Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - Dr. Pápa Miklós :A közellátás megindulása Budán

Dr. Pápa Miklós 11 közellátás megindulása Budán lai füzetekbe könyveltek. A tornaterem volt a raktár, mely lassankint egyre jobban megtelt. Ide szállították be a hatóságok által lefoglalt különféle élelmiszereket. Eleinte ezek a tételek és a vidéki beszerzési csoportok által felvásárolt áruk tették ki a raktár készletét. Később, amikor megnyílt a margitszigeti fahíd, a „Manci", s lehetett már Pestről árut szállítani, a Nyugati pályaudvar hatalmas raktárai látták el Budát is áruval. A budai raktár készlete fokozatosan gyarapodott. Egyre többféle áru és egyre nagyobb menynyiségben került a raktárba; egy 1945. május 6-i részletes leltárfelvétel szerint már 90 féle árut tárolt. Néhány jelentősebb tétel: 13 817 kg finomliszt, 3523 kg tengeriliszt, 5959 kg cukor. Az év vé-A felszabadult főváros közellátási helyzetéről és az első közellátási intézkedésekről megkapó képet festett dr. Gámenczy Béla „A közellátás megindulása" című történeti értékű visszapillantásában („Budapest", 1970 április). Már többé-kevésbé elfelejtett, sőt, sokak által nem is ismert események, küzdelmek és eredmények tűntek fel ismét egy negyedszázad távlatából. Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszer Üzemének főtisztviselőjeként magam is résztvettem Budán a közellátás újraszervezésében. Buda még nehezebb helyzetben volt, mint a pesti oldal. Korábban kezdődtek és tovább elhúzódtak a harcok. A központilag szervezett fővárosi élelmiszer-jegyrendszer csak egyhónapos késedelemmel, április i-én ért át Budára; az egykori külvárosokkal: Kispesttel, Pesterzsébettel, Pestlőrinccel, Rákospalotával, Újpesttel és Csepellel egyidejűleg ekkor vonták be a budai városrészt is a szerény központi ellátásba. Mi történt addig? És azután? Erről szeretnék az alábbiakban vázlatos képet adni. Az első budai elöljáróság A XII. kerülethez tartozó Zugligetet 1944. december 24-én érte el a szovjet hadsereg. Valószínűleg ugyanakkor szorították ki a németeket a II. kerület külső részéből, a Lipótmezőről és a Pasarétről is, mert a front még aznap lehúzódott a János kórházig. Karácsony az évben háromnapos ünnep volt: az előestéje vasárnapra esett. Zugligeti lakásomban a karácsonyfát díszítettük délután, mikor hirtelen hatalmas robbanások, lövöldözések zaja reszkettette meg a levegőt; aknák úsztak a ház felett s a szépilonai kocsiszínnél nagy tűz lángolt. Ekkor nyomult be a szovjet hadsereg a Budakeszi úton a fővárosba. A front hátterében, a felszabadult részeken, viszonylag hamar kezdetét vette a polgári élet. 1945. január 13-án a II. kerületi Riadó utcában már megkezdte működését az első budai elöljáróság. Egy napig dolgozhatott csak itt; január 14-én a szomszédos Udvarhely utcában ütötte fel szállását. Ott is csak egy napig tartózkodhatott. Végül január 15-én a Tárogató út elején, az elaggott kereskedők házában kapott végleges otthont. Január 18-án jártam itt elsőízben: akkor már élénk sürgés-forgás volt az épületben. Itt már megkezdhette rendszeres tevékenységét; megalakult az a tisztikar is, mely utána még hosszú ideig irányította a Pesttől elszakadt Buda életét. Buda ugyanis a hidak felrobbantása, majd a szükséghidak kis teherbíró képessége miatt jó ideig szinte külön életet élt. Ideiglenes konyhák Az elöljáróság már az első napon ideiglenes konyhát állított fel. Még aznap megkezdődött a főzés: száz ebédet osztottak ki. Később napi 1500—2000 adagra emelkedett a kiszolgáltatott ebédek száma. Az első ideiglenes konyha a Pasaréti téren volt, egy vendéglőben, majd egy hentesüzletben. Innen később a Bolyai Akadémiába költözött s hosszabb időn át ott is maradt. Az ebédeket ingyen adták. Január 20-án már működött a zugligeti elöljáróság is, a XII. Szarvas Gábor úton. Itt eleinte természetbeni élelmet adtak: a felnőtteknek zsírt, a gyermekeknek zsírt és cukrot; később jegyet is nyomattak, de ennek már csak az 1. sz. kockája került beváltásra. Lóhúst is rendszeresen mértek. Később itt is felállították a konyhákat. Hasonló szellemben működött a harmadik budai elöljáróság: az óbudai is. A III. ker. Elöljáróság épületében létesített raktár később hónapokon keresztül látta el áruval az óbudai kereskedőket és pékeket. A Vár eleste után megalakulhatott Budán is a központi közellátási szervezet. Kezdetben a Budai Közigazgatási Kirendeltség kebelében működött, mint annak Közellátási osztálya. (A kirendeltség a főváros polgármesterének főhatósága alatt állott.) Később mint a Közellátási Kormánybiztosság Budai Kirendeltsége tevékenykedett. A Kormánybiztosság megszűnése után Budapest Székesfőváros Polgármesterének Budai Közélelmezési Kirendeltségeként folytatta munkáját. Végül 1945. október 10-én a Községi Élelmiszerüzem kirendeltségévé vált. A többszöri névváltozás nem érintette feladatkörét, mely változatlanul a budai oldal közélelmezésének biztosítása volt. Az első élelmiszer-raktár Első székhelyét a Mészáros utcában, a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium épületében állította fel a budai közellátási szervezet. Az egyik tanteremben volt az iroda; tisztviselőink az iskolapadokban ültek és az itt talált isko-A zugligeti ideiglenes elöljáróság által kibocsátott gyermek cukorjegy Dr. Pápa Miklós közellátási kormánybiztosi igazolványa 32