Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: Az egykori budai Városháza épülete a Szentháromság utcában (Szelényi Károly felvétele)

IX. ÉVFOLYAM 10. SZAM 1971 OKTÓBER II FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60, — Ft egy évre ... 120,— Ft ® 71.2282 Athenaeum Nyomda, Budapest Íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Veszprémi Miklós: SZOT gyógyüdülő a Rózsa­dombon 3 Dr. Viszket Mihály: Százezrek a főváros vonzás­körzetében 6 Mezei Gyula: A tanulóifjúság túlterhelése... io Román Kálmán: A budapesti mentők jubileum­sorozata 16 Vargha Balázs: Veres Péter harca Budapesttel 20 Rózsa Gyula: Mesterek a téren 22 FÓRUM Dr. Körmendy István: Serdülőink egészségvédelme.. 26 Dr. Gerelyes Ede: Helytörténeti mozgalom a fő­városban 28 Tarjányi Sándor: Szociáldemokraták a Város­házán a harmincas években... 32 Bogyirka Emil: Külvárosból — világvárosi ne­gyed : 34 VÁROS AZ IDŐBEN XXVIII. Zolnay László: Élet a romok alatt 37 Czagány István: Egy budavári ház története... 48 A címlapon: Az egykori budai Városháza épülete a Szentháromság utcá­ban (Szelényi Károly felvétele) A hátsó borítón: Frank Frigyes: Kiürített Ta­bán (1931). Szelényi- Károly reprodukciója Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Párt­bizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Törté­neti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke n at •• r r I rr •• I I •• / Bunozes es bunulaozes Megnyugtató, tényekkel alátámasztott véle­ményt sommázott a közelmúltban a Budapesti Pártvégrehajtó Bizottság, amikor a rendőri, ügyé­szi és bírói tevékenység tapasztalatait elemezve, szilárdnak ítélte a főváros közbiztonságát. Egyér­telműen igazolja ez az állásfoglalás a budapesti közvéleményt is, amely pontosan informált a nyugati nagyvárosok bűnözési hullámáról, s érté­kelni, viszonyítani tudja a főváros rendjét, bűn­üldöző szerveink eredményes erőfeszítéseit, meg­előző, nevelő és büntető tevékenységét a társada­lom építő munkájának védelmében. Melyek azok a főbb vonások, amelyek a buda­pesti bűnüldöző szervek munkáját jellemzik ? Mindenekelőtt az, hogy — a párt politikájának megfelelően — következetesen érvényesítik a szo­cialista törvényességet, s alkalmazzák a jogpoli­tikai elveket a büntetőeljárás különböző szaka­szaiban. Tapasztalhatók ezek a helyes törekvések a rendőrségi büntetőeljárások kezdeményezésénél éppúgy, mint a bírói ítéleteknél, s abban is, hogy a bűnüldöző munka „éle" a konok, visszaeső bűnözők, a főváros közbiztonságát leginkább veszélyeztető elemek ellen irányul. Mind szoro­sabb a bűnüldöző szervek együttműködése az állami, társadalmi szervekkel az erőszakos, garázda jellegű cselekmények visszafojtására, s határozot­tabbá vált fellépésük a harácsolás, az üzérkedés, a korrupciós cselekmények elkövetői ellen is. A bűn­tettek megelőzése végett nagy gondot fordítottak az elmúlt években az okok, motívumok felderí­tésére. Mielőtt folytatnánk a budapesti közbiztonság helyzetét döntően meghatározó bűnüldözési mun­ka elemzésének ismertetését, vessünk egy pillan­tást a bűnözés adataira, körülményeire. A Fővá­rosi Főügyészség igen részletes statisztikák, össze­hasonlító adatok révén kereste a választ és a kö­vetkeztetéseket a fővárosi bűnözés alakulására, tendenciájára, okaira, felhasználva az 1965 —1970-es évek tapasztalatait. Tulajdonvédelem Hazánkban — évek óta — az összes felderített bűncselekmények körülbelül 30 százalékának helyszíne Budapest. (A bűntettek további har­mincnégy százalékát hetvenkét vidéki városunk­ban követték el.) Egyébként a bűntettek elköve­tőit tekintve — közülük minden negyedik nem állandó fővárosi lakos volt — nőtt a visszaesők, büntetett előéletűek száma, viszont összességében kifejezetten csökkent a bűncselekmények miatt felelősségre vont személyek száma: az 1966. évi 20215-ről 1970-ben 16409-re. A jogerősen el­ítéltek száma az utóbbi öt évben négyezerrel csökkent. A bűnözés összetételét vizsgálva megállapít­ható, hogy a vagyon elleni bűncselekmények do­minálnak: jóllehet többségében viszonylag kisebb kár okozásáról van szó, ez a kategória az össz­bűnözésnek átlagosan 65 százalékát alkotja. Ezen belül körülbelül egyharmad-kétharmad az aránya a társadalmi tulajdon, illetve a személyi javak ellen irányuló bűntetteknek. Az anyagiasság, a vagyonszerzés vágya, a megalapozatlan igények kielégítése, mint a bűntettek elkövetési motívuma, is utal az utóbbi években gyakrabban megnyil-1

Next

/
Thumbnails
Contents