Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - Medveczki Ágnes: Budapest közlekedése — múzeumban

Eredeti menetrend (1895) Omnibusz-modell dési eszközökkel; 1913-ban érte el legnagyobb forgalmát: abban az évben 13,6 millióan utaztak a romantikus járművön. 1929-ben a Villányi úton kocogott végig az utolsó fővárosi omnibusz. Pest és Buda közlekedésének fejlődésében óriási jelentősége volt az állandó összeköttetés létrehozásának: a Lánchíd (1849) és az alagút (1857) megépítésének. Mindkét alkotás Széchenyi István nevéhez fűződik, aki e közlekedési létesítményekkel is a két város egyesítését kívánta elősegíteni. Az eredeti Lánchíd modellje mellett a tárlóban elhelyezett Lánchíd- és alagútbárcák a nemesi kiváltságokon ütött első résre emlékeztetnek: az 1836: XXVI. tc. alapján a Lánchídon a nemeseknek is meg kellett fizetniük a hídpénzt. Az átkelő hajózás történetéről is érdekes adatokat találunk a múzeumban. Már 1820-ban megkezdődött Pest és Buda partjai között a hajózás az első magyar építésű gőzhajóval, a Carolinával — a 150 éves évforduló alkalmából kiadott „Carolina" emlékveret tanúskodik erről. A vállalkozás azonban még korai volt; a rendszeres átkelő hajózás csak 1844-ben indult meg. 1S66. július 30. jelentős dátum a főváros közlekedésének történetében. Ekkor indult meg Pesten — Európában hatodikként — az első pályához kötött városi vasút, a lóvasút. Első vonala az egykori pesti Széna tértől (a mai Kálvin tértől) az újpesti Kis Sörcsarnokig vezetett. Az egykorú Képes Világ tudósítója így ír a lóvasútról: „A vonat 36 perc alatt érkezik Új Pestre, hol az indóház tágas és igen díszes épület.. . Kocsi mikor e vállalat megindult, 12 volt, most már háromszor annyi is van, és mégsem győzi vasárnaponként az Új Pestre ránduló közönséget kiszállítani. A zárt kocsik két osztályra vannak felosztva, tetején ülésekkel, 20—15 és 10 kr menetdíjjal, belül egészen elegáns és magányos kanapékkal." Egy ilyen zárt kocsi modelljét, valamint a 10 és a 20 krajcáros jegyeket is bemutatja a kiállítás. A lóvasút első menetrendjét is megszemlélhetjük. Három évvel a pesti lóvasút megindulása után elkészült a budai lóvasút-társaság első vonala is: 1869. május 25-én nyitották meg a Lánchídfőtől Óbudáig. A két lóvasúti társaság között hamarosan megindult a harc, hogy az épülő Margit-hídon melyikük vasútja vezessen át. Ugyanis az egyik társaságnak a jobb, a másiknak a bal partra volt csupán koncessziója, a két part között, a hídon egyiknek sem. A Margit-hídi lóvasút vitája végül a két társaság egyesítésével, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1878. évi megalakulásával dőlt el. S 1879-ben, három évvel a híd megnyitása után, végre megindulhatott a lóvasút Pest és Buda között is. Az egyes lóvasúti viszonylatokat színes zászlócskákkal különböztették meg. Láthatjuk a lóvasút indítókürtjét is; a lóvasút forgalmának fejlődését pedig statisztikai adatok illusztrálják. 1898-ra a BKVT villamosította vonalait. Ezzel megszűnt Zárt lóvasúti kocsi (modell) Az első magyar gyártmányú trolibusz (modell) 23