Budapest, 1972. (10. évfolyam)
6. szám június - Kubinyi András - Székely György: Tudományos vita a „Fővárosunk ezer éve”-kiállításról
Kubinyi András - Székely György „Fővárosunk Tudományos vita Buda 1292. évi oklevele a város nagy pecsétjével Buda kőcímerei. XV. század vége A kiállítás középkori része 1968 októberében nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum reprezentatív várostörténeti kiállítása: a „Fővárosunk ezer éve", természetes környezetében, az egykori budavári gótikus és renaissance királyi palota újjáépített déli szárnyában. Ez a kiállítás megnyitása óta fővárosunk lakosságának és a Budapestre látogató külföldieknek tízezreit vonzotta, és ezért, mint reprezentatív várostörténeti kiállítás, szükségképpen igényelte a tudományos szakmai körök elemzőértékelő vitáját. Mivel a kiállításról még nem jelent meg ismertetés, a Magyar Tudományos Akadémia Várostörténeti Albizottsága — amely már eddig is több ízben foglalkozott vidéki várostörténeti kiállítások szakmai megvitatásával, továbbá a főváros történetének kulcskérdéseivel — napirendre tűzte a kiállítás megtekintését és kritikai megtárgyalását. Az Albizottság egyik 1971. évi rendes ülését ezért a Budapesti Történeti Múzeumban rendezték meg. Az Albizottság tagjait Tarjányi Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója (egyben az Albizottság tagja), valamint a kiállítás rendezői közül Lócsy Erzsébet és Dr. Nagy Lajos kalauzolta végig a kiállításon. A kiállítás abból indul ki, hogy fővárosunk egyik alkotóeleme, az egykori Pest Anonymus krónikája szerint már Taksony vezér (meghalt 9?2) idejében létezett és így a főváros, illetve annak egy része épp ezer éven keresztül kimutathatóan létezik, mint állandó település. Természetesen, fővárosunk területén évezredek óta éltek már, sőt a római időkben városias településekről is beszélhetünk, de ezek között kontinuitás, összefüggés nem volt, csupán a magyar honfoglalással megkezdődő új települési korszaktól fogva. Ez indokolta tehát a kiállítás ezer éves címét és tartalmát. Ebből következik, hogy a kiállítás anyaga a honfoglalás utáni korral indul. Nem véletlenül látjuk mindjárt a kiállítás kezdetén Pest egykori római eredetű erődjének, amelyet a középkorban is felhasználtak, alaprajzát a beleépült középkori templommal. A kiállítást tulajdonképpen a főváros felszabadulása, illetőleg a felszabadulás után tartott első szabad május 1-i ünnepség fényképe zárja. A kiállítás megvitatása idején azonban még állott a főváros mostani építkezési terveiről készült kisebb kiállítás, amely időben közvetlenül folytatója volt az ezerévesnek — jellegében azonban eltért attól —, és amelyet azóta lebontottak. (Az ilyen jellegváltás nem egyedüli; Stockholmban is hasonló módon oldották meg napjaink fejlődésének bemutatását:
