Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Németh Annamária: Kincstár a Magyar Nemzeti Múzeumban

pompakedvelő főúr vagy fejedelem nagyszerű ajándéka, mint például az 1640-ben I. Rákóczi György által — a kolozsvári református templom számára — készíttetett színarany úrvacsora-serleg. Az egyházi emlékek közül végül még a XVIII. század elején Augsburgban készült kis házioltárt emeljük ki. Az aranyozott ezüst, ékkövekkel dúsan kirakott, szobrokkal díszített oltárépítményt annak az óriási igazgyöngynek szánták méltó keretéül, amely csodálatosképpen a Madonna félalakjára emlékeztet. A világi rendeltetésű kincsek legkorábbika a bizánci császári ötvösműhelyben IX. Konstantinos Monomachos számára készült világhírű korona, amelynek rekeszzománcos díszű lemezei az uralkodó hármast (1042—1050): Monomachost,feleségét, Zoét, és annak nővérét, Theodorát ábrázolják. A Nyitraivánkán földből előkerült koronát valószínűleg I. András királyunknak küldte a bizánci császár. Ezután a szinte ékszer finomságú hatalmi jelvény után, a reneszánsz és korabarokk ékszerek gazdag választékában gyönyörködhetünk. A mindkét nem által viselt dióbeles és forgácsláncok mellett ott látható a jellegzetes női ékszer, a násfa, és a férfiviselet egyik éke, a zománcdíszű kalpagforgó. A barokk díszedények sorát az 1598-ban készített arany fedeles serleg nyitja meg, amelyet Pálifi Miklós kapott az alsó-ausztriai rendektől, Győr várának a töröktől való visszafoglalása alkalmából. A serleg egész felületét vésett aljú zománcdíszítés borítja, ráerősített hadi jelvények, hangszerek, címerek váltogatják egymást. A fedélen kis, római öltözetű harcos ,,ronde bosse" zománcos figurája áll. A Rákóczi—Erdődy kincs hatalmas méretű, augsburgi fedeles serlegei közül kvalitásával, tervezői erényeivel és technikai bravúrjával tűnik ki a II. Rákóczi Ferenc nevéhez kapcsolható erdélyi zománcos, köszörült üvegkupa. A magasreliefes, figurális jelenetekkel díszített edények közül kiemelkedő értékű a Frank Bálint nagyszebeni királybíró számára 1686—1697 között készült díszkupa. Az antik mitológiai jelenetekkel borított ötvösművet a XVII. század egyik legjelesebb ötvöse, Hann Sebestyén készítette. Természettudományi kuriozitás a XVIII. századi arany foglalatú, kis üvegládácska. A szőlőindákkal és koronával díszített kis kazettában egy arany szarvas szőlőszemet tart a szájában. A kor hite szerint a tokaji aszú a földben levő termésaranytól kapja ízét, zamatát. Ennek jelképéül készült ez a kis ötvösremek, amellyel Batthyány Károly, II. József neveltetésének felügyelője kedveskedett Mária Teréziának. Liszt Ferenc smaragddal és igazgyöngyökkel ékesített arany vezénylőpálcája bécsi műhelyben készült, finom ötvösmunka. A kincstárban kiállított tárgyak közül csupán néhány darabot ismertettünk, de a bemutatott anyag révén a figyelmes látogató áttekintést kaphat egész hajdani ötvösművészetünkről. Németh Annamária _ ,.. — A Rákóczi—Erdődy kincs augsburgi készítésű díszserlegei. XVII. század ele|e 25