Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: A Corvin tér 3. sz. ház. Az emeleti fülkében Nepomuki Szent János szobra (Lőrinczy György felvétele)

X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1972 OKTÓBER FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre . . . 60,— Ft egy évre . . 120,— Ft @ 72.1425 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25151 A TARTALOMBÓL: Sir Desmond Plummer, Nagy-London tanácsának vezetője: A londoni ember és környezete 5 Dr. Ságvári Agnes: Fővárosunk levéltára 9 Fővárosi őrjárat VI. Ser ess Gábor: Újpalota 12 Nyilas Márta: Dózsa és hadai a fővárosban . 16 Vargha Balázs: Kosztolányi Dezső, fővárosi költő 1 20 Nagy Elemér: Gyalogosok a föld alatt 22 FÓRUM: Dr. Vajda Ödön: Milyen élelmiszert esznek a budapestiek ? 26 Bertui.m János: Kertek, üdülőtelkek, víkendházak 28 Hernádi Miklós: Nem a kutyákról van szó 29 Barkoczi Péter: A Martinelli tér 30 Dersi Tamás: Budapest élclapja: a Borsszem Jankó 36 VÁROS AZ IDŐBEN XLI. Zolnay László: Művészet és műveltség a XII-XIX. századi Pest-Budán 39 Dr. Szalai György: A hetvenöt éves magyar labdarúgás 42 A címlapon: A Corvin tér 3. sz. ház. Az emeleti fülkében Nepomuki Szent János szobra (Lőrinczy György felvétele) A hátsó borítón: Gulácsy Lajos: Ópiumszívó álma (Horvai József reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL épitész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács tanácselnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője: RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Munkásmozgalmi Múzeum tudományos főmunkatársa; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 1972" V. Promiszlov, a Moszkvai Városi Tanács V. B. elnöke II lakosságot szolgáló modern városépítés és városfejlesztés alapelvei Moszkva a világ első szocialista, kommunista társadalmat építő államának fővárosa, az ország legnagyobb politikai, tudományos, ipari és kulturális központja, sokszáz éves múltú város, amelynek 7 millió főnyi lakossága a civilizáció minden vívmányát élvezi. Moszkva építészeti arculatát az jellemzi, hogy benne a modern városképi együttesek szerves egységet alkotnak a természeti szépségekben bővelkedő tájjal és a maguk nemében egyedülálló műemlékekkel. A városnak hatalmas kiterjedésű zöldterületei vannak. Moszkva parkerdői és parkjai a városkörnyéki erdők folytatásaként mélyen beékelődnek a város beépített területébe, s kedvező egészségügyi környezetet teremtenek. A társadalom szociális és műszaki-tudományos fejlődését tükröző új tartalom megköveteli a város szerkezetének átalakítását és tökéletesítését. L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a párt XXIV. kongresszusán előterjesztett beszámolójában ezt mondotta: „Moszkvában továbbra is nagy munkálatok folynak majd a lakásépítkezés, a városrendezés, a közlekedési hálózat tökéletesítése területén. Moszkva kommunista mintavárossá való kiépítése az egész szovjet nép becsületbeli ügye!" A hatalmas építési program megvalósításának fő irányait Moszkva fejlesztésének általános terve tartalmazza, amelyet a moszkvai illetékes szervek dolgoztak ki s az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet Kormány 1971 júniusában hagyott jóvá. Moszkva fejlesztésének általános terve 25 — 30 éves programot foglal magában, s figyelembe veszi a távolabbi jövőre vonatkozó prognózisokat is. Visszatükrözi a műszaki fejlődés tendenciáit, kijelöli a modern városépítés tökéletesítésének leghathatósabb útjait. * Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozójára a résztvevők előadásokat készítettek. Ügy gondoljuk, szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha az előadások szövegét — azok terjedelmétől függően kisebb-nagyobb rövidítéssel — folyamatosan közreadjuk. Az Általános Városfejlesztési Tervben kijelölt munkák volumenét és sorrendjét ötéves és éves tervek határozzák meg. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű a moszkvai ipar és városgazdálkodás komplex fejlesztésének az 1971 —1975-re szóló ötéves terve, amelyet a moszkvai szervek és a Szovjetunió Állami Tervbizottsága a XXIV. pártkongresszus irányelvei és a 9. ötéves népgazdaságfejlesztési terv alapján készítettek. Ez a komplex terv valamennyi fővárosi népgazdasági ág arányos fejlesztésének alapja. Ipari üzemek — 65 termelési zónában A tudományos-technikai forradalom körülményei között a főváros üzemeiben csakúgy, mint í:z ország egész iparában mélyreható minőségi változások mennek végbe. Az Általános Városfejlesztési Terv célul tűzi ki a főváros ipari potenciáljának növelését, a termékek minőségének és a dolgozók munkakörülményeinek javítását. Ennek eszköze az üzemek rekonstrukciója és műszaki berendezésének korszerűsítése a tudomány és a technika legújabb vívmányainak figyelembevételével, valamint a munka termelékenységének és a termelés hatékonyságának növelése. A 9, ötéves tervidőszakban 6 700 000 m- alapterületű ipari termelő és kisegítő létesítményt helyeznek üzembe, csaknem két és félszer annyit, mint az előző ötéves tervidőszakban. Moszkvában mindenekelőtt a magas képzettségű munkát igénylő iparágakat fejlesztjük: a precíziós gépgyártást, műszergyártást, szerszámgépgyártást, a rádiótechnikai, elektronikai és elektrotechnikai ipart, továbbá azokat az iparágakat, amelyek kiváló minőségű fogyasztási cikkeket állítanak elő. Tervbe vettük az egészségre káros vagy tűzrendészeti szempontból veszélyes üzemek profiljának megváltoztatását. Ezek egy részét azokkai az üzemekkel együtt, amelyeknek továbbfejlesztése Moszkvában gazdaságilag célszerűtlen, kitelepítjük a városból. Az ipari üzemek és egyéb termelő objektumok jobb elrendezése és ésszerűbb telepítése céljából 469