Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Gábor István: Egy régi épület új élete — az Újvárosháza

Gábor István Egy régi épület új élete Hz Ujvaroshaza A fővárosnak már több mint száz évvel ezelőtt is gondot oko­zott a közhivatalok elhelyezése, noha akkor, az egyesítés előtt Pest­nek mindössze 200 ezer lakosa volt. A levéltár megtelt, a mérnö­ki hivatal, az ügyészség és a szám­vevőség a régi német színház épü­letében és a régi sörház kaszár­nyában — német nevén a Bräu­haus Kaserne-ben —, nagyon rossz körülmények között kapott elhelyezést. További gondokat je­lentett az is, hogy 1867-ben visz­szakerült a törvénykezési jog a városhoz, így hát a megválasztott törvényszéki tisztviselőknek he­lyet, a közgyűlések, bizottsági ülések számára megfelelő termet kellett szerezni. 1. Mindezek alapján 1867. novem­ber 23-án a tanács javaslatot tett a közgyűlésnek a hivatalok megfele­lő elhelyezésére. Négy nap múlva a közgyűlés határozatot hozott, hogy a Lipót utcai — ma: Váci utcai — sörház kaszárnya helyén modern palota épüljön, törvény­szék céljaira. Bizottságot is alapí­tottak az építkezés irányítására, Szentkirályi Mór elnökletével. 1869. június 9-én újabb határozat született arról, hogy a palotát Steindl Imre építőművész tervei alapján fogják fölépíteni. A terveket azonban rövidesen módosítani kellett, mert közben megváltozott az épület funkciója. Az 1870. évi törvényhozás ugyan­is úgy határozott, hogy a bírásko­dás változatlanul állami feladat marad. Így hát nincs szük­ség városi törvénykezési palotára, és a törvényszéki tisztviselők el­helyezése sem a várost terheli. Ezért 1870. január i-én a közgyű­lés úgy döntött, hogy az építendő Lipót utcai palotát közigazgatási hivatalok és törvényhatósági köz­gyűlések céljaira kell alkalmassá tenni. Az építkezés megkezdését kés-22 CSIGÓ LÁSZLÓ FELVÉTELEI Lépcsőházi részlet

Next

/
Thumbnails
Contents