Budapest, 1972. (10. évfolyam)

9. szám szeptember - Mester Árpád: A belső városrészek jövője I.

Mester Árpád n belső városrészek jövője I. Belváros - városközpont Egy szürke téli délelőttön a Gellérthegyről letekintve a pesti irányba, körülbelül az rajzolódik ki a városból, amit Belváros alatt értünk. A változatos, sokhajlású tetősíkok felett néhány karcsú torony, a Parlament és a Bazilika kupolája, a Rákóczi úti irodaház kemény tömege, az előtérben a Duna-Intercontinental szálló magasodik. Ebben a képben nehéz utcákkal körülhatárolni a területet, mert távolabb még látható az Operaház zsinórpadlása, közel a Terézvárosi templomhoz, és még kivehető a volt New York ház érdekes tornya is. Van, akinek a számára a Belváros fogalma szorosan kapcsolódik a Váci utcához, a Petőfi Sándor utcához és az utcák menti terekhez. Azokhoz az üzletekhez, presszókhoz, ahhoz a nyüzsgéshez és tömeghez kötődik ez a fogalom, amit citynek is mondanak. Kétségtelen, hogy abban a tágabb és ebben a szűkebb várostérben feszül a főváros központja, itt lüktet az élet a legintenzívebben; hiszen ez egyben az egész ország szíve. A Belváros — szorosabban véve — a Szent István körút, a Kiskörút és a Duna közötti területen fekszik. E terület három eltérü karakterű és rendeltetésű részre tagozódik. Hármas funkció Az északi, a Parlament mögötti terület az országos szintű igazgatás központja. Itt működnek a legfelsőbb pártszervek és az államigazgatás, az ágazati irányítás intézményei. A területnek ez a rendeltetése megmarad a jövőben is. Lényeges változás nem várható a Belvárosnak ezen a részén. Kisebb beavatkozást jelent majd a Szabadság tértől keletre, a Kiskörútig meglevő avult épületállomány elbontása. A bontás után felszabaduló területen elsősorban parkolóházaknak és ebbe a központba illő rendeltetésű intézmények irodaházainak elhelyezése látszik kívánatosnak. Az új épületek tömege és magassága nem konkurrálhat a városrész kialakult és jellegzetes sziluettjével. Úgy kell majd a beépítés rendszerét megválasztani, hogy az egész területegységre vonatkozóan fellazítást eredményezzen. A középső terület a kereskedelem, a vendéglátás-szolgáltatás, a belföldi és külföldi idegenforgalom központja. A Duna-parton hajdan e terület előtt volt a korzó, az előkelő, patinás szállodasor mentén, ahonnan a legszebb városkép adódik a Gellértheggyel, a Várral, a Dunával és hídjaival, a budai hegyekkel és a Lánchíd mögött a Víziváros csipkés kontúrjával. Ez a kép volt és marad Budapest emblémája; azt kívánjuk, hogy ilyen szépnek maradjon meg az utókor számára is. A régi szállodasor a második világháború alatt csaknem teljes egészében megsemmisült. Egyetlen hírmondó maradt: a volt Bristol, később Duna Szálló. A megmaradt épületet lebontották a Duna-Intercontinental szálloda felépítése során. Az új szálloda a régi, kisebb szállók helyén új léptéket határozott meg a Dunaparton. A további szállodák alkalmazkodni fognak a meglevőhöz, hogy végül nagyvonalú városképben egyesüljenek. A konkrét megoldás még nem alakult ki; több alternatíva készült eddig. A szállodasor előtti Dunakorzó a későbbiekben kibővül a Duna felé. A jelenlegi villamosvágányok felett egy széles és hosszú teraszon lehet majd sétálni, pihenni, alkalmasint napozni és gyönyörködni a dunai panorámában. A Váci utca, a Petőfi Sándor utca jelentősebb változás előtt áll. A közeljövőben felépülnek a foghíjakon a lakóházak. A két utcát üzletpasszázsok fogják átszőni, és ezzel az utcák már meglevő rendeltetése még intenzívebbé válik. A Március 15. tér, az egyik igazán világvárosi tere a fővárosnak, a földalatti gyorsvasút továbbépítése során módosul majd, főként a térszínen. A Metró majdani állomása a gyalogos mozgásokat fogja átrendezni. Vitatott kérdés még a tér forgalmi megoldása Elképzelhető, hogy az észak—déli irányban átvezető forgalom utcasülylyesztést igényel például a Petőfi Sándor utca és a Kossuth Lajos utca keresztezésében. A forgalmi rendezés helyenként árkádosítás révén oldható meg, így a Belvárosban is megjelennek később az árkádok, amelyeket már megszoktak és megszerettek a budapestiek a Rákóczi út mentén. A Martinelli téren építés alatt áll a Főposta és ezzel véglegesen kialakulnak a téroldalak. Az új posta földszintje árkádosított lesz és áttört a Petőfi Sándor utca és a Városház utca között. A Városháza mögött, a Kiskörút mentén irodaház és nagyáruház építését tervezik. A Belváros déli területe rendkívül heterogén: egyedi karaktere nincs ennek a városrésznek. Néhány egyetem működik a területen belül, és egyetemek csatlakoznak hozzá a Kiskörút túlsó oldalán, a keleti és déli részen. Ebből és az egyéb művelődési jellegű intézmények (pl. Károlyi Múzeum) ittlétéből következett, hogy a terület távlati rendeltetése művelődési és oktatási legyen. A fejlesztésre elsősorban a délnyugati részen kerülhet sor, ahol avult az épületállomány. A terület rendkívül alkalmasnak látszik arra, hogy a távlatban jelentkező, ma még nem meghatározható igények kielégítésére tartalékterületként szerepeljen. Területfelhasználás — közlekedés — fűtési rendszer Az előzőekből kimaradt néhány, az egész Belvárosra vonatkozó probléma: — A lakások számából kiindulva, a jövőben is mintegy 50000 ember fog itt élni. Meg kell oldani a lakosság alapfokú intézményellátását, és a központi funkciókból származó igényeket egyaránt. Ez azt jelenti, hogy minden esetben mérlegelni kell a területfelhasználást; csak az arányos fejlesztés engedhető meg, bármilyen rendeltetésű és nagyságrendű program kielégítésekor. — A városközpontba nem illő 33