Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Gábor István: Egy régi épület új élete — az Újvárosháza

Gábor István Egy régi épület új élete Hz Ujvaroshaza A fővárosnak már több mint száz évvel ezelőtt is gondot okozott a közhivatalok elhelyezése, noha akkor, az egyesítés előtt Pestnek mindössze 200 ezer lakosa volt. A levéltár megtelt, a mérnöki hivatal, az ügyészség és a számvevőség a régi német színház épületében és a régi sörház kaszárnyában — német nevén a Bräuhaus Kaserne-ben —, nagyon rossz körülmények között kapott elhelyezést. További gondokat jelentett az is, hogy 1867-ben viszszakerült a törvénykezési jog a városhoz, így hát a megválasztott törvényszéki tisztviselőknek helyet, a közgyűlések, bizottsági ülések számára megfelelő termet kellett szerezni. 1. Mindezek alapján 1867. november 23-án a tanács javaslatot tett a közgyűlésnek a hivatalok megfelelő elhelyezésére. Négy nap múlva a közgyűlés határozatot hozott, hogy a Lipót utcai — ma: Váci utcai — sörház kaszárnya helyén modern palota épüljön, törvényszék céljaira. Bizottságot is alapítottak az építkezés irányítására, Szentkirályi Mór elnökletével. 1869. június 9-én újabb határozat született arról, hogy a palotát Steindl Imre építőművész tervei alapján fogják fölépíteni. A terveket azonban rövidesen módosítani kellett, mert közben megváltozott az épület funkciója. Az 1870. évi törvényhozás ugyanis úgy határozott, hogy a bíráskodás változatlanul állami feladat marad. Így hát nincs szükség városi törvénykezési palotára, és a törvényszéki tisztviselők elhelyezése sem a várost terheli. Ezért 1870. január i-én a közgyűlés úgy döntött, hogy az építendő Lipót utcai palotát közigazgatási hivatalok és törvényhatósági közgyűlések céljaira kell alkalmassá tenni. Az építkezés megkezdését kés-22 CSIGÓ LÁSZLÓ FELVÉTELEI Lépcsőházi részlet