Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: A Corvin tér 3. sz. ház. Az emeleti fülkében Nepomuki Szent János szobra (Lőrinczy György felvétele)

megszervezését a városi és városon kívüli közlekedés minden fajtájának (metró, vasút, trolibusz-és autóbuszhálózat, gépkocsi-közlekedés) komplex és koordinált fejlesztésével oldjuk meg. A közlekedés struktúrájában minőségi változások történtek. A közlekedés összvolumenében jelenleg az első helyen a metró áll, a városi közlekedés legmodernebb, leggyorsabb eszköze. A moszkvai vasúti csomópont fejlesztési munkálatai során növekedett a vágányok száma a legfontosabb szakaszon, a vasútvonalakat villamosították, rendező-és személypályaudvarokat építettek, illetve rekonstruáltak. Megépült a moszkvai nagy körvasút. Ennek révén lehetővé vált a vasút átbocsátó képességének és szállítási kapacitásának nagymérvű növelése. A főváros és a vidéki városok közötti gépkocsi-közlekedést 13 főútvonal biztosítja. A sugárirányú műutakat a moszkvai közúti körgyűrű köti össze. Moszkvában négy repülőtér működik: a vnukovói, seremetyevói, domogyedovói és bikovói; ezek a városközponttól 25 — 40 km-nyire vannak. Az Általános Városfejlesztési Terv szerint a városi közlekedés utasforgalma — valamennyi közlekedési eszközön — évi 7,2 milliárd főre növekszik. A személyforgalom gyökeres megjavítása érdekében mindenekelőtt jelentősen bővítjük a metróvonalak hálózatát, a meglevő vonalak meghoszszabbításával és újak létesítésével A tervidőszak végére a metróvonalak összes hossza eléri a 320 km-t, a távlati terv pedig a metróhálózat 450 kmre való meghosszabbítását irányozza elő. Tovább fejlődik a föld feletti közlekedés: a trolibusz- és autóbuszközlekedés is. Vonalaik hoszszúsága és a gördülőállomány egyaránt kétszeresére növekszik. Növekszik az utasszállítási hálózat sűrűsége: egy-egy megálló egymástól maximálisan 400 m távolságra lesz. A metró-, vasút- és egyéb föld feletti közlekedési hálózat fejlesztése nyomán a lakóhelytől a munkahelyig való közlekedés ideje jelentősen csökken és átlagosan 30 — 35 percet tesz ki. A városban nagy fejlődés előtt áll a személy- és tehergépkocsi közlekedés is. A tervidőszak végére a személygépkocsi-park 550 ezerre növekszik és a távolabbi perspektívában eléri az 1 — 1,2 milliót. A személygépkocsi-park bővítése főként a magántulajdonban levő gépkocsik számának növekedéséből adódik. Ennek ellenére a fővárosi személyforgalom legnagyobb részét a jövőben is a tömegközlekedési eszközök bonyolítják le. A városi és elővárosi gyorsforgalmi autóutak egységesen kialakítandó rendszere befogadja majd mindazt az elővárosi és városon belüli forgalmat, amely a városközpont és a lakóterületek viszonylatában átmenő jellegű. A föld feletti utcák és főútvonalak rekonstrukciója kellő hatékonysággal oldja meg a közlekedés szervezését, különösen a város központjában. Ugyanakkor a balesetmentes közlekedésnek és a gyalogosok épségének biztosítására a jövőben a város központi részeiben — távolabbi perspektívában — a földalatti közlekedési útvonalak rendszerét tervezzük, amely nagy befogadóképességű, föld alatti gépkocsi parkolóhelyekkel kapcsolódik össze. Ez lehetővé teszi majd a föld feletti főútvonalak maximális mentesítését a teher- és átmenő forgalomtól, megjavítja a gyalogos közlekedés szervezettségét, növeli a parkosítható területet, valamint helyet biztosít a városközpont különböző intézményei számára. A föld alatti térség