Budapest, 1972. (10. évfolyam)

9. szám szeptember - Szépvölgyi Zoltán: Az európai fővárosok együttműködésének lehetőségei

rosfejlesztési munka egyes területeivel a későbbiekben foglalkozom. A szocialista Budapest fejlesztési programját alapvetően lakosságának igényei határozzák meg, és az a humanista törekvés, hogy lakóhelyétől függetlenül, megközelítően azonos színvonalú és kulturált városi élet feltételeit biztosítsuk minden budapesti lakos számára. Egy történelmi városban, ahol a múltban a fejlesztő erőfeszítések zöme a belső városrészekre összpontosult, s a külső városrészekben élő munkástömegek életkörülményei ennek következtében nagyon kedvezőtlenek voltak, e feladat megvalósítása nem bizonyult könnyű feladatnak. Mondanom sem kell talán, hogy Budapest fejlődése szerves része az egész országban folyó szocialista építésnek. Az ország kormányzata megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros fejlesztésére, rendszeresen foglalkozik Budapest fejlesztésének alapvető kérdéseivel, s a legjelentősebb beruházásokhoz — például a Metró létrehozásához, a lakásépítéshez — megfelelő anyagi támogatást biztosít. Az országos költségvetésből és Budapest saját erőforrásaiból származó anyagi eszközökkel természetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gazdálkodik. A mai Budapest demokratikus és szocialista arculatának jogi kifejezője az új tanácstörvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak népképviseleti, önkormányzati és igazgatási szervei. A szocialista városvezetés hathatós eszköze annak a nagy és nemes célnak, amelyet röviden így fogalmaznék meg: „városfejlesztés — az emberért". Kedves vendégeinknek, az európai fővárosok tisztelt vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti el városunk minden lakosát, egész népünket, mindazokat, akik bizakodással tekintenek az európai metropolisok képviselőinek találkozója elé. Európa viharos történelméből tudjuk, mit jelentett mindenkor, évszázadokkal ezelőtt is az országok közötti feszültségek csökkenése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban virágozhatott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fellendülésnek, a társadalmi kiteljesedésnek mindig a háborúk emeltek szörnyű akadályokat, visszavetve az emberiség fejlődését. A történelem ezen tanulsága ma is igaz, talán jobban, mint valaha. Ezért különösen tiszteletre méltó az az érdeklődés és cselekvő egyetértés, amely fővárosunk, Budapest centenáriumi ünnepségét kedvező alkalomnak találta e találkozó megrendezésére, az a készség, hogy megbeszéléseinkkel hasznosan szolgáljuk az európai fővárosok mindegyikének együttműködését. Budapest lakossága és tanácsa bízik abban, hogy találkozónk eredményes ösztönzője lehet további gyümölcsöző kapcsolatoknak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsönös megismeréséhez, mozgósíthatja erőinket napjaink oly fontos kérdéseinek megoldásához. A fővárosok együttműködéséről — általában Az európai országok fővárosai nemzetük történelme során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos és technikai haladás, a civilizáció és a művelődés színhelyei voltak. Évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel bennük, s ma is fontos központjai a szellemi életnek, az iparnak, a kereskedelemnek, mindenekelőtt pedig az állami életnek. A fővárosokban fejlődött ki leghamarabb s legpregnánsabban a nagyvárosi életforma, valamennyi előnyével, hátrányával, problémájával, s e problémák megoldására irányuló törekvésekkel. Az előbbiekből logikusan következik, hogy — bár minden nagyváros egyedi, sajátos „arculattal" rendelkezik — helyzetükben sok a közös vonás. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó feltételeket teremthessenek lakosságuk munkájához és pihenéséhez, azonos problémákkal kell megküzdeniük, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életforma előnyeit, csökkentsék az urbanizáció ártalmait. Városaink alapvető közös érdeke, hogy békés körülmények között megőrizhessék a bennük felhalmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fejlődhessenek, egyre jobb, tartalmasabb, emberibb életet biztosítva a lakosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szellemének, mely szerint az ENSZ előmozdítja, „hogy létrejöhessenek az állandóságnak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elveinek tiszteletben tartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek". Az Alapokmányban kitűzött célok megvalósítását segítheti az európai országok fővárosainak hatékony együttműködése, a fővárosok vezetőinek gyakoribb találkozásai, a városfejlesztés és városvezetés kérdéseiről folyó eszmecserék, szakdelegációk tanulmányútjai, a fővárosok közötti információcsere, egyes kardinális problémák összehangolt kutatása, s a kutatások tanulságainak együttes megvonása. Mindez közelebb hozná az eltérő feltételek és körülmények között dolgozó fővárosi vezetőket, élénkítené a városok lakossága közötti kapcsolatokat is. Az Európában végbemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére (aminek kézzelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai országok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlődése) szintén ösztönzést adnak a fővárosok érintkezési felületének növelésére. Megítélésünk szerint ez a szándék kölcsönösen erősödik és bizonyos, hogy közvetlen hatással lehet kontinensünk országainak békés egymás mellett élésére, szilárdíthatja Európa békéjét és biztonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok; egyben kormányzati székhelyek is. Státusuk, gazdasági és kulturális irányító szerepük, anyagi erejük és lehetőségeik, valamint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az országos problémák megoldására, de'a nemzetközi helyzet alakulására is. Budapest Főváros Tanácsa nevében hangsúlyozom: mi rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk az európai fővárosok együttműködésének, vezetőik személyes találkozásának, s a véleménycserének. Találkozónkat olyan folyamat ösztönzőjének tekintjük, amely összhangban van a fővárosok lakossága érdekeivel, egyben Európa népeinek békére és biztonságra irányuló törekvéseivel. -Az együttműködés «zándéka és valósága megkönnyítheti mindannyiunk számára a sajátos nagyvárosi problémák eredményes megoldását. Előadásomban — a teljesség igénye nélkül, és anélkül, hogy a kölcsönös véleménycserének bármilyen korlátot szabnánk — fel kívánok vázolni néhány olyan témát és problémakört, amelyet közérdekűnek tartok. Hiszek abban, hogy tapasztalatcserénk hozzájárulhat megoldásukhoz, vagy legalábbis jelentős lépés lehet az ehhez vezető úton. a) Környezetvédelem. A különféle emberi tevékenységeknek a természeti környezetre gyakorolt káros hatása nem új jelenség; kétségtelen azonban, hogy az ipari termelés volumenének növekedése, az új iparágak és technológiák jelentkezése, a közlekedés átalakulása és egyéb okok miatt, nem utolsósorban a városok lakosságának korábban elképzelhetetlen arányú felduzzadása következtében, a bioszféra veszélyeztetettsége korunkban vált akuttá, s öltött az egész ökológiai egyensúly felborulásával fenyegető arányokat. Az európai fővárosok vezetői előtt ismeretes e sokrétű kérdéskomplexum minden ága. Csak utalásszerűén említem a levegő-, a víz-, a talajszennyeződés problémáját, a zajártalmat. Ehhez járulnak azok az urbanizációs ártalmak, amelyek abból erednek, hogy az ember alkalmazkodó ké-6