Budapest, 1972. (10. évfolyam)

9. szám szeptember - Zolnay László: Művészet és műveltség a XVII-XIX. századi Pest-Budán

Pest-Budán ... A német Pest-Buda gyökértelen ebben a magyar országban! A kor magyar művészei]— Mányoki Ádám, Kupeczky, Bogdány Jakab — külföldön alkotnak. Külföldiek Magyarországon. S ez a helyzet a reformkorig nem is változik. Az első képzőművészeti vitát Kazinczy Ferenc 1806-ban — Csokonai síremléke ügyében — indította meg. Neki köszönhető, hogy a nemzet kinevelte első szobrászát, Ferenczy Istvánt (1792—1856). És milyen tragikusan omlik össze Ferenczynek 1822-től felívelő művészi pályája! Nagy művét, Mátyás király lovasszobrát nem fogadják el. A részvétlenség miatt 1847-ben feladja budavári műtermét, az Országház utca 14. alatt. Szobrait összetöri, azok roncsait a budai Bomba térnél (Batthyány tér) a Dunába veti. Aztán hazamegy Rimaszombatba — tétlenül meghalni. 1836-ban egy másik magyar művész, Barabás Miklós festő jön haza. Ő már sikerrel kísérli meg a Ferenczy számára lehetetlent: azt, hogy Hunniában éhen ne haljon. Szerencsésebb, hajlékonyabb, ügyesebb Ferenczynél; megfesti a táblabíróvilág egész arcképcsarnokát. De nemcsak portrét, tájat, csendéletet — ha kell, cégért is fest. Barabással egyidőben költözik Pestre s alapítja meg az első festőakadémiát a velencei Marastoni Jakab. Négy évfolyamos Akadémiája magánvállalat. Tanítványai mintákat másolnak, de megtanulnak festeni. A Pesti Műegylet és a Concordia Művészkör Lassan kialakul egy szűk körű, de mégis műteremszagú képzőművészeti élet. Ehhez éppen úgy hozzátartozik az 1839-ben — Trefort Ágoston javaslatára — megalakult Pesti Műegylet, az 1845-ben megalapított Concordia Művészkör, mint azok a vidám művészvacsorák s borozgatások, amelyeket Marastoni szervezett a régi budai kiskocsmákban, meg a híres és hírhedt Blaue Katze mulatóvendéglőben. A szabadságharc után csak az amúgy is a külföldi művészetet pártoló Pesti Műegylet működését tűrték meg. (Ez az intézmény például 1856-ban 12 000 Ft-ot költött idegen művekre, magyarokra csak 2300 Ft-ot.) Az elnyomatás korának művészeti hanyatlását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1860-ban a Marastoni-akadémiát — részvétlenség okán —felszámolták. 1861-ben Barabás kérésére a Helytartótanács jóváhagyja az Országos Magyar Képzőművészeti Egyesület megalakulását, ők támogatják Izsó Miklós, Munkácsy Mihály szárnybontását. 1871-ben a magyar állam megvásárolja az Esterházy képtárat, a kés'Sbbi Szépművészeti Múzeum egyik törzsgyűjteményét. 1866-ban már művészeti iskola alapítását kérik a kormánytól. 1871-ben megalakul a budapesti Mintarajziskola és a Rajztanárképző. Az új képzőművészeti iskola élére Keleti Gusztáv kerül. Nagy érdemét erősen csökkenti, hogy utóbb ő akadályozza meg Munkácsy és Zichy Mihály hazatérését. S ő szegi kedvét Madarásznak, Paál Lászlónak, Szinyei Merse Pálnak. Valamennyi sokkalta jobb művész nála, ám Keleti rosszindulatú közvéleményformáló befolyása elvágja érvényesülésük útját. 40 Szalay László történetíró (1813—1864) Csigó László reprodukciói Kazinczy Gábor író, műfordító (1818—1864) Virág Benedek tabáni lakóháza (Lőrinczy György felvétele) Kártyaparti Jókai Mór részvételével. (Harsányi József reprodukciói)