Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: Reneszánsz vörösmárvány kandalló-párkány a budai Várpalotából, XV. sz. (Szelényi Károly felvétele)

IX. ÉVFO LYAM 2. SZÁM 1971 FEBRUAR FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDl JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V.József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60,—Ft egy évre ... 120,—Ft ® 71.0132 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Budapest és környéke általános városrendezési terve IV. Bérezik András: Vasutak és gyorsvasutak ... 4 Dr. Rózsa László: Az észak-déli metróvonal ... 8 Dr. Bognár Zoltán: Nővédelem 10 Rózsa Gyula: Pesti kirakatok 12 Nádass József: Gyermekkorom, szülővárosomban 18 Gál Éva: Kétszáz éves a Krisztinaváros I. 20 FÓRUM: Fekete Gábor: Lakásfelmérés 26 Sulyok Katalin: Elfecsérelt energiák 28 Dr. Pápa Miklós: A közellátás megindulása Budán 32 Láng Péter: Gyermekbarát mozgalom a két világháború között 34 Város az időben XX. Zolnay László: Mohács után 3 9 A címlapon: Reneszánsz vörösmárvány kandallópárkány a budai Várpalotából, XV. sz. (Szelényi Károly felvétele) A hátsó borítón: Észak-németalföldi festő műve: Keresztrefeszités (részlet). Id. Schiller Alfréd reprodukciója. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője ; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Viszkei Mihály Gazdasági lehetőségeink és gondjaink Az MSZMP X. kongresszusa megállapította, hogy lényegében megvalósítottuk a harmadik ötéves tervidőszak célkitűzéseit, megkezdődhet tehát a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtása. A célok és eredmények az ország társadalmi-gazdasági központjában — Budapesten — fokozottan jelentősek. A fővárosi agglomeráció, a gazdasági-műszaki fejlettség, a népesedési és foglalkoztatási körülmények, a szociális-kulturális ellátás színvonalának alakulása befolyásolja az ország jövőbeni fejlődését is. Az általános fejlődés üteme gyors. Az ágazati és területi differenciálódás alapján egyre inkább tervszerű a munkamegosztás, amelyben a főváros és vonzáskörzetének továbbfejlesztése az országos beruházási és telepítési politika egyik főkérdésévé vált. Társadalmi tervezés A tanácsrendszer két évtizedes tapasztalatainak figyelembevételével — a szocialista demokrácia alapján — 1970. október 20-án a Fővárosi Tanács ülése megjelölte a negyedik ötéves tervidőszakra elvégzendő tennivalókat. A gazdasági tervezés hatékonysága végett ez a tanácsnál egyúttal társadalmi tervezés is, amely kiterjed a városi élet sokrétű és szövevényes összefüggéseire. A főváros fejlesztésére irányuló — tudományos számításokra alapozott — legfontosabb célkitűzésünk, hogy reálisan felmérjük az adottságokat és viszonyokat a gazdasági reform körülményei között; a különböző ellátási igényeket kielégítsük, a nem kívánt negatív hatásokat csökkentsük illetve kiküszö-Javuló életkörülmények Az országos és helyi szervek erőfeszítése arra irányul, hogy az emelkedő pemzeti jövedelemből az infrastrukturális beruházási eszközök részaránya időszakról-időszakra növekedjék. Ezen célkitűzésnek és a főváros érdekében nagy felelősséggel végzendő munkának az alapja a központi segítség és a helyi erő, a helyi kezdeményezések és tartalékok feltárása, összefogása. A negyedik ötéves tervben világosan tükröződik a szocialista ember ereje, vállalkozása arra, hogy városai kulturáltabbak legyenek és azokban olyan életkörülmények alakuljanak ki, amelyek figyelembe veszik a személyiséget. A ma embere a legújabb kor történelmét formálva már a vüágűrt járja — miközben esetenként még sorbanállás, zsúfolt-1