Budapest, 1972. (10. évfolyam)

8. szám augusztus - Medveczki Ágnes: Budapest közlekedése — múzeumban

Medveczki Agnes Budapest közlekedése - múzeumban Jedlik Ányos arcképe és „villanydelejes forgonnyal működő kocsi"-jának eredeti nagyságú modellje (Csigó László felvételei) „A bérkocsitól a metróig" — ezt a címet is adhatnánk az újjárendezett Közlekedési Múzeum városi közlekedési kiállításának. A bevezető vitrinben elhelyezett „titokzatos" tárgy, Jedlik Ányos „villanydelejes forgonnyal működő £o«i"-jának modellje, közlekedéstörténeti érdekesség: az első villamoserővel működő közlekedési eszköz ötlete! A XIX. század elejétől kísérhetjük nyomon Pest-Buda közlekedésének történetét. Olvashatjuk József nádor felterjesztését a Szépítő Bizottság létrehozása érdekében. Az 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottság városrendezési-fejlesztési munkája teremtette meg a tömegközlekedés megindulásának lehetőségét. Lebontották a régi városfalakat s kapukat, építési rendszabást adtak ki, hozzákezdtek Pest csatornázásához, a Duna-part kiépítéséhez. Jelentősen fejlődött az útépítés is: a 30-as évek végére Pest-Buda utcáin a faragatlan terméskő burkolatot kezdte felváltani a kockakő. A kiállításon láthatjuk az 1838-as árvíz után kiadott városépítési tervet, korabeli képeket a hajóhídról, a XIX. század eleji Pest-Budáról, s a kor jellegzetes közlekedési eszközének, egy bérkocsinak a modelljét. A szomszédos vitrinben már az első tömegközlekedési eszköz, egy pesti omnibusz szép kidolgozású modellje vonja magára a figyelmet. 1832-ben a mai Roosevelt tértől és a Vörösmarty tértől a Városligetig közlekedtek Pesten az első omnibuszok, amelyeket félóránként indítottak. Budán csak az 1860-as évek végén jelent meg az omnibusz. Ekkor a két városban mintegy 100 társaskocsi szállította a „pasasérokat", ahogy az omnibusz kocsisok utasaikat emlegették. A korabeli dokumentumok, újságcikkek mellett érdekes színfoltot jelentenek az eredeti omnibuszjegyek is. Az 1884. évi omnibusz-szabályrendelet már fontos közlekedésbiztonsági rendelkezéseket tartalmazott: „Társaskocsival a kocsis mérsékelt ügetésben tartozik haladni.'''' „Köteles a járdától legalább I méternyi távolságban maradni és sem a járdára, sem az utcza-folyókába hajtania nem szabad." „A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s az útjába jövőket idejekorán hangos kiáltással kitérésre bírni." S egy érdekesség: a rendelet megtiltotta, hogy az omnibusz tetőülésén nők utazhassanak. (Ezt a rendelkezést később visszavonták.) A század végén a sok kis magánvállalkozó már nem tudta megfelelő színvonalon kielégíteni a közlekedési igényeket; s az időközben megjelent lóvasút és villamos konkurrenciája is a színvonal növelésére ösztönzött. 1895-ben megalakult a Budapesti Társaskocsi Részvénytársaság. Ettől kezdve nagyüzemi vállalkozás lett az omnibusz-közlekedés, amit egy eredeti részvényjegy is dokumentál. A hamar csődbe került vállalkozást az Első Magyar Közlekedési Vállalat Rt. folytatta, szép sikerrel. Az omnibusz sokáig állta a versenyt a modernebb közieke-22