Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Gábor István: Egy régi épület új élete Uránia mozi — Színház- és Filmművészeti Főiskola

zék szem előtt tartásával mindenkor vonzó és szórakoztató legyen." Az alapítás tényét a Vasárnapi Üjság 1897. január 16-i számában Balogh Pál vezércikkben üdvözölte. A szerző leszögezi, hogy az Uránia „társadalmi alkotás akar lenni", amelyben három-négyezer (?) hallgató előtt tartanak majd tudományos előadásokat, „nagy súlyt helyezve új megfigyelések, konklúziók, találmányok bemutatására, s a közvélemény fogékonyságának ily módon a tudományos kérdések felé irányzására." Az első ismeretterjesztő előadás Cholnoky Jenő földrajztudóstól származik, a címe: „Egész az északi pólusig". Mivel ezeket az előadásokat nemcsak az Urániában tartották, hanem vidéken is, a szöveg a hozzá illeszkedő vetített képek jegyzetével nyomtatásban is megjelent. 104 előadásról tudunk; a füzetek fennmaradt példányai szerint — a többi között — ilyen témák szerepeltek az Uránia programjában: Budapest — ehhez például 58 képet vetítettek —, Madách Imre, Katona József élete, Zrínyi, a költő, Képek Vörösmarty életéből, Képek Shakespeare életéből, Debrecen és vidéke, A Balaton, Egyiptom, Erdély története, A Hunyadiak kora, Az államháztartás, A vegytan és eredményei, A bánya, A magyar nemzet története, A finn nép és kultúrája. Az utolsó két előadás ríme: Kivándorlás Amerikába, Kivándorlóink az Egyesült Államokban. Dr. Körmendy Ékes Lajos „A mozi" című, 1915-ben kiadott könyvében érdekes adatokat közöl arról, hogy például az akkori Abaúj-Torna vármegyei és kassai közművelődési egyesületek az I. világháború előtt milyen sok, úgynevezett „Uránia kiselőadásokat" rendeztek. ~Kz 1910—11-es téli évadban egyetlen vetítőgéppel negyven faluban 91,1913—i4-benmár4vetítőgéppel száznyolcvanegy faluban 310 előadást tartottak, összesen negyvenhatezer ember számára. Az Uránia megbízásából, az egyesület vezetősége pénzén készült az első film, „Ä tánc" is. 1901-ben három hónapon át forgatták, Pékár Gyula és Kern Aurél szövege alapján. Ebben az érdekes ismeretterjesztő filmben Salome táncát Márkus Emília adta elő. 1901. április 30-án mutatták be „A tánc"-ot az Urániában. A Filmművészeti Évkönyvben — ez 1920-tól rendszeresen közli a magyar mozik adatait — csak 1930-ig olvashatunk az Uránia Tudományos Színházról. Ekkor új elnevezést kap a mozi: UFA Palota. A sors iróniája, hogy az a Pékár Gyula adta el 1928-ban, államtitkári minőségben, a legszebb budapesti mozit a német UFA filmgyárnak, aki az Uránia első magyar filmjének készítésében közreműködött. Az UFA a vétel után elfoglalta az első emeleti színpadtermet is; ez nagy nehézségeket okozott a Színművészeti Főiskolának. Az Uránia mozi életében pedig 1945-ig szomorú korszak következett. A német náci filmek dömpingjének idején e filmek közül nem kevésnek éppen az Urániában tartották a premierjét. 2 Az épület emeleti részét 1905-ben a színiiskola kapta meg. Hosszú bolyongás után kerültek a színészjelöltek a Kerepesi útra — jelenleg is ők az épület tulajdonosai. (Az Uránia mozi a Színház- és Filmművészeti Főiskolától bérli a helyiségeket.) Mai helyétől nem messzire, az Újvilág — ma: Semmelweis utca 16. számú ház második emeletén, három szobából állt az 1865. január 2-án megnyílott Színészeti Tanoda. Felállítását — amint ezt „A százéves Színésziskola" című kiadványban Csillag Ilona tanulmányából megtudhatjuk — Ferenc József 1863. május 10-én kelt királyi leirata rendelte el. Gróf Festetich Leót nevezték ki a Tanoda vezetőjének, aligazgatóul Gyulai Pált. Egy évig tartó szervezőmunka előzte meg az iskola megnyitását. Nem egészen tíz esztendeig működött ebben a három szobában, akkor rövid időre átkerült a Vármegye utca 9. szám alá, majd a Dohány utca és a Síp utca sarkán álló házba. 1875-ben a Tanoda új helyéül a Nemzeti Színház bérházát jelölték ki a Kerepesi út 1. szám alatt. 1905-ig kaptak itt otthont a színészjelöltek — eközben iskolájuk neve „Színészed Tanodá"-ból Országos Színésziskola lett. A jövendő színészeit a múlt század második felében a kor legkiválóbb írói, művészei oktatták a mesterségre. Megalakuláskor az elméleti tárgyakat az aligazgató, Gyulai Pál, néhány év múlva az ugyancsak aligazgatóként működött Szigligeti Ede tanította. Oktatott itt 1891-ben bekövetkezett haláláig Csiky Gergely, a drámai gyakorlat első tanára pedig nem kisebb művész, mint Egressy Gábor volt. őutána Tóth József, majd Paulay Ede vezette a drámai gyakorlatot. Az akkori iskola haladó szellemét jellemzően mutatja egy részlet Paulay Edének, a színészmesterség tanárának, a Tanoda aligazgatójának, későbbi igazgatójának tankönyvéből: „A színésznek a jellem fejlődését a néző előtt úgy kell végrehajtani, hogy haladásának minden mozzanata, minden fordulópontja. . . világos és érthető legyen. A fordulópontokat a színész ne csak mint kész eredményeket állítsa fel, hanem e mozzanatokat előidéző belső és külső indokokat mind érvényre emelvén, ezáltal a jellem nyilatkozásainak törvényszerű összefüggését állítsa elő." A színiiskola sorsa oly módon kapcsolódott az Urániáéhoz, hogy a beköltözéstől kezdve megkapták a mozit a nyilvános vizsgaelőadások számára. Ez még Váradi Antal igazgatása alatt történt; ő rendelte el, hogy a növendékek hetenként az Urániában játsszanak. Itt adták elő például 1907-ben Gorkijtól az Éjjeli menedékhelyet, Hevesi Sándor ren-18