Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - Dr. Bognár Zoltán: Nővédelem

felelően, de azért maradéktalanul biztosítani tudjuk a helyet a szülésre jelentkező anyáknak. A születésszám az utolsó években igen érdekesen alakult: év születésszám 1950 26 603 1952 29 199 1953 38 536 1956 21 444 i960 16 136 1962 15422 1965 18 288 1969 24 265 Az 1952—53-as évek mesterségesen fokozott maximuma után a születésszám csökkenni kezdett, majd a terhességmegszakítások engedélyezése után rohamosan megfogyatkozott; 1962-ben érte el a mélypontot. (Ezekben az években a fővárosban természetes fogyás keletkezett, a lakosság csak a beköltözéssel szaporodott.) Az élveszületések száma 1963 óta folyamatosan ismét emelkedni kezdett. Az emelkedést meggyorsította az időközben bevezetett családvédelmi intézkedés: a gyermekgondozási segély. A szülési kedv tehát egyéni, családvédelmi intézkedésekkel befolyásolható. Ugyanakkor több vizsgálat arra utal, hogy a fővárosban a kétgyermekes család típusa van kialakulóban. A három vagy több gyermek felnevelésére már csak kevesen vállalkoznak. 1969-ben a 24 265 szülésből csak 356 nő szülte meg ötödik vagy ennél többedik gyermekét. A sikeres terhességek mellett igen magas a koraszülések száma is: 100 élveszülött közül 1960-ban 11,4, 1969-ben 12,7. A kutatók különösen az utóbbi években igen sokat foglalkoznak a koraszülés okainak vizsgálatával. Megállapításaik szerint az egyes kórokok átfedésével kell általában számolni, vagyis: nehezen tisztázható a koraszülést előidéző ártalom. Leggyakoribb okok: az erős dohányzás, a többszöri terhességmegszakítás, a veleszületett rendellenességek, a terhes nő keringési zavarai, illetve egyéb, a terhesség alatt fellépő betegségek. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy a terhes minél előbb jelentkezzen vizsgálatra, és szükség esetén megfelelő ideig részesüljön kórházi ápolásban. Családtervezés, születésszabályozás A nővédelem másik igen fontos területe a családtervezés, a születésszabályozás kérdése. Hazánkban, így a fővárosban is a terhességmegszakítás szabadon elvégeztethető, megkötöttség csak a terhesség ideje tekintetében (12 héten belül), és a kórházi osztályhoz való kapcsolásban van. A rendelet megjelenése óta évről-évre emelkedett a terhességmegszakítások száma, ami azt bizonyítja, hogy a születésszabályozás leggyakrabban alkalmazott módja a nem kívánt terhesség művi megszakítása. A műtét után jelentkező korai és késői szövődmények jelzik, hogy ez a beavatkozás nem veszélytelen. Véleményünk szerint helyes intézkedés volt a nem kívánt terhességek legális megszakításának engedélyezése; ugyanakkor a nőlakosság, valamint az utódok egészsége érdekében más megelőző eljárások használatát kell szorgalmaznunk. A terhességmegszakítások megelőzésének érdekében jelenleg valamennyi szakorvosi rendelőintézetben, az abortusz-bizottságoknál és a műtétet végző szülészeti osztályokon felvilágosítják a nőlakosságot a terhesség megelőzésének helyes módszereiről. Ennek eredményeként a fővárosban havonta átlagosan 40 ezer nő (a fertilis nőlakosság kb. 8%-a) használja az Infecundint, mint hormonális fogamzásgátlót. Ezzel egyidejűleg ugyancsak kiszélesedett a hagyományos fogamzásgátlók alkalmazása is. Ezek hatására ez évben az abortuszok száma valamelyest csökkent. A nem kívánt terhességek megelőzése terén azonban még korántsem használtuk ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. A felvilágosítás ugyanis önmagában már nem elegendő. A továbbiakban intenzív családtervezési propagandát kell kifejteni. Ennek keretében szélesíteni kell az ifjúság felvilágosítását és sexualetikai nevelését a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. El kell érnünk, hogy a terhesség és a szülés olyan időpontban következzék be, amikor az adott családon belül biztosítottak a gyermek fogadásának optimális feltételei. A családtervezési propaganda alapjait, módszereit, lehetőségeit szakembereink most dolgozzák ki. A születésszabályozás ennek csak egy része; az anticoncipiens szerek választékának bővítésével még e területen is lényegesen többet lehetne tenni. Nővédelmi tanácsadás indul A terhességmegszakítások engedélyezése gyakorlatilag felszámolta a eriminalis vetélés minden súlyos szövődményét. Különösen kihat ez az anyai halálozás alakulására : a fővárosban 100 000 vetélésre 1946—49. között 226,6, 1950—59 között 121,7, — 69. között 61,6 halálozás esett. A helyzet további javítása érdekében ez év január i-től a Fővárosi Nővédelmi Központban megindítottuk a Nővédelmi Tanácsadást. Bár szerény keretek között kezdődött el a munka, megfelelő fejlesztéssel ez a szervezet hivatott a nővédelem egészségügyi vonatkozásainak összefogására. Jelenleg főleg családtervezési, születésszabályozási kérdésekben nyújt segítséget; de tervezzük a sikertelen terhességek okainak vizsgálaiát, a családi élet sexualis, psychés és jogi vonatkozású zavarainak feltárását, gondozását. Ahhoz, hogy e problémákkal sikerrel tudjunk megbirkózni, szükség van az e munkaterületen dolgozók szemléletének lényeges változására, valamint hálózatfejlesztésre, több kórházi ágyra. Valamennyi területre konkrét terveket dolgoztunk ki a IV. ötéves terv keretében, sőt, távlati vonatkozásban is. Elsősorban a nővédelmi központot kívánjuk fejleszteni. Emellett 120 új szülészetinőgyógyászati kórházi ágyat létesítünk, főként a külső kerületekben a lakosságszám növekedésének, illetve a szakmai igényeknek megfelelően szaporítjuk a szakorvosok számát. A szülészeti osztályok újszülött részlegeinek korszerűsítését megkezdtük. Sokat javult a terhestanácsadók felszereltsége is. Ezt a programot tovább folytatjuk. A szülészeti-nőgyógyászati ellátás szervezettsége megfelelő; most a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe. A korszerű és hatékony terhesgondozás, a gyógykezelés eredményessége szempontjából rendkívüli fontosságú a rákos megbetegedések korai felismerése, a műszerezettség korszerűsítése és fokozása, a megfelelő létszámú szakember-gárda biztosítása. A Végrehajtó Bizottság állásfoglalása E felsorolás csak röviden érintette a nővédelem időszerű kérdéseit, és azokat a törekvéseket, melyek az egészségügyi ellátás vezetőit áthatják. A párt- és állami határozatok szellemében foglalkozott a Fővárosi Tanács V. B. decemberi ülése is ezzel a problémával és olyan határozatokat hozott, melyek biztosítják az előrehaladáshoz szükséges eszközöket. A hálózat dolgozói tehát várják a főváros nőlakosságát, s tanácsaikkal, gondoskodásukkal kívánják elősegíteni, hogy a nők egészségüket a család, a társadalom érdekében megőrizzék. Hogy nem kívánt terhességeiket lehetőleg megelőzzék, s hogy a szeretettel várt gyermek egészségesen szülessen meg. 11