Budapest, 1971. (9. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: Az egykori budai Városháza épülete a Szentháromság utcában (Szelényi Károly felvétele)

vánuló társadalmi jelenségekre, amelyek leküzdésére a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozottan állást foglalt. Érdemes felfigyelni a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények néhány sajátos kísérőjelenségére. Például tény, hogy a népvagyont károsító — akár súlyos — bűncselekmények esetében is gyakran adósak maradnak a feljelentéssel a gazdasági vezetők, s ezt a mulasztást aztán a népi ellenőrzés, az ügyészség központi szervei pótolják; sok ügy tanulsága, hogy a bizonylati fegyelem gyengesége, az ellenőrzés hiánya miatt a tettesek huzamosabb időn keresztül képesek büntetlenül károsítani a társadalmi tulajdont. Üzletek, pénztárak, gépkocsik felelősei és gazdái drágállják, majd „úgyis fizet a biztosító" felkiáltással elhanyagolják a biztonságot szolgáló felszerelések beszerzését és az óvintézkedések bevezetését. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények csaknem negyedrésze ötezer forint feletti kárt okozott tavaly, s az összes, 1970-ben keletkezett kár megközelítette országosan a negyedmilliárd forintot, a fővárosban az 50 milliót. Tanulságos összehasonlításként: 1968-ban ez az összeg országosan csupán 129 millió forint volt, Budapesten 33 és félmillió forint. Ami a személyi javak elleni bűncselekményeket illeti, tavaly 14 433 felderített esetről adtak hírt a budapesti statisztikák, ebből a lopás volt a legtöbb — csaknem hatezer —, s ezernél is több betöréses lopást, mintegy hétszáz csalást derítettek fel. E kategóriában körülbelül huszonnégymillió forint kárt okoztak a bűnözők, beleértve a sikkasztást, a jogtalan elsajátítást, rablást és egyéb bűntetteket. Az alábbi táblázat a személyek javai elleni bűntettek helyszínéről ad képet, kerületi bontásban: Kerületek Ismertté vált, személyek javai elleni büntettek összesen Ebből 10 000 lakosra jut Kerületek 1969. 1970. 1969. 1970. Kerületek évben évben I. I. 396 498 88,4 109,7 2. V. 683 671 106,4 108,6 3. X. 878 787 U4>3 108,5 4. VIII. 1319 1445 88,2 108,2 5. XIII. 1242 1537 78,7 104,6 6. VI. 800 906 89,8 104,4 7. VII. 946 1008 77.6 87,0 8. III. 561 627 63,9 80,9 9. XXI. 572 546 76,1 76,8 10. XIV. 819 998 62,8 74)4 II. XI. 978 1085 70,7 71,8 12. XIX. 465 466 67)4 71)3 13. IX. 796 735 70,0 68,3 14. XII. 488 523 64.3 67)5 15. XXII. 268 267 62,1 65)9 16. II. 787 672 78,3 65,2 17. IV. 421 405 5I

>3 50,6 18. XVIII. 539 464 59,3 51)5 19. XV. 149 201 22,7 32,9 20. XVII. 213 153 41,2 3°)7 21. XX. 461 411 40,1 38,3 22. XVI. 241 245 37,9 40,1 FŐVÁROSI ÁTLAG: 14 022 14 650 69,9 75.5 Garázdaság, alkoholizmus Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekben érződik leginkább a tudati maradványok hatása, a kulturálatlanság, a rossz családi körülmények motívuma, a visszaeső bűnözők szervező tevékenysége és a mind erősebben terjedő alkoholizmus. Érdemes e bűnözés-csoportot befolyá'soló jelenségekkel bővebben is foglalkozni. Az alkoholfogyasztás például tavaly Budapesten az összes bűncselekmények 15,5 százalékában játszott közre, a közbiztonság és a közrend elleni bűncselekményeknek azonban már csaknem 56 százalékában. A rendezetlen családi élet, a züllött családi környezet, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntettek 19,2 százalékában szerepelt motívumként, míg a rossz baráti környezet elsősorban a személyek javai ellen inspirálta támadásra a tetteseket. Az erőszakos, garázda bűncselekményekből tízezer fővárosi lakosra 19 jutott az elmúlt évben; elkövetőikre kétség kívül jellemző az alacsony műveltségi színvonal. A