Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Mezei Gyula: A tanulóifjúság túlterhelése

köztük van mindaz, amit a harmincas években is megvilágítottak, csak ma ez nagyobb fényerővel, a lámpák gazdaságosabb kihasználásával, más elrendezésben történik. Kivilágított a Bécsi kapu, a Halászbástya, a Nagyboldogasszony (közismert nevén Mátyás) templom, a Vár újjáépített palotája, amihez már az építés közben megtervezték, hová lehet a legelőnyösebben elhelyezni a reflektorokat. Messziről látható a kivilágított Osztapenkó-emlékmű és Steinmetz kapitány szobra, a Kun Béla téri, a Köztársaság téri emlékmű, és a Béke téri modern emlékműtömb. Kivilágított a Batthyány örökmécses. Megvilágították a Jókai-szobrot, vele szemben Ady szobrát, s a város egyik legújabb szoborkompozícióját, a Duna-parton a Marx-Engels emlékművet. A külvárosokban csak egyetlen szobor megvilágított: Budafokon Dózsa György szobra. A Hősök terén az obeliszk tetején megvilágított az angyal alakja, balról a Szépművészeti Múzeum, jobbról a Műcsarnok homlokzata, oszlopsora. Közelükben a Leninszobor, távolabb a Tanácsköztársaság emlékmű. Ezen kívül este még jó néhány szobor és épület világos, de azokat nem szükséges külön megvilágítani. A Halászbástyától például szórt fényt kap István király szobra, a Bécsi kapunál a Táncsics-szobor. A 43 épület és szobor világító berendezését a Fővárosi Tanács Közmű és Mélyépítési Főigazgatóságához tartozó Út és Közterületi Osztály létesítette, a karbantartást az Elektromos Művek végzi. A föntieken kívül megvilágítva látjuk az Operát, erről az intézmény maga gondoskodik; a Margitszigeti szökőkutat, amely a Vízművek kezelésében van; a Gellért-szobor alatti vízesés megvilágításáról a Fürdőigazgatóság gondoskodik. Fákat, facsoportokat több helyütt is megvilágít — azaz kiemel sötét tónusú környezetéből — a Kertészeti Vállalat. A Fővárosi Tanács és a kerületek arra törekednek, hogy elsősorban azok az épületek, köztéri szobrok legyenek megvilágítva, amelyek művészi értékük, építészeti, műemléki jellegük miatt arra érdemesek, s amelyek kiemelik — tagolják, hangsúlyozzák — az esti és az éjszakai városképet. A díszkivilágításra a kerületek tesznek javaslatot, s az Út és Közterületi Osztály a lehetőség szerint ezeket tervbe veszi. A díszvilágítást — és az egyre több épület kivüágítását — a fővárosban nem mindenki fogadja egyértelműen helyeslőn. Vannak olyanok, akik azt mondják: fölösleges dolog, oktalan pazarlás. Nincs igazuk. Valamely város képe nemcsak a fekvésén, az épületek szépségén múlik. Hozzátartozik a város esztétikájához a köz- és a díszkivüágítás. Budapest szépségét, különleges fekvését, Buda magasabb részeit este elrejteni — sötétségbe burkolni — súlyos mulasztás lenne. Nemcsak az idegenforgalom szempontjai, a látványosság követeli meg, hogy a város „fényes" legye n, hanem az itt élő kétmillió lakos is. Egy-egy történelmi jelentőségű épület, becses műemlék, író, művész, politikus szob-14 rának kiemelése nem magamutogatás, nem hivalkodás. Ez történelmünk, múltunk és jelenünk vállalása is. Igaz, Budapest fényei sokba kerülnek. A beépített anyag értéke jelenleg körülbelül hat millió forint. Az energiafogyasztás évi egymillió forint körüli összeg, amit növel a karbantartás és üzemeltetés költsége. Az elképzelések megvalósításának költségeiből viszont egy részt maguk az intézmények vállalnak. Amikor szóba kerül, hogy a tanács egy-egy új épületet kíván megvilágítani, annak az épületnek, illetve intézménynek a gazdái a legtöbb esetben hozzájárulnak a költségekhez. Elmondhatjuk, hogy a jelenlegi kivilágítás nem túl fényes, és kevés. Például két éve sötétben van a Parlament, és hosszúra nyúló renoválása miatt még sokáig így is marad. A Parlament környékét viszont már előbb meg lehet világítani. Tervezik a Nemzeti Galéria és a Földművelésügyi Minisztérium épületének, valamint a Kossuth és a Rákóczi szobornak a díszvilágítását. A Duna-partot is szeretnék összefüggőbben világosabbá tenni: rendezése után a Clark Ádám teret, az Anna templomot, a HÉV átépítése után a Bem szobrot és a Przemysl emlékművet; a Duna másik partján a Magyar Tudományos Akadémia épületét akarják jobban kiemelni, s közelében a tér szobrait; az Erzsébet-hídnál pedig a Belvárosi templomot és Petőfi szobrát. Fölmerült még a Keleti Pályaudvar, a Kodály Körönd és a Vígszínház kivilágításának a gondolata is. Időnként vita kerekedik arról, hogy a hidakkal mi legyen. Az Erzsébet-híd fehéren, fények nélkül is szép, a többin pedig — talán a Szabadság-híd kivételével — alig van mit világítani. Akik este járják a várost, láthatják, mint lesz egyre fényesebb. Nemcsak több a reflektor, fejlődött a világítás technikája is. 1960-ig gáztöltésű izzókat használtak, azóta alkalmazzák a jódlámpát is, ami melegebb fényt sugároz. Most folynak a színes világítás kísérletei. A Belvárosi templomot úgynevezett fémhalogén lámpákkal szeretnék megvilágítani: sárga és vörös vagy zöld fényekkel. Július elsejétől augusztus végéig — alkonyattól éjfélig — minden nap díszkivilágítás van. Júniusban és szeptemberben csak szombat-vasárnap, ezen kívül minden nemzeci ünnepen és jelentősebb esemény alkalmával, például, ha külföldi államfő látogat hazánkba, vagy fontos nemzetközi konferenciát tartanak a fővárosban. A többi időszakban, októbertől májusig az időjárás — eső, köd, hó — nem kedvez a fények hatásának. Azt viszont tervezik, hogy júniusban és szeptemberben naponta világítanak, a nyári hónapokban pedig esetleg egész éjszaka. A díszvilágítást a KÖZTI, az ÉM Szerelőipari Vállalata s az Elektromos Művek szakemberei tervezik. A tervezés során és a kivitelezéskor elég sok gonddal kell megküzdeniük. A Parlament egyes részeit szinte lehetetlen jól megvilágítani, például a gótikus csipkéket úgy, hogy teljes szépségükben érvényesüljenek. S a szobrász, érthetően, nincs tekintettel arra, hogyan lehet majd A Gellért-szobor művét megvilágítani. Nem szempont ez az elhelyezéskor sem. Nehezebb világítani a sötét — bronz, vörösmárvány — szobrot. Vagy: az egyiket csak nagy távolságból tudják világítani, a másikat esetleg éppen túl közelről. Nem egyszer megtörténik, hogy a világítás terve elkészül, ám az épületet hirtelen tatarozni kezdik, mert adódott kivitelező vállalat, vagy az intézmény tudott pénzt szerezni erre a célra. Mindezt természetesen nagy gonddal össze kell, vagy kellene hangolni. A világításnak ellensége a por, a füst, a korom. Budapest fehér, homokkő borítású épületeit néhány év alatt elszürkíti a piszok, a sötét falon pedig tompul a fény. .. Az Ady-szobor