Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Gábor István: Egy régi épület új élete Uránia mozi — Színház- és Filmművészeti Főiskola

dezésében 1910-ben Shakes­peare Viharát, Gál Gyula rendezé­sében A makrancos hölgyet. De vizsgáztak több Ibsen-darabból, Csehov Medvéjéből, Lev Tolsz­toj A sötétség hatalma című drá­májából is. Később, amikor az Uránia az UFÁ-é lett, megszűn­tek a vizsgaelőadások; az Aka­démia növendékei vasárnap dél­előttönként a Nemzeti Színház­ban mutatkoztak be. Az iskola százéves történetéről írott tanulmánykötet tanúsága szerint a felszabadulásig csak­nem ezer színész kapott itt dip­lomát. Budapest még föl sem szaba­dult, amikor az Urániában az első szovjet híradófilmeket vetí­tették. (Néhány nap múlva, feb­ruár 15-én már szovjet játékfil­met, a Tovaris P.-t mutatta be.) Rohammunkával állították helyre a romos bejáratot, az elő­csarnokot és a nézőteret. Villany az egész Rákóczi úton nem volt még, a Rókus kórházat kivéve. A megnyitásra mégis kigyulladt a fény az Urániában. A legkisebb részletre is ponto­san emlékezik még Bártfai Jenő főgépész, aki 1930 óta dolgozik az Urániában, és mozisként itt kezdte a pályáját. Innen vonult be katonának, ide tért vissza 1945-ben. (Az Urániából készül most nyugdíjba menni is.) — A mozi berendezése épség­ben megmaradt, csak a külseje volt romos. A gépházban például

Next

/
Thumbnails
Contents