Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: Lőrinczy György felvétele

r pedig 82,3 km-rel gyarapodott 1950-től 1970 végéig. A fejlesztések eredményeként a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 1950-től 1970 végéig 190 488-cal (229,7%-kal) szaporodott s ezzel a gázhálózatba bekapcsolt budapesti lakások száma elérte az 50 százalékot. Ezenfelül 1970-ben 95 403 háztartás részesült palackos propán-bután gázellátásban, összesen 11 449 tonna eladásával. A gázhálózat fejlesztése és a termelőkapacitás növelése révén nemcsak a lakosság kényelmét szolgáló háztartási gázellátás bővült jelentős mértékben, hanem az ipari üzemeké és egyéb intézményeké is. A gáz használatát 1961-től fokozatosan kiterjesztették a lakások hőellátására is. A lakásoknak a gázfűtésbe való bekapcsolása nemcsak jelentős munkatöbblettől szabadítja meg a dolgozókat, hanem kulturáltabbá teszi a lakást. További előnye a központi és távfűtéssel szemben, hogy nem szükséges az összes lakóhelyiséget állandóan fűteni; a fűtés egy helyiségre is korlátozható, ami költségmegtakarítást jelent. Az utóbbi évtized fejlődését az 1. sz. tábla adataival szemléltetjük. 1. sz. tábla A budapesti gázfogyasztók számának alakulása év Háztartási Ebből: fűtési Ipari Egyéb összesen fogyasztók száma az év végén 1960 238 408 2743 2098 243 249 1961 252 236 150 2731 2101 257 068 1962 264 465 845 2748 2128 269 341 1963 272 892 2 231 2794 2158 277 844 1964 280 884 4 720 2835 2190 285 909 1965 289 512 8 821 2839 2254 294 605 1966 298 324 11 541 2877 2298 303 499 1967 307 336 20 041 2909 2331 312 576 1968 316 280 34 081 2921 2389 321 590 1969 326 654 57 224 2930 2545 332 129 1970 337 355 77 562 2943 2816 343 114 A főváros gázellátásának növelése nagyrészt a régi csőhálózatra épült. E hálózat méretei a növekvő igények kielégítésére alkalmatlannak bizonyultak. Ezért 1968-ban a városigáz égéshőjét 4000 kalóriáról 5000 kalóriára emelték — a fogyasztói készülékek megfelelő átállításával —, ezáltal a meglevő hálózat szállítókapacitását mintegy 20 százalékkal növelték. A gázfogyasztás emelkedése A gázfogyasztás — a háztartási fogyasztók számának nagyarányú növekedésével és a gázfűtés elterjedésével, valamint az ipari üzemek gáztüzelésre való átállásával — ugrásszerűen megemelkedett. Az 1970. évben a fogyasztóknak szolgáltatott gáz mennyisége (egységesen 8000 kalória fűtőértékkel számolva) több mint 655 millió köbméterrel (1330,5%-kal) haladta meg az 1950. évit. Az egy háztartásra jutó értékesített gáz mennyisége (városi- és földgáz) 1970-ben több mint két és félszerese volt az 1950. évinek. Ennek oka, hogy egy átlagos háztartás négyszer annyi gázt fogyaszt fűtésre, mint egyéb háztartási célokra. A felszabadulás utáni első évtizedben, amikor a gáztermelés még sok nehézséggel járt, a háztartások ellátása volt az elsőrendű szempont. Ez megmutatkozik a gázfogyasztás arányaiban is. Később, az alföldi földgáznak a fővárosba juttatásával, elkezdődött az ipari igények évről évre növekvő arányú kielégítése. Az ipar gázfelhasználási aránya 1950-ben 24,8 százalékot, a háztartásoké 61,2 százalékot tett ki. 1970-ben már az ipar került első helyre 63,3 százalékos fogyasztási arányával. Az ipari gázfogyasztás húsz év alatt több mint harmincnyolcszorosára, a háztartásoké nem egészen hatszorosára emelkedett. Az ipar gázfelhasználásában azonban a városigáz egészen jelentéktelen hányadot képvisel; fogyasztásának 89,2 százalékát a földgáz tette ki. A gázfogyasztás alakulása* 2. sz. tábla 1000 m3 Megnevezés 1950 1955 1960 1965 . 1970 Az 1970. évi az 1950. évi %-ában Háztartások 30197 44 826 55 321 81 196 176 879 585,7 Ipar 12192 34 341 42 731 120 339 466 987 3830,0 Közvilágítás 2 022 1 036 846 556 244 11,0 Egyéb 4 840 8 292 11 979 22 941 60 435 1248,7 összesen 49 251 88 495 110 877 255 032 704 545 1430,5 1 8000 kalóriás fűtőértékre átszámított városigáz és földgáz együtt A gázfűtési igény ma még meghaladja a lehetőségeket. Jelenleg mintegy 26 ezer igénylőt tartanak nyilván. Valamennyiök kielégítését egyrészt a hálózati rendszer szállítókapacitásának elégtelensége korlátozza, másrészt: a téli gázszükséglet kielégítésének biztonságát nem lehet kockáztatni. A gázfűtésben a kereslet és a kínálat előreláthatóan csak a negyedik ötéves terv utolsó évében kerül egyensúlyba. Csigó László felvétele 2