Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Révész Ferenc: A Szabó Ervin Könyvtár

rékészítésekkel, író-olvasó találkozókkal, vetélkedőkkel, rajzversenyekkel, szavalóversenyekkel, pályázatokkal, film- és dia-vetítésekkel igyekszünk megismerni igényeiket, hogy ennek megfelelően eligazíthassuk őket a könyvek birodalmában. A kerületi könyvtárak egy részében művelődési köröket hoztunk létre; a közelmúltban megindított akciónk eredményeképpen már 11 kijnyvtárünk 15 szakmunkástanuló intézettel kötött szocialista szerződést. Az érettségire készülő diákoknak a legkülönbözőbb tantárgyakból, szakemberek bevonásával, konzultációs előadásokat szervezünk. Pályaválasztási tanácsadásunk is kezdeti sikereket könyvelhet el. Szoros kapcsolatot tartunk az Úttörőszövetség és a KISZ Budapesti Szervezetével, az általános iskolák pedagógusaival, könyvtárosaival és napköziotthoni vezetőivel. Megszerveztük a tanulócsoportok együttes könyvtárlátogatását is. A kerületi könyvtárak közművelődési könyvtárak, azaz a szépirodalmi művek mellett minden tudományág magyar nyelvű ismeretterjesztő könyvanyagát is gyűjtik. A központi könyvtár — ahonnan az egész hálózat irányítása történik — gyűjtőköre lényegesen elüt a kerületi könyvtárakétól. A központi könyvtárnak hármas feladata van: a) magasszintű közművelődési könyvtár, b) a szociológia országos szakkönyvtára, c) gyűjti a Budapest történetével kapcsolatos nyomtatott és kéziratos dokumentumokat. A központi könyvtárhoz tartozik a helyszűke miatt a Fehérhajó utcába kitelepített Zenei Könyvtár is. A magasszintű közművelődési funkció azt jelenti, hogy állománya összehasonlíthatatlanul gazdagabb a kerületi könyvtárakénál, mert gyűjti az idegen nyelveken megjelent ismeretterjesztő és klasszikus szépirodalmi műveket is. A társadalomtudományi irodalom beszerzését már Szabó Ervin is elsőrendű feladatának tartotta. Ma a társadalomtudomány minden rangos alkotása megtalálható központi könyvtárunkban. És ezeknek a műveknek a kölcsönzése is említésre méltóan emelkedett: 1963-ban az összes kölcsönzött könyveknek 16,5 százaléka tartozott a társadalomtudományhoz, míg 1970-ben 27,5 százaléka. A szorosan vett szociológia ugyanezen idő alatt 1,7 százalékról 9,6 százalékra emelkedett. Legkomplettebb állományunk a Budapest Gyűjtemény anyaga. Ehhez a rendkívül gazdag helyismereti gyűjteményhez 45 000 könyv, 150 000 kisnyomtatvány, 700 Budapestet ábrázoló térkép, 30 000 egységet tartalmazó plakátgyűjtemény, 40 000 darabból álló fotóarchívum és megszámlálhatatlan mennyiségű újság-kivágatgyűjtemény tartozik. A kutatók részére felbecsülhetetlen értéket jelentenek a kalendáriumok, naptárak, almanachok; a különböző egyetemek, vállalatok, gyárak, intézmények, szervezetek alapszabályai, beszámolói, jelentései; a tanintézetek értesítői, évkönyvei, tanrendjei; a fővárosi múzeumok és képtárak katalógusai. A gyűjtemény fontos része a hírlapállomány. A Budapest Gyűjtemény, csakúgy mint a központi Olvasószolgálat, számos katalógussal rendelkezik az olvasók gyors eligazítására. A Budapest Gyűjtemény anyagának részletesebb feltárására helyismereti kiadványokat és bibliográfiákat adtunk ki; közülük a legjelentősebb a hat nagyalakú kötetben megjelent „Budapest Történetének Bibliográfiája": ez mindmáig a világ legnagyobb és adataiban a leggazdagabb helytörténeti bibliográfiája. A közel 100 000 tételből