aktív kihasználása Moszkva a mai napig elérte a fejlődésnek azt a szintjét, amikor a föld alatti építkezések egyre növekvő volumene s az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák bonyolultsága és sokoldalúsága sürgetően megköveteli egy olyan egységes városrendezési dokumentum elkészítését, amely meghatározza a föld alatti térség megszervezésével és kihasználásával kapcsolatos egész kérdés-komplexum együttes megoldásának fő irányelveit. Ezt a dokumentumot a moszkvai városépítők jelenleg készítik. A dokumentum alapelve a föld alatti térség maximális, komplex kihasználásának elve, mint Moszkva területe hatásos kihasználásának egyik fő iránya. E célból a föld alatti térségben való elhelyezésre mindenekelőtt a kereskedelmi, kommunális, termelési komplexumok kisegítő helyiségeit, közlekedési és mélyépítési jellegű közlekedési létesítményeket szánunk. A föld alatti térség aktív kihasználása lehetővé teszi Moszkva egyedi történelmi városképének megőrzését, megoldja a közlekedés javítása és az új objektumok létesítése során felvetődő problémákat anélkül, hogy a történelmi szempontból értékes városrészek gyökeres átépítését igényelné. A föld alatti térség komplex felhasználását úgy fogjuk fel, mint a város és egyes elemei városrendezési kialakításának szerves részét. Ez vonatkozik a főútvonalak, terek, egyes komplexumok rekonstrukciós terveire is. Műszaki előkészítés és felszerelés Moszkva esetében igen fontos a műszaki előkészítés, mivel a város területének jelentős részét természetes állapotában városépítési célokra nem lehet felhasználni. A város összterületéből kb. 3,8 ezer hektár vízmosásokkal szabdalt, derítővízzel, ellepett, kőfejtőkkel és salakos lerakodóhelyekkel megbontott terület. A területek jelentős részén elektromos távvezetékek, gázvezetékek és egyéb vezetékek húzódnak keresztül. E területek felszabadítása beépítési célokra további 1,5 millió négyzetméter lakóterület létesítését teszi lehetővé olyan helyeken, amelyek teljes egészében közművesítettek és közlekedéssel bírnak. Az Általános Városfejlesztési Terv előirányozza e területek műszaki előkészítésének és felszerelésének komplex tervét. Különös figyelmet fordítunk ennek során az egyes olyan rendszerek megbízható működésének biztosítására, amelyek a közművek minden ágának normális távlati fejlődését hivatottak garantálni. Nagy figyelmet fordltunk a városi környezet javítását célzó intézkedésekre: a levegőszennyeződés és a zajártalom elleni küzdelemre, a levegő szellőzésének, tisztaságának biztosítására. Az új Általános Városfejlesztési Tervben előirányzott intézkedések végrehajtásának óriási jelentősége lesz a város további alakítása szempontjából, amelynek célja az ember sokoldalú szellemi és fizikai fejlődését biztosító optimális feltételek megteremtése, a kommunista társadalom eszményeinek megfelelő maximálisan eredményes termelő, alkotó és társadalmi tevékenység feltételeinek biztosítása. Ebből a szempontból kell mérlegelni minden olyan döntést, amely a rekonstrukcióra, az új létesítmények sorrendjére és elhelyezésére, a városrendezésre és parkosításra, a városi terület műszaki felszerelésére és a közlekedési szolgáltatások fejlesztésére vonatkozik. Az ötéves terv legfontosabb létesítményei A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves népgazdasági tervre vonatkozó irányelvei országunk gazdasági fejlesztésének és építésének, a szovjet nép életkörülményei megjavításának