Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - Dr. Pápa Miklós :A közellátás megindulása Budán

gére a cukorkészlet 47 930 kg-ra emelkedett. Tekintélyes készlet volt a raktárakban december 31-én szárított főzelékekből és hagymából is (23 664 kg), továbbá pótkávéból (5743 kg) és hüvelyesből is (I

3 35° kg bab, borsó). S ami igen nagy kincs volt abban az időben: 7500 kg sóval is rendelkezett. Szánalmasnak tűnő számok ezek ma. De akkor igen jelentősek voltak. A készlet egyébként sem lehetett nagy, mert azokban az időkben oly nagy volt a hiány az élelmiszerekben, hogy azok jóformán csak átfutottak a raktáron. A fontosabb cikkeket legfeljebb néhány napig tárolták. Mennyi áru került forgalomba? Az 1945. június 10-én készült árukönyvi kivonat számot ad a raktár megnyitásától, február utolsó napjaitól a fenti időpontig kiadott árukról. Néhány nagyobb tétel: 48 928 kg finomliszt, 219 845 kg egységes liszt, 10 906 kg tengeri liszt, 74 912 kg burgonya, 41 489 kg bab, 12 381 kg borsó, 23 757 kg cukor, 43 071 db tojás, 5659 kg olaj, 3910 kg vegyesíz stb. A húsforgalom még nagyrészt füstölt húsokból (marha, sertés, birka) és konzervekből adódott. De már megjelent a Községi Élelmiszerüzem pesti húsüzemének friss terméke is, a nyári szalámi. A szállítás megszervezése Lassan megnyíltak Budán is az élelmiszerboltok. Igen nehéz körülmények között működtek; a portékát hátukon cipelték haza a kereskedők, vagy kézikocsin húz-Árukiadás a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban létesített raktárból (Sándor László felvétele) ták-tolták. A szaporodó üzleteknek hatósági élelmicikkekkel való ellátása a közélelmezési kirendeltség feladata volt. Úgyszintén a pékek ellátása liszttel, élesztővel, sóval. A Községi Élelmiszerüzem és az Általános Fogyasztási Szövetkezet egymás után nyitották meg fiókjaikat Budán is. Az egytál-ételes főzőhelyek is örvendetesen szaporodtak. Egyéb intézmények: kórházak, árvaházak is jelentkeztek áruért. Igen nehéz feladat volt a szállítás megszervezése. A szabad fuvar jó kereseti lehetőséget biztosított, ezért a közmunkára kötelezett fuvarosok általában vonakodva vettek részt a hatósági szállításokban. Nem jelentek meg a kijelölt napon, legrosszabb kocsijukat, leggyengébb lovukat küldték stb. A közmunka-fuvarokban csak akkor állt be javulás, amikortól bérüket nem pénzben kapták, hanem takarmányban. Attól kezdve a raktárban nagymennyiségű zab és korpa készlet is volt. A természetbeni bért a fuvarozott mennyiségnek megfelelően kapták; a fuvarosnak érdemes volt tehát kocsiját mennél jobban kihasználni, mennél több árut szállítani. Részint ezen célszerű intézkedés, részint annak következtében, hogy később egy traktor, egy tehergépkocsi, majd szovjet katonai autók is rendelkezésre ál'lottak, annyira javult a helyzet, hogy a kirendeltség a pékek és a főelosztók részére kiutalt nagyobb mennyiségű áru hazaszállítását is el tudta vállalni. A raktári és szállítási segédmunkákat internáltak látták el. 1945. április i-én Budán is életbeléptek az élelmiszerjegyek. Ez megnövelte az egytál-ételes hatósági konyhák számát. De egymás után nyíltak a vállalati konyhák is, melyeket nagyobb üzemek, gyárak állítottak fel dolgozóik részére. Ezeknek nyersanyaggal való ellátása szintén a közélelmezési kirendeltség feladata lett. A Pesten elkezdett burgonyaakció is átterjedt Budára. A Kelenföldi pályaudvarra több száz vagonnal futott be. Egy részét betárolták a pályaudvari raktárba, nagyobb részét a villamos vágányokon kivontatták a forgalmasabb pontokra, ahol közvetlenül a vagonokból árusították a fogyasztóknak. Negyedmillió emberért Szaporodtak a raktárak. A Kelenföldi pályaudvaron a közélelmezés rendelkezésére bocsátották a vasúti gyorsáruraktárt; egy másik nagy raktár, ugyancsak Kelenföldön, a Tass vezér úti tűzoltólaktanyában létesült, az egyik használaton kívüli garázsban. Később ezeket a raktárakat ki kellett üríteni, mert a MAV-nak, illetőleg a tűzoltóságnak szüksége lett rájuk. De ekkorra már elkészült a nagy anyagi áldozattal rendbehozott volt banán raktár, a pályaudvar szomszédságában. Megegyezett továbbá a kirendeltség az Első Budapesti Gőzmalom lágymányosi hengermalmával, ahová nagy mennyiségű cukrot, lisztet, hüvelyest és egyéb árut tároltak be. Időközben az iskolai tornatermet is vissza kellett adni rendeltetésének. A központi raktár átköltözött a Déli pályaudvar egy magánosan álló raktárépületébe, a Mészáros utca felső részén. Miután Buda középső és déli részén a raktárhelyzet rendeződött, foglalkozni kellett még az óbudai raktár ügyével. A kirendeltség ugyanis arra törekedett, hogy — tekintettel a nehéz szállítási viszonyokra — minden pék, kereskedő, intézmény a telephelyéhez legközelebb fekvő raktárban vehesse át az árut. Óbudán egészen június elejéig a III. ker. Elöljáróság alagsorában volt a raktár. Később pompás raktárt kapott, midőn a szovjet katonaság kiürítette a Vörösvári úti nagy telepet. Itt emeletes raktárházak, malom és péküzem volt együtt. A péküzemet a Községi Kenyérgyár vette kezelésbe; ettől kezdve már nagyjából biztosítani lehetett a lakosság kenyérellátását. A malom a Hungária Malom fióküzemévé vált. A raktárak egy részét pedig a közélelmezési kirendeltség kapta meg. Később már nem a Nyugati pályaudvari raktárakból kapta Buda az árut; vagontételben érkezett a liszt, a cukor, a hüvelyesek részint a Kelenföldi, részint a Déli pályaudvarra. A pékek a lisztet a malomban vehették át. Az olajat közvetlenül a gyárból, a sót a volt Sójövedék újpesti raktárából utalták ki. Mintegy hatszáz magánkereskedőt, péket, közületi boltot, kórházat és különféle intézményt látott el áruval a közélelmezési kirendeltség. Végeredményben ellátta rajtuk keresztül Buda akkori negyedmilliónyi lakosságát. Az első fejezet ezzel lezárult. De ez csak a kezdet kezdete volt. Korántsem voltunk még túl minden nehézségen. Nehéz volt az 1945—46-os tél is, s utána az óriási méretű infláció. De elindultunk — és ez volt a fontos. I1PABIITE.11,OTBEIIHUII KOMllCCAI YAOCTOBEPEHME 33 Удосгонсряы, чт.« господин служен и и у II (ммпчмьс;! «иного Комиссариата по сннижснию. Принимая во внимание его ВЯЖНуЮ рнГоТу, »Я!1|*1Ц.1Ю ИеП"* пьзовать кыиклпн'ияиутого господина на какой-либо "бществсиноА |«"итс 4/ Будапешт. 194">. Г.