álló kiadvány anyagának gyűjtésekor többek között 1100-féle folyóiratot és 50 000 kötet könyvet dolgoztak fel a Gyűjtemény munkatársai. (A 7. kötet — a mutatók — most van szerkesztés alatt.) A Zenei Könyvtár Fővárosunk zenei életének, zenekultúrájának az egész világon elismert magas színvonala szükségessé tette egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely nemcsak a szakembereket és a muzsikusokat látja el szakirodalommal, kottákkal, hanem szolgáltatásait kiterjeszti a zenével nem hivatásszerűen 14 foglalkozó lakosság ellátására is. A Kodály Zoltán jelenlétében nyolc évvel ezelőtt megnyitott Zenei Könyvtárunk közel 1300 beiratkozott olvasójának 39 százaléka hivatásos muzsikus, 61 százaléka pedig zömében középiskolás, ipari tanuló, fiatal szakmunkás és egyetemi hallgató. Olvasószolgálati munkánkkal segíthetünk ezeknek a fiataloknak abban, hogy gyarapítsák zenei ismereteiket, szélesítsék műveltségük látókörét és létrehozzanak öntevékeny kamara- és zenekari együtteseket. Munkánk másik, nagyon fontos része a fiatal zenészek szakmai fejlődésének szolgálata. A Zenei Könyvtár több nagy sikerű, a komolyzenét népszerűsítő előadássorozatot rendezett; gazdag állománya 20 600 kottával, 6000 könyvvel, nemzetközileg elismert kézikönyvekkel és folyóiratokkal rendelkezik. A központi könyvtár kiadványait, elsősorban a bibliográfiákat, külföldön is számontartják. Évente 30—35 kiadványunk jelenik meg, amelyek tárgyukat a történelem, az irodalom, a művészetek, a természettudományok, a szociológia, az urbanisztika és a technika világából merítik. Több kiadványunk jelent meg a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom témaköréből is. Nagyon jelentős szolgáltatásnak tartjuk a magyar és idegen nyelvű szépirodalmi archívumunkat, amelyben írókról és műveikről, irodalmi irányzatokról, egyes nemzetek irodalmáról találhat tanulmányokat, kritikákat, recenziókat az érdeklődő. A központi könyvtár kiállításai aktuális eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódnak, és azt a célt szolgálják, hogy a témával összefüggő irodalomra felhívják az olvasók figyelmét. Propagandamunkánk sokrétűségét, színességét és az eseményekre való gyors reagálását elősegíti 23 főből álló könyvkötészetünk, valamint a sokszorosító részleg és a fotólaboratórium. Az állományba tartozó dolgozók összlétszáma 470, az állományon kívülieké pedig 180. A kinevezett, véglegesített 470 munkatársunk közül 223 törzsgárdatag; szolgálati idejük 10 évtől 36 évig terjed. A könyvtár a képzés- és továbbképzés érdekében számos előadást, előadássorozatot és tanfolyamot szervez. Az 1971 —72-es tanévben az állami oktatásban 66 kollégánk vesz részt, míg a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén 28 dolgozónk tanul. Az 1968—71-es években a könyvtár 151 dolgozóját tüntették ki könyvtári és társadalmi munkájukért. A könyvtár költségvetése 1957 óta megnégyszereződött: évi 9 000 000 forintról 36 000 000 forintra emelkedett. Ebből és az eddig elmondottakból arra lehetne következtetni, hogy életünk problémamentes, gondtalan, minden elképzelésünket valóra tudjuk váltani. A valóság azonban nagyon lehangoló képet mutat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amelynek a legkorszerűbb eszméket kell terjesztenie, a legkorszerűtlenebb körülmények között dolgozik. 