Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Révész Ferenc: A Szabó Ervin Könyvtár

Tahin Gyula felvételei Révész Ferenc f/ •I tar Az UNESCO az 1972-es évet „Az olvasás évé"nek nyilvánította. Ebben az esztendőben tehát világszerte az olvasásra, a könyvre, s ezzel együtt a közművelődési könyvtárak munkájára irányul a figyelem. Indokolt, hogy beszámoljunk mi is a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenységéről: terveinkről és gondjainkról. Noha e folyóirat már többször méltatta a könyvtár névadójának. Szabó Ervinnek munkásságát és a könyvtár történetét, kívánatos, hogy bevezetőként némi áttekintést adjunk legalább arról: honnan kellett elindulnunk 1945-ben? 0 Az egyik legjelentősebb népművelési intézmény A felszabaduláskor a 12 kerületi könyvtár megdöbbentő állapotban volt: kifosztott állomány, üszkösödő könyvek, rombadőlt épületek. A fővárosban nemcsak a romokat — a lélek sebeit, a szellemi fertőzést is el kellett tüntetni. Az egyik legfontosabb feladat a könyvtárak megnyitása volt. A könyvtárosok áldozatkész munkája csak felsőfokú jelzőkkel értékelhető. A tornyosuló akadályok sokrétűek voltak. Nemcsak a romeltakarítás és helyreállítás jelentett súlyos problémát, hanem a főváros nehéz pénzügyi helyzete, az infláció viharos árhullámzása, a stabilizáció után életbelépő magas könyvárak, a személyzethiány, amelyet csak fokozott az 1946 augusztus elsejei létszámcsökkentés. Meg kellett tisztítani a könyvállományt a fasiszta fércmunkáktól. A könyvtár feladatává tették azt is, hogy a jegyzékbe vett tiltott könyveket a főváros lakosságától begyűjtsék. Az elindulást jelentősen megkönnyítette a Szabó Ervin-i hagyaték és a Tanácsköztársaság több könyvtárügyi rendelkezése. A felszabadulás óta eltelt több mint negyed évszázad eredményei egyrészt azt bizonyítják, hogy jól sáfárkodtunk ezzel az irányt mutató örökséggel, másrészt illusztrálják, hogy hazánkban valóban kulturális forradalom ment végbe. íme, a számok: Könyvtárak száma: Beiratkozott olvasók: központ hálózat 1946. XII. 31. 16 5 572 23 322 28 894 1971. XII. 31. 115 13 548 170 042 183 590 Kölcsönzött kötetek: központ hálózat 30 489 1 026 258 1 056 747 286 766 6 110 619 6 397 385 Könyvállomány: központ hálózat 298 416 225 278 523 694 665 898 1 731 404 2 397 302 Ezek az adatok önmagukért beszélnek. De meg kell említeni azt is, hogy 1971-ben naponta 8000 olvasó kereste fel a kerületi könyvtárakat; az egy olvasóra eső kölcsönzött könyvek évi átlaga 35 kötet; a könyvforgalom 35 százalékát pedig az ismeretterjesztő, illetőleg a tudományos művek tették ki. A beiratkozott 183 590 olvasó között 44 000 az általános iskolai diák; a felnőtt olvasók 45 százaléka a 24 év alatti korosztályhoz tartozik. A gyermekkönyvtárakban 1970-ben 1052 csoportos fog-A központi könyvtár olvasóterme lalkozást tartottunk és 821 kiállítást rendeztünk. A felnőttkönyvtárakban ugyanabban az évben 373 csoportos foglalkozás és 1339 kiállítás volt. A felsoroltakból talán túlzás nélkül következtethetünk arra, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest egyik legjelentősebb népművelési intézménye. Munkánk legjellemzőbb vonása az állandó szellemi készenlét, mert az olvasóknak, a könyvtár sajátos eszközeivel, azonnal választ kell adnunk az őket érdeklő kérdésekre. A rohamosan változó nemzetközi eseményekre, népgazdaságunk helyzetére, a művészet és a tudomány problémáira, a műszaki-technikai forradalom újabb eredményeire könyvekkel, a folyóiratokban megjelent tanulmányokkal, újságcikkekkel kell tudnunk válaszolni, a legkorszerűbb eszméket kell népszerűsítenünk. Meggyőződésünk, hogy az MSZMP X. Kongresszusa határozatainak végrehajtását a könyvek segítségével mi is támogathatjuk. A szocialista eszmeiségű szépirodalom, a politikai-ideológiai művek, a materialistavilágnézeteterősítő természettudományos irodalom, a szakmai ismereteket bővítő műszaki könyvek, az ízlést formáló művészeti alkotások, a hazaszeretetet elmélyítő történelmi és helyismereti könyvek beszerzése, feltárása, népszerűsítése és kölcsönzése — úgy vélem — az országépítés szerves részét képezi. Mit nyújtunk az ifjúságnak? Olvasóink közül megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk a gyermekekkel, a munkásokkal, a pedagógusokkal, a műszaki értelmiségiekkel. És természetesen a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekeivel is. E foglalkozások kelléktára nagyon gazdag és sokszínű, ezért itt csak röviden és ötletszerűen az általános iskolai diákok és a KISZ korosztályú fiatalok olvlsásának irányításával foglalkozhatom. Ezek a fiatalok a könyvtár beiratkozott olvasóinak 57 százalékát teszik ki. 1970-ben 43 867 általános iskolai tanuló, 6961 szakmunkástanuló, 28186 közép- és főiskolai diák, valamint 18 979 dolgozó fiatal látogatta kerületi könyvtárainkat. Egyéni és csoportos foglalkozásokkal, elemzésekkel, olvasószociológiai felmérésekkel, olvasói port-13