Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: Pest-Buda iskolaügye az újkorban

Xtnrttitrkurtttrt Jftíftíí, A Budai Főreáliskola (Toldy Gimnázium) 1860-ban 1713-ban, hittudományi fakultását 1715-ben nyitották meg. E budai jezsuita főiskolán is jeles professzorok dolgoztak. (Sajnovics János, Pray György — utóbb a pesti egyetem tanára —, lllei János, Reviczky Antal.) Az 1760-as évekre a jezsuita főiskola vonzóereje egyre csökkent. Oktatási rendszerük merev volt s az 1599-ben megállapított jezsuita oktatási rend lényegében két évszázad alatt döntően elavult. A Mátyás templom testéhez hozzáépített jezsuita főiskola kapuit 1773-ban, a rend feloszlatásakor csukták be. Feladatkörét az egyetem vette át. Főiskolai szinten állt a pestvárosi piarista gimnázium mellett 1759-ben megszervezett, két éves filozófiai tanfolyam is. (Egyik nevezetes tanára Bajtay Antal volt, utóbb II. József nevelője, majd erdélyi püspök.) Bajtay és tanártársai, Cörver Elek, Cörver János, Conradi Norbert a kegyesrendieknek e bölcsészeti tanfolyamán már Newton és Leibnitz eszméit hirdették. A két évfolyamos piarista studiumnak 1780-ban 210 hallgatója volt. 1784-ben II. József feloszlatta a piarista rendet; ezzel studiumuk is megszűnt. 1767-től 1783-ig Pesten, a pálosok kolostorában működött a pálosrend ugyancsak két évfolyamos főiskolája. Logikát, fizikát, matematikát, teológiát s történelmet tanítottak e fehérbarátok. Rendjüket ugyancsak II. József törölte el. 1756-ban Pest városa négy évfolyamos jogi főiskolát alapított. Tizenöt évi működését 1771-ben Mária Terézia királynő azzal szüntette meg, hogy az — akkor még Nagyszombatban működő — egyetem elegendő magyar jogászt nevel. A pesti egyetemen kívül fővárosunknak más felsőoktatási intézményei is voltak. Sőt, ezek egyikemásika időrendben meg is előzte a budai, majd pesti egyetem itteni működését. így mindjárt 1686 után a Budán megtelepedett jezsuiták — Széchenyi György esztergomi érsek bőkezű alapítványából — akadémiát és egyetemi kollégiumot állítottak fel. Ennek az „academicum et universitatis collegium"-nak bölcsészeti karát A szabadságharc után Az abszolutizmus idején — noha az egyetem önkormányzatát nem vonták vissza — az osztrák kormányzat úgy kezelte a pesti egyetemet, mint a rebellió egyik fészkét. A tanszékek betöltésénél mellőzték a magyar tanárokat. Megesett, hogy német és osztrák professzorokat az osztrák birodalom tartományi egyetemeiről egyszerűen áthelyeztek Pestre. S a bizalmatlanság nem volt alaptalan! Hiszen az egyetemnek nemcsak diáksága, de tanári karának jórésze is egy emberként állt a szabadságharc eszméi mellé. 1861-ben ötvenegy tanszéke volt a pesti egyetemnek. 1891-ben nyolcvannyolc. (A hallgatók száma 1861-ben: 1313; 1891-ben: 3550.) A kiegyezés utáni évtizedekben — a városegyesítés idején — igen nagy fejlődésnek indult a pesti egyetem. A régi, kiváló professzorok helyébe újak léptek. Az orvoskaron ott találjuk Semmelweis Ignácot, Korányi Frigyest, Hőgyes Endrét, Fodor Józsefet, Jendrassik Ernőt. A bölcsészkaron dolgozik a hajdani 48-as nemzetőr: Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Than Károly, Toldy Ferenc, Goldzieher Ignác. Az országszerte ismert nevek helyébe tehát világszerte ismert nevű tudósok léptek. Százéves műszaki egyetemünk Mérnöki oktatásunk ügye 1782-től 1846-ig a pesti egyetem bölcsészeti karára nehezedett: az „institutum geometricum" volt a magyar mérnökképző. 1846-ban a műszaki felsőoktatás kivált a bölcsészeti fakultásból s a József nádor nevét viselő „királyi ipartanodává" alakult. 1856-ban politechnikummá szervezték át. Végülis — éppen most száz éve — 1872-ben Királyi József Műegyetem néven egyetemmé szervezték át. Egyidős vele Állatorvostudományi Egyetemünk előde, az 1787-ben önállósított „Pesti Állatgyógyintézet". Két évvel a városegyesítés után, 1875-ben alapították meg máig virágzó két felsőoktatási intézményünket, a Zeneművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát. 39 Lajos természettudós, Dugonich András matematikus, Jedlik Ányos fizikus. Egyetemünk életében a nagy fordulatot 1848 hozta meg: az 1848. évi XIX. törvénycikk elrendelte, hogy ezentúl minden tantárgyat — a latin helyett — magyarul kell előadni s kimondotta a tanítás és tanulás szabadságának elvét, vagyis biztosította az egyetem önkormányzatát és függetlenségét. Eötvös József, 1848 és 1867 kultuszminisztere Dr. Székács József pesti evangélikus püspök a protestáns iskolaügy reformere