115 egységünk közül csak négy készült kimondottan könyvtári célra; a többiek olyan üzlethelyiségekben tevékenykednek, amelyeket volt tulajdonosaik kinőttek. Kerületi könyvtáraink és fiókjaink túlnyomó többsége nem rendelkezik még 200 négyzetméter alapterülettel sem; s van olyan könyvtárunk, amelyik 9 négyzetmétert mondhat a magáénak. A könyvtárak műszaki állapota, elsősorban a peremkerületekben, katasztrofális. (A közelmúltban két könyvtárat kellett megszüntetnünk életveszély miatt.) A berendezés, a felszerelés elavult; a gépesítés fokára jellemző, hogy több helyen még írógép sincs. A mostoha munkakörülményeket tükrözi, hogy néhány évvel ezelőtt egy hivatalos vizsgálat megállapította: hálózatunkban a megbetegedések aránya kétszerese a fővárosi nagykönyvtárakban előforduló megbetegedéseknek. (Dolgozóink 85 százaléka nő!) Helyszűke miatt az újonnan vásárolt könyvek raktározását csak úgy tudjuk megoldani, hogy évenként kényszerselejtezéseket kell végrehajtanunk. Helybenolvasási lehetőséggel, olvasóteremmel csak könyvtáraink egyharmada rendelkezik. Idegen nyelvű könyvek kölcsönzésére csak néhány helyen van lehetőség. Zenei részleg egyetlenegy kerületi könyvtárunkban sincs. Zenei Könyvtárunk túlzsúfoltsága már az érdemi munkát akadályozza: olvasótermet, hanglemeztárat, lehallgató készülékeket hiába keres ott az érdeklődő. Évtizedek óta húzódik az új központi könyvtár megépítése is. (Közben a megyék és a járások székhelyén sorra épülnek az új, korszerű könyvtárak.) Számottevő gondok — és bizakodó tervek Nem lehet említés nélkül hagyni könyvtárosaink túlzott fizikai igénybevételét sem. A súlyos létszámhiány miatt egy könyvtárosra évente 30 000 kötet könyv kölcsönzése és ugyanannyi kötet visszavétele jut. A beiratkozott olvasók számát és a kölcsönzött könyvek mennyiségét tekintve még 160 könyvtárosra lenne feltétlenül szükségünk. Ugrásszerűen megemelkedett költségvetésünk távolról sem elégíti ki igényeinket. Az igények és a lehetőségek között szinte áthidalhatatlan szakadék tátong. A hálózat számszerű növekedése és éves költségvetésünk rovatai között egyensúlyi zavar keletkezett; a rendelkezésünkre álló összeg már hosszú évek óta nem elegendő a könyvtárak zavartalan üzemeltetésére. Ennek egyik fájó következménye, hogy például egy-egy könyvtár karbantartására (festés, mázolás, stb.) csak hét-nyolc évenként kerülhet sor. Az áremelkedések és árcsökkenések következményei a könyvtáraknál nem egyenlítik ki egymást, hanem egyértelműen újabb tehertételként jelentkeztek. Ezt a megállapítást a példák tömegével lehetne alátámasztani. Amikor 1969 tavaszán elkezdték a 240 négyzetméteres soroksári könyvtár építését, a kivitelező 2 000 000 forintos költségvftést nyújtott be; ma még csak az alapozásnál tartanak, de az építkezés forintkihatása már a duplájára emelkedett. A központi könyvtár összehasonlító adatai is azt bizonyítják, hogy az emelkedő költségvetés ellenére könyvbeszerzésünk az elmúlt tíz évben lényegesen és folyamatosan csökkent: 1961 1965 1970 Kifizetett forint 620 000 700 000 950 000 vásárolt darab 12 693 10 875 7 080 A folyóiratok beszerzésénél ugyanezzel a jelenséggel találkozhatunk: 1961 1965 1970 Kifizetett forint 92 000 120 000 230 000 vásárolt 847 féle 710 694 Jogos a kérdés: ilyen nehéz helyzetben hogyan tudott a könyvtár mégis jelentős eredményeket elérni! Az eredmények titka nálunk is: munkatár-Az újpesti Bajcsy-Zsilinszky úti könyvtár