Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Kubinyi András - Székely György: Tudományos vita a „Fővárosunk ezer éve”-kiállításról

Pest újkori címere ezer éve" a kiállításról Törökkori tárgyak maketteket, fényképeket, írott dokumentumokat tartalmazó teremmel.) A kiállítás különböző korokat mutat be; ez szükségképpen nehéz feladatok elé állította a lelkes rendezőgárdát. Meg kellett őrizni a történeti fejlődés 'egységes irányvonalát, ugyanakkor korszakonként más és más jellegű kiállítható muzeális tárgyak állottak rendelkezésre. Ebből az a feladat következett, hogy ezek között meg kellett teremteni az összhangot. Hogy világosabban fejezzük ki magunkat: 1686-ig, azaz Budának a török alóli felszabadulásáig a kiállítható kvalitásos tárgyak zöme régészeti úton került napvilágra, azaz általában véve töredékes, sok esetben restaurálásra szoruló régészeti tárgyakból állt. (De a lengyel városok múzeumaiban is több évszázados szakaszok elsősorban gazdag régészeti anyagra épülnek.) Később ép, különböző gyűjteményekből fennmaradt tárgyak mellett egykorú képek, iparművészeti tárgyak, még később gépek, használati tárgyak stb. állottak már a rendezők rendelkezésére. Mégis, helyesen törekedtek az egyes tárgykörök korszakonkénti arányos bemutatására. A rendezők: Dr. Bertalan Vilmos, a BTM Új- és Legújabbkori Osztályának vezetője — ő fogta össze az egész kiállítást —, valamint az egyes részeket rendező Lócsy Erzsébet, Dr. Nagy Lajos, Cifka Péterné és Tőkei Ferencné sikeresen igyekeztek eleget tenni ennek a nehéz feladatnak, s ebben nagy segítséget nyújtott nekik a kiállítás installációját tervező Németh István, az Iparművészeti Főiskola tanára. A város történetét, ezen belül az egyes, később a városba beolvadó települések fejlődését igyekeztek leglényegesebb vonásaikban, elsősorban muzeológiai eszközökkel, azaz háromdimenziós tárgyakkal érzékeltetni. A gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés bemutatására is megvolt a törekvés; ez az anyag jellege miatt talán a legkevésbé a várospolitika alakulásának bemutatásában tudott érvényesülni. Következetesen végigvitte viszont a kiállítás a topográfiai fejlődés, a város kiterjedésének, állandó növekedésének bemutatását. Ugyancsak igyekeztek bemutatni a rendezők a főváros, illetőleg a fővárost alkotó városok címereinek fejlődését, Buda 1292. évből fennmaradt első pecsétjétől a mai budapesti címerig. A kiállítás első része Buda — 1541-ben bekövetkezett — török kézre kerüléséig tart. Míg a kiállítás főterében Buda, Pest és Óbuda fejlődését ismerjük meg, addig a fő kiállítás Molnár János felvételei Buda újkori címere