Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Zolnay László: Élet a romok alatt

lettel megemelték a falszorosok, az üres várudvarok szintjét: a betöltött zwingerekből pompás földbástyák lettek. Ezek a földdel, épülettörmelékkel megtöltött falszorosok a maguk tömegével még a modern ágyúk tűzerejével is farkasszemet nézhettek. Ez a XVII—XVIII.' századfordulón végbement hadiépítkezés a magyarázata annak: miért maradtak meg a hajdani királyi palota 1686-ban még álló palota-. részeiből csupán alagsorok, pincék, földszintek. A tisztes számban levő, s 1687-ben még álló gótikus palotafalakat ugyanis a vár Nagyudvarának szintmagasságára leborotválták. Viszont ugyanerre a szintmagasságra emelték fel a betöltött zwingerek járószintjét, így esett Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás palotájának üszkös maradványa az új hadiépítkezések áldozatául. De 1686 után mindenekelőtt való feladat a várnak s a várpalotának katonai rendeltetésű modernizálása, megerősítése volt. (Utóbb majd látjuk: a budai Vár ezt a — nem túlzottan rokonszenves — város-vigyázó szerepét még 1849-ben is betöltötte. Az 1850-es években ilyetén szerepét aztán a Citadellára ruházták át.) Bécsi parancsolatok Budán A Haditanács sűrű egymásutánban küldi futárait Budára: 1686. szeptember 15-én, 20-án, október 3-án a Kriegsrath ráparancsol Beck budai várparancsnokra: minden erejével szorgalmazza a fortifikáció (erődítés) kijavítását („... mit Setzung der Pallisaten, Einwertfung der Approchen und Aussauberung der Graben..." — mondja a régies utasitás). Ám Budán nincs napszámos. Beck várparancsnok katonáit kénytelen rászorítani a vár karbantartási munkáira. (Külön panasza: a magyar katonák nem hajlandók robotmunkát végezni.) Buda két gazdájának, a Haditanácsnak és az Udvari Kamarának már 1686 őszén megtartották első bécsi tanácskozását. Ez a bizottság október 15-én Venerio Ceresola építőmestert bízza meg a budai — s vele az esztergomi, komáromi, érsekújvári, győri s lipótvári — erődök építési munkáinak vezetésével. Utóbb Ceresola csak Buda erődítési munkáit irányítja. Ez a feladat egész embert követel. A helyreállítás katonai vonatkozású munkáiban irányító szerepet kap „de la Vigne Miklós" — Nicolas de la Vigne — francia eredetű osztrák hadmérnök is, akinek Buda egyik legszebb, 1687. évi rézmetszetű képét köszönhetjük. Császári helyőrség Az újratelepítés legfőbb kérdése a helyőrség elhelyezése. Kiderül, hogy Budán a török nem hagyott hátra használható laktanyákat; a helyőrséget romos polgárházakban kell elhelyezni. Ám ezekben a polgárházakban lakó nem lakik; denevérek, kígyók, patkányok tanyája a víztelen város. De az is nyugtalanítja Bécset: Budán kellő számú és tűzerejű fegyver sincsen. Hamarosan újabb ágyúk érkeznek a Dunán, s két kovácsműhelyet is üzembe helyeznek, kézifegyverek javítása végett. Buchingen budai tüzérparancsnok hamarosan kijelöli a megépítendő tüzérségi szertárnak — a Zeughausnak — és az ágyúöntödének a helyét. Az öntödét 1687-ben meg is építik a A királyi kamara a Bécsi utcában 38