Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: Az egykori budai Városháza épülete a Szentháromság utcában (Szelényi Károly felvétele)

IX. ÉVFOLYAM 10. SZAM 1971 OKTÓBER II FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60, — Ft egy évre ... 120,— Ft ® 71.2282 Athenaeum Nyomda, Budapest Íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Veszprémi Miklós: SZOT gyógyüdülő a Rózsadombon 3 Dr. Viszket Mihály: Százezrek a főváros vonzáskörzetében 6 Mezei Gyula: A tanulóifjúság túlterhelése... io Román Kálmán: A budapesti mentők jubileumsorozata 16 Vargha Balázs: Veres Péter harca Budapesttel 20 Rózsa Gyula: Mesterek a téren 22 FÓRUM Dr. Körmendy István: Serdülőink egészségvédelme.. 26 Dr. Gerelyes Ede: Helytörténeti mozgalom a fővárosban 28 Tarjányi Sándor: Szociáldemokraták a Városházán a harmincas években... 32 Bogyirka Emil: Külvárosból — világvárosi negyed : 34 VÁROS AZ IDŐBEN XXVIII. Zolnay László: Élet a romok alatt 37 Czagány István: Egy budavári ház története... 48 A címlapon: Az egykori budai Városháza épülete a Szentháromság utcában (Szelényi Károly felvétele) A hátsó borítón: Frank Frigyes: Kiürített Tabán (1931). Szelényi- Károly reprodukciója Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke n at •• r r I rr •• I I •• / Bunozes es bunulaozes Megnyugtató, tényekkel alátámasztott véleményt sommázott a közelmúltban a Budapesti Pártvégrehajtó Bizottság, amikor a rendőri, ügyészi és bírói tevékenység tapasztalatait elemezve, szilárdnak ítélte a főváros közbiztonságát. Egyértelműen igazolja ez az állásfoglalás a budapesti közvéleményt is, amely pontosan informált a nyugati nagyvárosok bűnözési hullámáról, s értékelni, viszonyítani tudja a főváros rendjét, bűnüldöző szerveink eredményes erőfeszítéseit, megelőző, nevelő és büntető tevékenységét a társadalom építő munkájának védelmében. Melyek azok a főbb vonások, amelyek a budapesti bűnüldöző szervek munkáját jellemzik ? Mindenekelőtt az, hogy — a párt politikájának megfelelően — következetesen érvényesítik a szocialista törvényességet, s alkalmazzák a jogpolitikai elveket a büntetőeljárás különböző szakaszaiban. Tapasztalhatók ezek a helyes törekvések a rendőrségi büntetőeljárások kezdeményezésénél éppúgy, mint a bírói ítéleteknél, s abban is, hogy a bűnüldöző munka „éle" a konok, visszaeső bűnözők, a főváros közbiztonságát leginkább veszélyeztető elemek ellen irányul. Mind szorosabb a bűnüldöző szervek együttműködése az állami, társadalmi szervekkel az erőszakos, garázda jellegű cselekmények visszafojtására, s határozottabbá vált fellépésük a harácsolás, az üzérkedés, a korrupciós cselekmények elkövetői ellen is. A bűntettek megelőzése végett nagy gondot fordítottak az elmúlt években az okok, motívumok felderítésére. Mielőtt folytatnánk a budapesti közbiztonság helyzetét döntően meghatározó bűnüldözési munka elemzésének ismertetését, vessünk egy pillantást a bűnözés adataira, körülményeire. A Fővárosi Főügyészség igen részletes statisztikák, összehasonlító adatok révén kereste a választ és a következtetéseket a fővárosi bűnözés alakulására, tendenciájára, okaira, felhasználva az 1965 —1970-es évek tapasztalatait. Tulajdonvédelem Hazánkban — évek óta — az összes felderített bűncselekmények körülbelül 30 százalékának helyszíne Budapest. (A bűntettek további harmincnégy százalékát hetvenkét vidéki városunkban követték el.) Egyébként a bűntettek elkövetőit tekintve — közülük minden negyedik nem állandó fővárosi lakos volt — nőtt a visszaesők, büntetett előéletűek száma, viszont összességében kifejezetten csökkent a bűncselekmények miatt felelősségre vont személyek száma: az 1966. évi 20215-ről 1970-ben 16409-re. A jogerősen elítéltek száma az utóbbi öt évben négyezerrel csökkent. A bűnözés összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak: jóllehet többségében viszonylag kisebb kár okozásáról van szó, ez a kategória az összbűnözésnek átlagosan 65 százalékát alkotja. Ezen belül körülbelül egyharmad-kétharmad az aránya a társadalmi tulajdon, illetve a személyi javak ellen irányuló bűntetteknek. Az anyagiasság, a vagyonszerzés vágya, a megalapozatlan igények kielégítése, mint a bűntettek elkövetési motívuma, is utal az utóbbi években gyakrabban megnyil-1