Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Evald Johanesson, Stockholm polgármestere: A svéd főváros ma és holnap

Újabban átalakult az építkezések menete. A vá­ros körül új központok alakultak ki. Város a városban A Vällingby centrum, amely az ötvenes években jött létre, jól példázza az új városközpontok szere­pét. Jelenleg 90 000 ember él itt. Nagy többségük egyelőre Stockholmban dolgozik, de olyan sok vál­lalat és üzem kezdte meg itt a működését, hogy Vällingby ezáltal alapvetően különbözik a régi típusú alvóvárosoktól. A centrum lakóinak nem kell órákat utazgatniuk, ha vásárolni akarnak. Áruházak, butikok és egyéb szolgáltató létesítmé­nyek vannak minden központban. Valamennyi ilyen városközpont és egy sor elő­város számára fontos közlekedési eszköz a föld­alatti. Stockholmban sokat fordítanak a tömeg­közlekedésre. Sok elővárost és peremkerületet gyors ingajárat köt össze Stockholmmal. A jegy­árak viszonylag olcsók, mert az adókból jelentős hozzájárulást kap a közlekedési vállalat. A leg­újabb kezdeményezés a budapestihez hasonló 50 koronás bérlet — havijegy —, amellyel gyakor­latilag egész Stockholm megye területén lehet utazni. Szociális bér: a létbiztonság alapja A lakosság szociális követeléseinek kielégítése igen fontos alapelv. Bevezették az ún. szociális bért, mely a legszegényebbeknek is egy bizonyos életszínvonal-szint elérését teszi lehetővé. Az ösz­szeg, amelyet a segélykérő kézhez kap, változatlan értékű; ugyanis a nyugdíjhoz hasonlóan az árak növekedését figyelembe véve állapítják meg. Jelenleg havonta az alábbi összegeket fizetik ki szociális bér címén: Egyedülálló Házastárs, együttélő Gyerek, 0—9 évig Gyerek, 10 — 15 évig Ifjú, 16 — 19 évig 525 korona 875 korona 175 korona 260 korona 320 korona Ez az összeg nem tartalmazza a lakbér- és fűtési térítést, s olyan szociális juttatásokat sem, melye­ket különböző feltételek alapján igényelni lehet. A segélyre mindenki jogosult, aki nem tud saját eltartásáról gondoskodni. Akinek évi jövedelme nem haladja meg a 7100 koronát, kiegészítő segélyre jogosult. Környezetvédelem Egyszer a városliázán egy vezető politikus azt mondta: Stockholm a munka, az egészség és a szépség városa. Ennek valóraváltása Stockholm város vezetői­nek legfontosabb feladata. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy az ENSZ idei környezetvédelmi kongresszusát Stockholm­ban tartják. Már régóta foglalkozik a Városi Tanács környezetvédelmi kérdésekkel, s 1970-ben — valószínűleg elsőként a világon — külön osztály létesült e problémák megoldására. Egy parlamen­tárisan választott környezetvédelmi bizottság tag­jai is azon fáradoznak, hogy Stockholm minél kel­lemesebb, barátságosabb és egészségesebb város legyen. Nagy-Stockholm fejlesztésére nemrégiben új lehetőség nyílt. Nemrég vált szabaddá Järvafältet 4300 hektáros területe, melyet eddig katonai cé­lokra használtak. A Városi Tanács Jarvafál-bizottsága évente 6000 lakás építését tervezi e terület mintegy 950 hektárán; ezen kívül 1300 hektáron munkahelye­ket és szolgáltatásokat, 1400 hektáron zöldterüle­tet, 700 hektáron közlekedési területet hoznak létre. A centrumban 110 000 — 140 000 ember fog élni 7 —8 év múlva. A tervezők arra törekszenek, hogy Järvafältet dolgozó lakosságának 40 —60%-a a központ terü­letén kaphasson munkát. A közlekedési eszközök és a lakás távolsága nem lehet több 500 méternél. A budapesti kiállítás A Järvafältet városrésszel kapcsolatos komplex tervet mutatta be a többi között az áprilisban meg­nyílt „Stockholm ma és holnap" című kiállítás Budapesten, a Fővárosi Tanács V. B. Városrende­zési Bemutatótermében. A kiállításon nyolc filmet láthatott a közönség, kettőt Järvafältetröl, egyet a Stockholmtól keletre fekvő szigetekről, egyet a 200 éves drotmingholmi kastélyszínházról. Fil­men mutattuk be a budapestieknek a belvárosi Kungsan-park nyári életét és a Mälaren tavat. Két film az emberrel foglalkozott; az egyik szü­letésének perceit mutatta be, a másik a nyugdíja­sok problémáit. Csúcsforgalom

Next

/
Thumbnails
Contents