Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: A Corvin tér 3. sz. ház. Az emeleti fülkében Nepomuki Szent János szobra (Lőrinczy György felvétele)

Moszkva térbeli építészeti kompozíciójának további fejlesztésében igen fontos szerepe van a folytonosság problémájának. Moszkva ősi orosz város, amely sokszáz éves fejlődése során hatalmas jelentőségű történelmi, kulturális és művészi értékeket halmozott fel, ezek építészeti arculatának szerves részeivé váltak és a természeti környezettel együttesen meghatározzák a város hagyományos, jellemző vonásait. Moszkvának számos részéhez fűződnek a főváros hősi múltjának, Lenin életének s munkásságának emlékei. A város egész kerületei, utcái és terei voltak tanúi az 1905-ös és 1917-es forradalmi eseményeknek. Jelenleg állami védettséget élvez a város 405 építészeti együttese és egyes objektuma (több mint 1000 épület). Az Általános Városfejlesztési Terv ezenkívül további 455 védettség alá helyezendő objektumot tartalmaz; ezek tehát további vizsgálatot igényelnek. Az elmúlt századok városépítő művészetének emlékei közé nemcsak egyes épületek tartoznak, hanem Moszkva alaprajzának radiális-gyűrűs rendszere is. Ezt a rendszert a főváros új Városfejlesztési terve megőrzi és továbbfejleszti. Abból a célból, hogy a város rekonstrukciója során az új kompozíció megőrizze és magában foglalja az építészeti emlékeket, az Általános Városfejlesztési Terv „védett zónákat" jelöl ki, amelyekbe a műemlék-komplexumokat magukban foglaló területek tartoznak. Ezekben a „védett zónákban" különleges városépítési szabályokat kell megtartani, s különleges előírások szabályozzák az épületek és az egyes területek használatát, abból a célból, hogy optimális téri környezetet biztosíthassunk az építészeti emlékek megőrzésére és felhasználására. A nagyipari lakásépítés új módszerei Az elmúlt évek során nagy sikereket értünk el a moszkvaiak lakáshelyzetének megjavításában. Az elmúlt időszakban háromévenként átlag annyi lakást adtunk át, amennyivel a forradalom előtti Moszkva összesen rendelkezett. Moszkva a szovjethatalom évei alatt meghatszorozódott. A város lakásalapjának hasznos összterülete 1970 végére csaknem 100 millió négyzetméter volt, s e lakóterület 95%-a minden komforttal ellátott lakóházakban volt. Moszkva lakosságának lakással való átlagos ellátottsága az elmúlt 10 év alatt másfélszeresére emelkedett. Ennek ellenére a lakáskérdés megoldása a fővárosban még mindig az egyik legfontosabb feladatot jelenti. Az Általános Városfejlesztési Terv időszakának végére minden családnak önálló lakással s minden családtagnak külön szobával kell rendelkeznie. Az egy főre jutó lakástér normája erre az időre eléri a 20 négyzetmétert. E feladat végrehajtása céljából Moszkva lakásalapjának legalább 140 millió négyzetméter hasznos lakásteret kell kitennie. Más szóval, a város lakásalapját a jelenlegihez képest másfélszeresen meg kell növelni, azaz 60 millió négyzetméternyi új lakást kell felépíteni (figyelembe véve a régi és értéktelen lakások szanálása miatti csökkenést is). Ha tekintetbe vesszük, hogy az elmúlt években a moszkvai építők évente több mint 5 millió négyzetméter hasznos lakásteret adtak át, érthetővé válik, hogy a fenti feladat teljesen reális. A lakásépítés alapja továbbra is a nagypaneles házépítés marad, mivel ennek révén oldható meg a leggyorsabban a lakáskérdés. Ismeretes, hogy a típustervek alapján történő tömeges lakásépítés megteremtette az építőipar gépesítésének feltételeit. Ugyanakkor a nagy területek típustervek alapján való beépítése kezdetben a lakótelepek építészeti arculatának bizonyos egyhangúságára vezetett, ami a város különböző kerületeit megfosztja jellegzetes vonásaitól. Emiatt a nagyipari építkezés módszereiben jelenleg gyökeres átalakulások mennek végbe. A típustervek alapján történő területbeépítésről áttérünk az egységesített katalógus alapján gyártott ipari elemek felhasználásával történő építésre: ez a nagyipari házépítés fejlesztésének és tökéletesítésének igen fontos állomása. Ez megteremti minden lehetőségét annak, hogy magas színvonalon oldjuk meg azokat az esztétikai és kompozíciós feladatokat, amelyek a jellegzetes arculatú lakótelepi komplexumok megvalósításával függnek össze. A város főútvonalain és a városképi szempontból döntő jelentőségű más területeken a beépítés általában egyedi tervek alapján történik majd, amelyek szoros összhangot teremtenek a már kialakult városképi együttesekkel. A város külső, még beépítetlen területein a lakásépítés oly módon történik, hogy a lakásalap sűrűsége maximálisan „bruttó" 5000 négyzetméter lehet egy hektárnyi területen. A város már kialakult területein a lakásalap sűrűsége egy hektárnyi területen 5500—6000 négyzetméterre emelkedik. Ez a körülmény lehetővé teszi a város területének intenzívebb kihasználását, az egészségügyi követelmények megsértése nélkül. A műszaki-gazdasági kutatások eredményei szerint gazdaságilag legcélszerűbb Moszkvának 9—16 szintes épületekkel való beépítése, egyes területeken pedig a lakóházak magassága elérheti a 25-nél több szintet is. Azokat a meglevő lakónegyedeket, amelyek alacsony épületekkel épültek be, s ahol a lakosság sűrűsége is túlhaladja a megengedett normát, szanálással ritkítjuk. Az ily módon felszabaduló területeket nemcsak újabb építkezésekre kívánjuk felhasználni, hanem parkok és sportpályák létesítésére is. Kulturális, jóléti és kommunális intézmények A szovjethatalom évei alatt Moszkvában nagy számban épültek kulturális és jóléti, valamint kommunális rendeltetésű intézmények. A kórházi ágyak száma ez idő alatt megtízszereződött. A könyvtári hálózat több mint tizenegyszeresére nőtt. Növekedett a filmszínházak száma. Rendszeresen bővül a kereskedelmi és közétkeztetési hálózat. Jelenleg évente kb. 200 új üzlet és ugyanannyi étterem, kávézó és vendéglő nyílik meg. Az óvoda- és bölcsőde-kérdés már 1970-re megoldódott: ezekben jelenleg 340 ezer gyermek nevelkedik. A szolgáltatásoknak az Általános Városfejlesztési Tervben kidolgozott rendszere a lakosság maximális kényelmét szolgálja. Így pl. a mindennapi szolgáltatási intézmények (óvodák, bölcsődék, általános iskolák, élelmiszerüzletek, éttermek, tejcsarnokok) a mikrorajonokban, a lakóházak közvetlen közelében épülnek. Az időszakos rendeltetésű kulturális, jóléti intézmények látogatottságuktól függően vagy a lakóház-csoportban létesülnek (közszükségleti cikküzletek, szolgáltató üzemek felvevő részlegei, klubhelyiségek), vagy pedig a lakónegyed központjában helyezkednek el (mozi, kereskedelmi központ, úttörőház, könyvtár, speciális élelmiszerüzletek, éttermek). Azok az intézmények, amelyeket a lakosság csak időnként vesz igénybe (nagy üzletközpontok, éttermek, gyermekszínházak, mozik, szállodák stb.), a tervezési területek központjaiban létesülnek. A tulajdonképpeni városközpontban lesznek a fővárosi és országos jelentőségű intézmények (színházak, hangversenytermek, múzeumok, kiállítási helyiségek, a legnagyobb szaküzletek, éttermek stb.). A fővárosban a legközelebbi időszakban létesítendő kulturális építkezések közül meg kell említenem a Művész Színház új épületét, amely már az idén megnyitja kapuit. Ugyancsak ebben az évben fejeződik be a Szovremennyik Színház épületének rekonstrukciója. Az ötéves tervidőszak végére felépül az Állami Képtár új épülete, valamint az Állami Lenin Könyvtár új épülete és könyvraktára. A Komszomol sugárúton felépül az Ifjúsági Palota. A legnagyobb új mozi, amelynek befogadóképessége 2100 fő, most épül a Lenin sugárúton. Több nagyszabású új sportlétesítmény készül, köztük a 40 —50 ezer főt befogadó fedett sportstadion a Kommün tere közelében. A közlekedés komplex fejlesztése Az Általános Városfejlesztési Terv egyik legfontosabb problémáját: a lakosság közlekedésének 3 A Kalinyin sugarút a Moszkva folyó felől (balra a KGST-palota)