grandiózus programját írják elő. E program része Moszkva 1971 — 1975. évi lakásépítési, kulturális, jóléti stb. építési terve, amelynek végrehajtása a főváros új Általános Városfejlesztési Terve végrehajtásának jelentős állomása lesz. Az 1971 — 1975-ös időszakban a terv szerint felépül: — 17,6 millió négyzetméter lakótér, vagyis 550 ezer lakás, ebből a város jelenlegi, kialakult határai között 3,5 millió négyzetméter, a múlt években megkezdett építési területeken 5,4 millió négyzetméter, s végül az újonnan beépítendő területeken 8,7 millió négyzetméter: mindez jelentős mértékben javítja a lakáshelyzetet; — a lakótelepeken 62 ezer főt befogadó bölcsőde és óvoda, ami lehetővé teszi, hogy mindenki, aki kívánja, igénybe vegye gyermeke számára ezeket az intézményeket; — 155 ezer főt befogadó általános iskolák, ezáltal lehetővé válik, hogy minden gyermek egyműszakos iskolában tanuljon; — összesen 33 ezer ággyal új kórházak, szülőotthonok és egyéb gyógyintézetek; ennek révén az 1000 főre jutó kórházi ágyak száma 15,7-re növekszik; — 20 mozi, összesen 24 ezer férőhellyel; — 8,i ezer főt befogadó színházak és hangversenytermek; — 10,5 ezer fő befogadására alkalmas szállodák; — 8 nagymosoda és 50 gyorstisztltó szalon. Öt év alatt Moszkvában 1000 új üzlet létesül, 16 ezer munkahellyel. Az újonnan épülő vendéglátóipari egységekben 155 000 ülőhely lesz. A város zöldterülete 750 hektárral növekszik, ezenkívül rekonstruálnak és rendeznek kb. 600 hektár kiterjedésű meglevő parkot és parkerdőt. A terv tartalmazza 27 km hosszúságú metróvonal, 112 km hosszúságú trolibuszvonal építését, továbbá a meglevő autóbuszvonalak 160 kmrel való meghosszabbítását. A városi közművek fejlesztésének volumenét az 1971 —1975-ös időszakban két fő feladat szabja meg: — a területek műszaki előkészítése, az új beépítésre kerülő területek csatornázása, víz-, hő-, gáz- és áramellátása; — bizonyos meglevő elmaradottság felszámolása, ami a lakásépítkezés és az ipari építkezés fejlődésének üteme és a csatornázás, valamint a távfűtés létesítésének üteme között mutatkozik. Mindez a következőket igényli: — a moszkvai vízművek kapacitását napi 700 ezer köbméterrel kell növelni, a meglevő állomások bővítésével, napi I millió köbméterre kell növelni az ipari vízellátás hálózatát és 600 km hoszszúságban kell fővezetékeket és leágazó vezetékeket építeni; — 400 km hosszúságú gyűjtőcsatornát kell építeni és napi 1,5 millió köbméterrel kell emelni a víztisztító csatornaberendezések teljesítményét; — Moszkva város távfűtési berendezéseinek kapacitását óránkénti 10 000 G/kal-ra kell emelni, s kb. 600 km-nyi hosszúságban kell távfűtési vezetékeket lefektetni; — az egy lakosra jutó fajlagos áramfogyasztást évi 1500 kilowattórára kell növelni; — a gáz arányát Moszkva fűtőanyag-mérlegében 90%-ra kell emelni, ennek során távoli gázlelőhelyekről kell gázt odavezetni, Moszkva közvetlen közelében föld alatti gáztárolókat kell létesíteni, és a város területén kb. 650 km-nyi gázvezetéket kell lefektetni. Ezek a kilencedik ötéves tervnek — az Általános Városfejlesztési Terv megvalósítása jelentős szakaszának — legfontosabb mutatószámai. Az Általános Városfejlesztési Terv Moszkva gyökeres átalakításának sokoldalú programja. Végrehajtása eredményeként kialakul egy város, amelynek életében és külső arculatában megtestesülnek majd annak a népnek legjobb törekvései, amely a kommunista párt vezetésével a kommunista társadalmat építi. 4