Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - Dr. Viszket Mihály: Százezrek a főváros vonzáskörzetében

DGEAD ;»- KISKUN Az ingázók száma: Budai járás: 96 591 Dabasi járás: 18 949 Gödöllői járás: 31 833 Váci járás: 42 670 Monori járás: 48 070 Ráckevei járás: 49 891 Szentendrei járás: 11 505 Városok: Százhalombatta 5 974 Szentendre 12 744 vekkel és a járatok sűrítésével kívánja a növekvő tömegközlekedési igényeket kielégíteni. A gyorsvasúti hálózat kiépítése során a IV. ötéves tervidőszakban a kelet-nyugati Metró-vonal teljes befejezése, az észak-déli vonal első szakaszának építése, a millenniumi FAV meghosszabbítása és a Batthyány tér rendezése a főváros tömegközlekedése szempontjából a legjelentősebb. Az ingavándorforgalomban résztvevő 10 autóbuszjárat közül a terv szerint a budakeszi és törökbálinti járat gyorsautóbusszá alakul. A gyorsvasúti rendszerhez kapcsolódva befejezik a HÉV Tököl—Ráckevei szakaszának villamosítását, Szentendréről pedig 1973-tól a Batthyány térig közlekedik a BHÉV. A negyedik ötéves tervidőszakban megépül a Budapest—Gödöllő közötti négy nyomtávú autópálya is. A IV. ötéves terv időszakában Budapesten 91 ezer, Pest megyében mintegy 40 ezer lakás épül, zöme korszerű többszintes épületekben. A lakásmegszűnéseket is figyelembe véve, ez a fővárosban mintegy 66, Pest megyében 36 ezer lakásszaporulatot jelent. Pest megyében az állami lakásépítkezések négyötödét városias jellegű településekre koncentrálják. A fővárost körülvevő övezetben a lakáshelyzet igen kedvezőtlen. Különösen magas a laksűrűség a gyorsan gyarapodó népességű településeken (Százhalombatta, Budaőrs, Dunakeszi, Halásztelek, Budakalász stb.). Budapest Főváros Tanácsa a IV. ötéves tervidőszakban fejlesztési alapjának közel 3/4-ed részét: 19,3 milliárd forintot fordít a tanácsi lakások és a hozzájuk kapcsolódó ellátó hálózat fejlesztésére. Pest megyében a 40 ezer lakás megépítése mintegy 8,3 milliárd forint építési beruházást igényel. Ebből a tanácsi lakások építésére több mint 1,9 milliárdot irányoztak elő. Ennek 36 %-át a fővárost övező agglomerációs településeken használják fel, elősegítve a települések korszerű központjainak kialakítását is. Az agglomeráció területén több ezren élnek az egészségügyi követelményeknek meg nem felelő lakásokban és egyéb helyiségekben. E kedvezőtlen állapot felszámolása már megkezdődött és a IV. ötéves tervidőszakban lényegében befejeződik. A főváros körüli települések közműves vízzel való ellátottsága 30 %-os. A körzet vízhálózata i960—1966 között közel kétszeresére növekedett és a fejlődés az utóbbi években tovább gyorsult. A települések egy részét ivóvízzel a Fővárosi Vízművek hálózatáról látják el. További községek tervezik a fővárosi vízműhálózatra csatlakozásukat. A IV. ötéves terv során — a lakossági hozzájárulástól függően — megvalósulnak az érdi, a kistarcsai, a pilisi és a fóti regionális vízművek. Az alacsony színvonalú csatorna-ellátásban azonban csak hosszabb távlatban — a lakótelepszerű, többszintes lakások arányának növekedésével — várható javulás. A III. ötéves terv utolsó éveiben az agglomerációs gyűrűben közel 100 km-rel bővült a villanyhálózat. Ennek ellenére ma is több ezer család nélkülözi a kulturált élet e legfontosabb előfeltételét. Ezért az övezetben a teljes villany-ellátás megvalósítása közvetlen célkitűzés, s a IV. ötéves terv első éveiben megvalósul. A gázellátás terén a III. ötéves tervidőszakban megkezdett, az agglomeráció több települését (Budaőrs, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Pécel) érintő fejlesztés folytatódik, és további környező településekre is kiterjed. Az egészségügyi és művelődésügyi ágazatban — elsősorban a kórházi és a középiskolai ellátás terén — további együttműködés szükséges a fővárossal. Az agglomerációs terület ellátottsági színvonalának javítására a jelen tervidőszakban előkészítik Kistarcsán Pest megye vezető kórházának építését. A fővárosi új (Dél-pesti) kórház megépítése ugyancsak enyhíteni fogja majd az agglomeráció fekvőbetegellátási gondjait. Pécelen a MÁV-kórházhoz belgyógyászati pavilon, Budakeszin pedig tbc rehabilitációs intézet létesül. Szentendrén 12, Százhalombattán 17, Gyálon 8 munkahelyes orvosi rendelővel bővül a hálózat. A szociális ellátást pedig a Gyömrőn, továbbá a ráckevei és a nagykátai járásban létesülő öregek otthona is javítja. Az alap- és középfokú oktatási hálózat fejlesztésén túlmenően Érden és Szentendrén új művelődési ház is épül. Számolni kell azzal, hogy a Budapest környéki települések lakói zömmel a fővárosba bejáró dolgozók, akik a legfontosabb árukat (elsősorban a ruházati cikkeket) a jövőben is a fővárosi kiskereskedelem boltjaiból szerzik be. Ez a helyzet valamit módosulhat azáltal, hogy Pest megye az agglomeráció területén a növekvő kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom igényének kielégítésére megkülönböztetett fejlesztést kíván végrehajtani. E törekvés részben összefügg az idegenforgalmi- és üdülőterületek jobb ellátásának igényével. Az Országos Idegenforgalmi Tanács a megyei fejlesztésekhez 35 milliós támogatással hozzájárul ugyan, emellett azonban szélesebb társadalmi-gazdasági összefogás szükséges a Budapest körüli üdülőövezet kulturált fejlődésének meggyorsításához. Nyilvánvaló, hogy a főváros környéke továbbra is Budapest védőövezete, zöldterülete, a lakosság hétvégi kiránduló- illetve pihenőhelye marad, ahol a látogatók megfelelő fogadását, elhelyezését lehetővé kell tenni. Ezért e területen a lakosság megfelelő színvonalú ellátására olyan intézményhálózatot kell kifejleszteni, amely egyúttal az idegenforgalmi vonzerőt és a lakosság pihenését is képes biztosítani. A főváros és környéke infrastrukturális helyzetén az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztésekkel kell alapvetően változtatni. Ez nemcsak a főváros, vagy nemcsak Pest megye érdeke — közvetlenül vagy közvetve, országos érdek is. Nehezíti ennek a feladatnak a megoldását, hogy a főváros és a környéki övezet fejlettsége között lényegesen nagyobb az eltérés, mint országosan. Az ingázók száma azonban igen jelentős és így a környéken lakók általában magasabb szinten igénylik az infrastrukturális ellátást. A belső városrészek fejlettsége fokozott szolgáltatási és minőségi igényekre ösztönöz, ám ezeknek a városkörnyéken, helyben való biztosítása — a meglevő települési és egyéb adottságok folytán — rendkívül költséges. Mégis, a területi sajátos jelleg megtartása mellett is, az ellátásban arra kell törekedni, hogy a fővárosi színvonalat ne csak a város központjában, hanem lehetőleg annak egész vonzási körzetében fokozatosan megközelítsék. 9