Budapest, 1971. (9. évfolyam)

12. szám december - Zolnay László: Az új honalapítók

Buda látképe, előtérben a repülő híddal. XVIII. századi fametszet Morvay Endre Az ismeretlen repülő híd Egy különös vízi jármű vonja magára figyelmünket, ha a török hódoltság utáni pest-budai vedutákat szemléljük. A rajzoló dekoratív motívumként használja fel rajza, metszete elő-terében ezt a kettős hajótestű, kettős árbocú kompot, melynek a távoli végén lehorgonyzott hosszú kötelét apró csónakok sora tartja a víz felszínén. Mit írt erről Jókai? Ez a repülő híd a pest-budai révátkelés legérdekesebb eszköze. Szellemes konstrukciója automatikusan használta fel működéséhez a folyó sodrát; de ennek a működésnek az elve már feledésbe merült. Sokan írtak a repülő hídról, de e leírások tévesek, hiányosak. Általában evezős kompnak tartották. Jókai „Rab Ráby" című regényében így írja le a repülő hidat: „Aztán decemberben már ki volt szedve a hajóhíd a jégzajlás elől. Ahelyett ideiglenesen a ,,repülő híd" volt beállítva. Minthogy jelenben ilyen csudát az egész Duna— Tisza mentében nem találni már, hát csak leírom, hogy milyen volt az; nehogy valaki azt higgye, hogy a jövő század repülőgépeit akarom a publikummal még egyszer bevetetni. Tehát volt egy nagy komp, akkora, mint a hajóhídnak egy szakasza; azt megkötötték egy karvastagságú kötéllel, azt a kötelet keresztül húzták hat egymás után következő ladikon, azok arra valók voltak, hogy a kötelet a víz felett tartsák, az utolsó ladiknál aztán a kötél egy nehéz horgonynyal a Duna fenekéhez volt erősítve, az „Apáca-révnél", a „Nyulak-szigete" alatt. Ezen a kötélen repült aztán a híd egyik parttúl a másikig;persze evezővel hajtották.''' Jókai és a többi repülő híddal foglalkozó leírás is azonosan említi a jármű lehorgonyzásának helyét és a kötél víz felett való tartásának módját; de nem említik az annyira jellegzetes kettős árbocot és az ezeket összekötő két gerendát. Szinte érthetetlen, hog}' a különböző szerzőknek ez a különös és a hajózásban általában ismeretlen motívum nem tűnik fel; talán azért, mert úgy hitték, hogy a kötél az árbocon volt megkötve. Nem vették észre, hogy a kötél a magasban levő gerenda által alkotott fa-sínben szabadon mozoghat, és a komp tatján van rögzítve. Holott a fa-sín szerepének ismerete nélkül a repülő híd működése nem érthető meg. így keletkezhettek az olyan magyarázatok, miszerint a kompot evezővel hajtják; mások pedig úgy vélték, hogy a folyósodra által adott kezdeti lendület elegendő volt ahhoz, hogy a kompot a folyó túlsó oldalára átvigye. Márpedig a folyó közepén így nem juthatott túl, mert innen a folyó sodra már ellene dolgozik. A repülő híd működési elve Az egykorú metszeteken a repülő híd típusa azonos. A fedélzet két karcsú hajótestet hidal át, mindkét hajótest első harmadában árboc áll, ezek a magasban kettős gerendával vannak összekapcsolva, a kötél a két vízszintes . gerenda között húzódik, és a komp tatjánál egy csörlődobon van megerősítve. Ez a magasban levő két gerenda a komp iránytartó szerkezetének legfontosabb része, mely nélkül csak evezővel 42 Az irányváltoztatás szisztémája: a) átkelés Pestről Budára, b) Budáról Pestre