Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Nyilas Márta: A Ferenc József-föld fölfedezése és a Budapest-fok

Dr. Kepes Gyula Nyilas Márta A Ferenc József-föld fölfedezése és a Budapest-fok A bécsi Hadtörténeti Intézet német nyelvű palackposta üzenetet őriz, ezt norvég kutatók találták meg 182i-ben Novaja Zemljánál és ők továbbították az osztrák fővárosba. A levél magyar fordításban így szól: „Osztrák-magyar sarki expedíció. „Tegetthof admirál" hajó. A hajót 1872. augusztus 21-én a 76°28' északi szélességen és 61 "49' keletre Greenwichtől a jég ellepte, befagyott és 1873. novemberéig állandó jégnyomás mellett sodródott a tengeren. 1873. februárjáig Greenwichtől keletre 73°-ig, azutánnyugati irányba. 1873 augusztus végén földet fedeztünk fel és elneveztük Ferenc József földnek. November elején ehhez a földhöz kivetett a jég. 79-51' északi szélességen, Greenwichtől 58 "56' keletre megfeneklett hajónk. 1873 nyarán megkíséreltük a megfeneklett hajó kiszabadítását — eredménytelenül. Elhatároztuk, hogy 1874 májusában elhagyjuk a hajót és három csónakkal elérjük Novaja Zemlját. Krisch gépész tüdőbajban meghalt, április végén három betegünk van. Weyprecht." Az expedíció tengerészeti vezetőjének ez a kétségbeesett üzenete tömör összefoglalása a felfedezés történetének. Am a sarkutazók megmenekül-36 tek. Leírhatatlanul nehéz küzdelem árán — a levélben említett Krisch gépész kivételével — 1874 szeptember 25-én az egész csoport Bécsbe érkezett. Ütjük és munkájuk jelentősége rendkívül nagy: fölfedezték és első tudományos leírását adták a ma (fonetikusan) Zemlja Franca Joszifának nevezett sarki szigetcsoportnak, annak a területnek, amelyen 1929 óta szovjet geofizikai és meteorológiai állomások működnek. Az expedíció kezdeményezője, tudományos vezetője Julius Payer főhadnagy volt. Korábban feltűnést keltettek az Osztrák Alpok felkutatása és feltérképezése terén elért eredményei: ennek köszönhette, hogy meghívták az 1868-as és 1869/70-es német sarki expedíciókba. Ezek az utazók Grönlandból indultak, de az igen kedvezőtlen hajózási viszonyok miatt lemondtak az eredeti cél eléréséről és Grönland északkeleti részének felkutatását határozták el. Az a vélemény alakult ki, hogy sokkal kedvezőbb lenne az Északi-sark megközelítése a Barents-tengerről. Ennek a tervnek a megvalósítása érdekében Payer Bécsben „Északi-sark egyletet" szervezett, ennek célja a kutatás anyagi megalapozása volt. Az elgondolás leglelkesebb támogatója Wilczek gróf, a tudományok és művészetek nagy mecénása volt, ő maga is A jég közé ékelődött hajó. Payer rajza résztvett földrajzi kutatásokban. A költségeknek majdnem egyötödét, 40 000 ezüst forintot ő adományozta. A vállalkozás nem a kormánytól indult ki ugyan, de a hatóságok, elsősorban a hadsereg is támogatták. Nagyszámú önkéntes jelentkező közül választották ki a kutatóhajó — a monarchia jellegének megfelelően sok nemzetiségű — személyzetét. A tengerészek nagy része horvát volt. Osztrákok, csehek, olaszok mellett egy magyar tagja is volt a csoportnak: dr. Kepes Gyula, a hajóorvos. A fiatalembert, aki kitűnő eredménnyel végezte el tanulmányait, Payer több vállalkozó közül azért is választotta, mert derűs lénye alkalmasnak látszott arra, hogy környezetében jó hangulatot teremtsen. Feladata az egészségügyi teendőkön kívül a növény- és állattani gyűjtés volt. Payer később is mindig elismeréssel nyilatkozott munkájáról. 1871-ben előexpedícióban tanulmányozták a Novaja Zemlja vidékét és élelmiszertartalékot helyeztek el a szigeten. 1872. június 13-án elindulhattak az újonnan épült „Tegetthof" nevű hajón. Huszonnégyen vettek részt a vállalkozásban, csupa fiatal férfi. Csak a két vezető: Weyprecht és Payer járt már életének negyedik évtizedében. Útjuk kezdeti szakaszában nem várt nehézségekkel találkoztak. Az Payer térképe