Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: Pest-Buda iskolaügye az újkorban

Xtnrttitrkurtttrt Jftíftíí, A Budai Főreáliskola (Toldy Gimnázium) 1860-ban 1713-ban, hittudományi fakultását 1715-ben nyi­tották meg. E budai jezsuita főiskolán is jeles pro­fesszorok dolgoztak. (Sajnovics János, Pray György — utóbb a pesti egyetem tanára —, lllei János, Reviczky Antal.) Az 1760-as évekre a jezsuita főis­kola vonzóereje egyre csökkent. Oktatási rendsze­rük merev volt s az 1599-ben megállapított jezsuita oktatási rend lényegében két évszázad alatt dön­tően elavult. A Mátyás templom testéhez hozzáépí­tett jezsuita főiskola kapuit 1773-ban, a rend fel­oszlatásakor csukták be. Feladatkörét az egyetem vette át. Főiskolai szinten állt a pestvárosi piarista gimná­zium mellett 1759-ben megszervezett, két éves filozófiai tanfolyam is. (Egyik nevezetes tanára Baj­tay Antal volt, utóbb II. József nevelője, majd er­délyi püspök.) Bajtay és tanártársai, Cörver Elek, Cörver János, Conradi Norbert a kegyesrendiek­nek e bölcsészeti tanfolyamán már Newton és Leib­nitz eszméit hirdették. A két évfolyamos piarista studiumnak 1780-ban 210 hallgatója volt. 1784-ben II. József feloszlatta a piarista rendet; ezzel stu­diumuk is megszűnt. 1767-től 1783-ig Pesten, a pálosok kolostorában működött a pálosrend ugyancsak két évfolyamos főiskolája. Logikát, fizikát, matematikát, teológiát s történelmet tanítottak e fehérbarátok. Rendjüket ugyancsak II. József törölte el. 1756-ban Pest városa négy évfolyamos jogi főis­kolát alapított. Tizenöt évi működését 1771-ben Mária Terézia királynő azzal szüntette meg, hogy az — akkor még Nagyszombatban működő — egye­tem elegendő magyar jogászt nevel. A pesti egyetemen kívül fővárosunknak más felső­oktatási intézményei is voltak. Sőt, ezek egyike­másika időrendben meg is előzte a budai, majd pesti egyetem itteni működését. így mindjárt 1686 után a Budán megtelepedett jezsuiták — Széchenyi György esztergomi érsek bőkezű alapítványából — akadémiát és egyetemi kollégiumot állítottak fel. Ennek az „academicum et universitatis collegium"-nak bölcsészeti karát A szabadságharc után Az abszolutizmus idején — noha az egyetem ön­kormányzatát nem vonták vissza — az osztrák kor­mányzat úgy kezelte a pesti egyetemet, mint a re­bellió egyik fészkét. A tanszékek betöltésénél mel­lőzték a magyar tanárokat. Megesett, hogy német és osztrák professzorokat az osztrák birodalom tar­tományi egyetemeiről egyszerűen áthelyeztek Pestre. S a bizalmatlanság nem volt alaptalan! Hi­szen az egyetemnek nemcsak diáksága, de tanári karának jórésze is egy emberként állt a szabadság­harc eszméi mellé. 1861-ben ötvenegy tanszéke volt a pesti egyetem­nek. 1891-ben nyolcvannyolc. (A hallgatók száma 1861-ben: 1313; 1891-ben: 3550.) A kiegyezés utáni évtizedekben — a városegyesítés idején — igen nagy fejlődésnek indult a pesti egyetem. A régi, kiváló professzorok helyébe újak léptek. Az orvos­karon ott találjuk Semmelweis Ignácot, Korányi Frigyest, Hőgyes Endrét, Fodor Józsefet, Jendrassik Ernőt. A bölcsészkaron dolgozik a hajdani 48-as nemzetőr: Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Than Ká­roly, Toldy Ferenc, Goldzieher Ignác. Az ország­szerte ismert nevek helyébe tehát világszerte ismert nevű tudósok léptek. Százéves műszaki egyetemünk Mérnöki oktatásunk ügye 1782-től 1846-ig a pesti egyetem bölcsészeti karára nehezedett: az „insti­tutum geometricum" volt a magyar mérnökképző. 1846-ban a műszaki felsőoktatás kivált a bölcsészeti fakultásból s a József nádor nevét viselő „királyi ipartanodává" alakult. 1856-ban politechnikummá szervezték át. Végülis — éppen most száz éve — 1872-ben Királyi József Műegyetem néven egye­temmé szervezték át. Egyidős vele Állatorvostudományi Egyetemünk előde, az 1787-ben önállósított „Pesti Állatgyógy­intézet". Két évvel a városegyesítés után, 1875-ben alapí­tották meg máig virágzó két felsőoktatási intéz­ményünket, a Zeneművészeti Főiskolát és a Képző­művészeti Főiskolát. 39 Lajos természettudós, Dugonich András matema­tikus, Jedlik Ányos fizikus. Egyetemünk életében a nagy fordulatot 1848 hozta meg: az 1848. évi XIX. törvénycikk elren­delte, hogy ezentúl minden tantárgyat — a latin helyett — magyarul kell előadni s kimondotta a tanítás és tanulás szabadságának elvét, vagyis bizto­sította az egyetem önkormányzatát és független­ségét. Eötvös József, 1848 és 1867 kultuszminisztere Dr. Székács József pesti evangélikus püspök a protestáns iskolaügy reformere

Next

/
Thumbnails
Contents