Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - A fővárosi mezőgazdaság

FÓRUM A fővárosi mezőgazdaság A városvezetés állandó figyelemmel kíséri a budapesti mezőgazdasági termelőszövetkezetek működését és időről időre megvitatja a helyzetükkel, valamint a gazdálkodásukkal kapcsolatos kérdéseket. Az alábbiakban, olvasóink tájékoztatása céljából, közreadjuk a budapesti mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az elmúlt gazdasági évre vonatkozó adatait, és azokat a megállapításokat, amelyekből kitűnnek e fontos, igen sok embert foglalkoztató ágazatnak az eredményei és gondjai. • Budapest mezőgazdasági területének 40%-a a termelőszövetkezetek kezelésében van. A főváros környékén az elmúlt évben 14 közös gazdaság működött, csaknem 12 000 hektárnyi területen, amelynek több mint háromnegyed része szántó. A gazdaságok eszköz-állományának összértéke 1971 végén meghaladta az 1 milliárd 200 millió forintot. Az állóeszközök mintegy 90%-át mezőgazdasági gépek, termelőberendezések teszik ki. A termelőszövetkezetek közös vagyona az elmúlt évben 24%-kal növekedett és megközelítette az 1 milliárd 800 millió forintot. Ennek az öszszegnek a 71%-a tehermentes, tiszta vagyon. A szövetkezetek közös vagyonát a múlt év végéig 192 millió forint hitel-tartozási kötelezettség terhelte. Tavaly 44 millió forint hitelt fizettek vissza. 1976-ig 141 millió forintot, 1976 után 51 millió forintot kell visszafizetniük. A szövetkezetek egyharmadának igen magas a banktartozása, egyharmadának közepes, öt termelőszövetkezet hitel nélkül, saját erőből gazdálkodik. Az általános tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek 1971-ben tovább erősödtek. A közös vagyon 24%-kal, a tiszta, tehermentes vagyon 52%-kal, az állóeszköz-állomány összértéke pedig 50%-kal növekedett. Kedvezően fejlődött a termelés belső szerkezete, erősödött mezőgazdasági és városellátó jellege. A mezőgazdasági termelés két fő ágazatának, a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek együttes termelési értéke mintegy 20%-kal növekedett; ez kedvezően hatott az árutermelésre. Javult a munka termelékenysége és erősödött a tsz-ek szövetkezeti jellege. Ugyanakkor — a javuló munkafeltételek és a növekvő jövedelem ellenére — nem kielégítő a tagság tulajdonosi kötődése a termelőszövetkezetekhez, mert még mindig elég sokan cserélik fel a termelőszövetkezetet más munkahellyel. Több hús, tojás, zöldség, virág Az előző években épült új termelőberendezések 70%-a már az elmúlt esztendőben teljes kapacitással üzemelt és biztosította a dinamikus továbbfejlődést. 1971-ben 150 000 négyzetméter nagyüzemi növényházzal — ebből 30 000 négyzetméteren primőr-zöldséget termeltek —, 8000 sertéshizlaldái, 500 szarvasmarha és 40 ezer tojó férőhellyel volt több, mint 1970-ben. A növénytermelés 1970-hez képest 19%-kal növekedett, az állattenyésztés még erőteljesebben fejlődött: 25%kal haladta túl az előző évi szintet. A két ágazat össztermelése 430 millió forintot tett ki. Az árutermelés növekedett, több húst, tojást, zöldséget, gombát, gyümölcsöt, szőlőt értékesítettek, mint a korábbi esztendőkben. A főváros zöldségellátásának javítása érdekében a múlt évben 90 hektárral (6,4%-kal) növekedett a szabadföldi zöldségtermesztés területe. Idén mintegy 150 hektárral gyarapodik ez a terület. Kedvező időjárás esetén így körülbelül 200 vagonnal több zöldségféle várható. Az elmúlt esztendőben több termelőszövetkezet tett erőfeszítéseket a korai hajtatott primőr-zöldség termesztése érdekében. 30 000 négyzetméternyi nagyüzemi növényházban és körülbelül 20 000 négyzetméteren fólia alatt termeltek zöldségfélét, elsősorban paradicsomot, paprikát, karalábét és salátát. A vágottvirág termelés 1971-ben megduplázódott. Nemcsak több, hanem szebb virágot is termeltek; ezt az is bizonyítja, hogy a múlt évi virágexport az előző évekhez viszonyítva háromszor nagyobb volt. A dísznövénytermelő szövetkezetek exportja tavaly 84 000 dollár és 220 000 rubel volt; ez 15 millió forintnak felel meg. Az elmúlt évben újabb hét üzlettel bővült a tsz-ek közvetlen értékesítési hálózata. 1971-ben 87 virágüzletük, 79 zöldség-és egyéb üzletük volt. Áruforgalmuk meghaladta a 400 millió forintot. Az üzlethálózat bővítését gátolja az új üzletek létesítésének indokolatlanul magas költsége. 28