Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A gyógyszerészet kettős jubileuma

zésig minden Than vállán nyugodott; mígnem a mai Trefort-kert közepén a természettudományi kar „B" épülete felépült. A maga korában a legmodernebbnek számított, olyannyira, hogy tanulmányozására sok külföldi jött el Budapestre; a birminghami, a champaigni, a római, a gráci és az aacheni egyetemi intézetet a budapesti mintájára építették fel és rendezték be. Az intézet terveiért Than 1871-ben a londoni és 1873-ban a bécsi világkiállításon kitüntetést kapott. Az 1900. évi párizsi nemzetközi kiállításon pedig saját szerkezetű kémiai kísérleti eszközeiért tüntették ki. Munkásságán keresztül Nyugat-Európa széles tudományos köreiben nemcsak Than személye keltette fel az érdeklődést, hanem a város, Budapest is, ahol élt és dolgozott; értékelni kezdték Budapestet, mint tudományos egyetemi nagyvárost. Általános feltűnést keltett Than kémiai szakmunkássága. Rendkívüli érzéke volt a rendszerezésre; az analógiákra felépítve könnyítette meg tárgyának megismertetését és állandó fejlődését. Korszerűségét bizonyítja, hogy művei felépítésében már alkalmazkodott Men delej ev periódusos rendszeréhez, ő szerkesztette az első nagyszabású magyar kémiai tankönyvet is, és megteremtette a magyar kémiai szaknyelvet. Than Károly az általa létesített intézményekben lehetővé tette, hogy a szegénysorsú egyetemi hallgatók 10—20 forintnyi költséggel rövid idő alatt elvégezhessék azokat a tanulmányokat, amelyeket külföldi intézetekben csak 3—400 forintért érhettek volna el. Mint kutató, foglalkozott thermodinamikai vizsgálatokkal, az égéshő és a reakciók szabad energiája változásával kapcsolatos méréssel; 1871-ben pedig a belügyminisztérium megbízásából Németországban tanulmányozta a színházak tűzbiztonsági intézkedéseit. Tapasztalatait később a budapesti színházak építkezéseinél fel is használták. 1879-ben, a pestisveszély idején, Fodor Józseffel közösen sikeres kísérleteket végzett a postai levélszállítmányok fertőtlenítésére. Az első magyar gyógyszerkönyv Than Károly kiemelkedő érdeme az első magyar gyógyszerkönyv szerkesztése. Már az 1848-as, első felelős magyar minisztérium megtette a lépéseket ennek szerkesztése érdekében, de csak a kiegyezés után megalakult Országos Közegészségügyi Tanács tette sürgős feladattá. Kidolgozása 3 évig tartott. A szerkesztőbizottság elnöke Than Károly lett. A vaskos kötet 1871 decemberében jelent meg. (Addig országszerte az osztrák gyógyszerkönyv volt érvényben.) Áz új magyar gyógyszerkönyv lett az alapja az elkövetkező száz esztendő során napvilágot látott magyar gyógyszerkönyveknek is. A legutóbbi már 800 gyógyszer minőségi szabványát tartalmazza. Jelentőségét bizonyítja, hogy angpl nyelven is megjelent. Than olyan kémiai tudású nemzedéket nevelt, amely lerakta az alapot a hazai gyógyszergyártás megteremtéséhez és lendületet adott a fővárosi gyógyszertári hálózat kiépítéséhez. Than munkásságát Winkler Elemér fejlesztette tovább; majd egy falusi patikus fia, Schulek Elemér — kétszeres Kossuthdíjas tudós — lépett örökükbe. Schulek professzornak nagy szerepe van abban, hogy a két világháború közt felfejlődött magyar gyógyszeripar a felszabadulás után világszintre emelkedjék és termékeinek jelentős részét exportálja a világ minden tájára. Ma: 231 fővárosi gyógyszertár Gyógyszeriparunk fejlődésével lépést tartott a budapesti gyógyszertári hálózat kiépítése. Á háború alatt sok gyógyszertár elpusztult; amikor a gyógyszertárak 1950-ben állami tulajdonba és kezelésbe kerültek, nagyszabású átszervezés vált szükségessé. A gyógy szertár-tulajdonosi magánérdekeket a főváros lakosságának közegészségügyi szempontjai váltották fel. Megszüntettek gyógyszertárakat a patikák által túlzsúfolt területeken s újakat nyitottak ott, ahol a lakosság érdeke követelte. Ma már Budapest gyógyszertárainak 65 százaléka minden korszerű igényt kielégít. A Fővárosi Tanács egészségügyi főosztálya és a Gyógyszertári Központ vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy a fővárosi gyógyszertári hálózat racionális fejlesztése folytatódjék, a benépesülő új városrészek, új lakótelepek gyógyszertári ellátása kellőképpen biztosított legyen. A főváros fokozódó gyógyszerforgalmát 231 gyógyszertár bonyolítja le; s noha jelentős személyzetproblémával küzdenek, 39 gyógyszertár teljesít éjjel-nappal szolgálatot. A gyógyszerészet kettős jubileumán a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi előadótermében az MTA, az Egészségügyi Tudományos Tanács, a Magyar Gyógyszerész Társaság és az Orvostörténeti Társaság közös rendezésében 1971 decemberében tudományos előadásokon emlékeztek meg a gyógyszerészek bibliája: az első magyar gyógyszerkönyv megjelenésének százéves fordulójáról és méltatták annak jelentőségét. izr MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV PHABHAGOPOEA1IIC1 r ) 1871. PESTI KON YVN YOMD A* HÉSZVÉN Y-TÁRSULAT Hűld Ut. U 4. m i Belügyministeri rendelet ;i „magyar gyógyszerkönyv" életbe léptetésének tárgyában. 1. Minden egészségügyi tisztviselő, hatósági és gyakorló orvos, állatorvos és gyógyszerész köteleztetik 1872. év mártius 15-dik napjától, az 1871. évben a „Pesti könyvnyomdarészvény-társulat" betűivel nyomatott magyar gyógyszerkönyvben foglalt szabályokat megtartani. 2. Minden gyógyszertár-tulajdonos vagy gyógyszertár-kezelő tartozik gyógyszertára számára e gyógyszerkönyvnek egy példányát megszerezni. 3. A törvényhatóságok felhivatnak, jelen rendeletet még különösen az orvosi és gyógyszerészi személyzet tudomására juttatni. Kelt Budán, 1871. év december 4-én. Tóth Vilmos e. k., magy. kir. belüfryminister. 34