szociális követelményeknek nem megfelelő lakóövezet, a közvilágítás hiányosságai, az italbolt-hálózat mindenesetre közrejátszanak abban, hogy a fővárosi kerületek közül e bűntettek Kispesten, Kőbányán és a XIII. kerületben voltak a leggyakoribbak, tízezer lakosra, huszonnyolc —harmincegy ilyen bűncselekmény jutott. E tekintetben a „legbékésebbek" közé három budai kerület tartozik: a XII., a II. és a XI. kerület. Kevesebb a fiatalkorú bűnöző A galeri-bűnözés, a sport- és egyéb rendezvényeken elkövetett csoportos rendzavarás — a határozottabb rendőri fellépés ellenére is — valamelyest fokozódott. A hivatalos személy elleni erőszak is többször fordult elő, mint a korábbi években. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi cselekményeket nem az államhatalom elleni tudatos támadás jellemezte, sokkal inkább az állampolgári fegyelmezetlenség, az ittasság idézte elő; másrészt a hivatalos személyt megillető jogi védelem immár a közlekedési dolgozókra is kiterjed, a statisztikákban ők is szerepelnek. A garázda cselekmények vizsgálatakor sokakban felvetődik a kérdés: hogyan alakul a fiatalkori bűnözés Budapesten? Nos, kétségtelenül kedvezőtlen, hogy például az erőszakos szexuális bűncselekmények száma megnőtt: 1965-ben 172, 1970-ben 277 ilyen cselekményt követtek el. A fiatalkorúak aránya növekszik a rablás, a jogtalan használat bűnelkövetői között is, s mind több problémát okoz az állami gondozásból, javító intézetekből szököttek száma is. E negatívumokat mégsem szabkd túlbecsülni és általánosítani; ugyanis 1970-ben a fiatalkori bűnözés nyolc százalékos csökkenést mutat a megelőző évhez viszonyítva, és ami a legérzékletesebb adat: a fiatalkorú bűnelkövetők Budapest egész fiatalkorú lakosságának mindössze 1,1 százalékát alkották. Erőteljesen, húsz százalékkal csökkent tavaly a bűnelkövető gyermekkorúak — tizennégy éven aluliak — száma is, bár még mindig túlhaladta a kilencszázat. 1970: 4400 közlekedési bűntett a fővárosban Ami a bűnözés nemek közti megoszlását illeti: a fővárosban 85,6 százalék volt a férfi bűnelkövetők aránya. A nők aránya rendszeresen csökkent és különösen megfigyelhető ez a tendencia a fiatalkorú lányok bűnözési részesedési arányában. Két bűncselekmény-csoport rövid jellemzésekor ismét vissza kell térni a már említett fő okra, az alkoholra, amelynek fogyasztásában — sajnos — az utóbbi években feljebb léptünk a „világranglistán". A testi sértések száma, csakúgy, mint a közlekedési bűnügyeké, tovább emelkedett Budapesten. 1966-ban még nem haladta meg a háromezret a fővárosban elkövetett közlekedési bűncselekmények száma, tavaly azonban már megközelítette a négyezernégyszázat. Ez a tény mindenképpen arra utal, hogy a növekvő gépjárműforgalommal együtt nem emelkedik a közlekedési fegyelem, a közlekedési morál színvonala. Az állam elleni bűntettek aránya nem számottevő: az összes bűncselekményeknek csupán 0,7 százaléka. Még ezen belül is elenyésző a súlyosabb tettek — kémkedés, összeesküvés — vádjával bíróság elé kerülő ügyek száma. A legsúlyosabb bűncselekmények, az emberölések száma az 1966 — 1970-es évek átlagában harminc volt, a nyereségvágyból elkövetett gyilkosságoké három—négy. Változatlan — évente ötszáz—hatszáz — a devizagazdálkodást sértő bűntettek száma. Eredményesebbek a nyomozások örvendetesen javult az utóbbi években a nyomozások eredményessége; bizonyítja ezt, hogy a felderítetlen bűncselekmények, ismeretlen tettesek aránya évente mintegy 26 százalékra csökkent. Ezen belül nem kis részben a gépkocsik és a motorkerékpárok fosztogatói, tolvajai kerülték el a felelősségrevonást. A társadalmilag kiemelten veszélyes bűntettek tekintetében viszont jelentős sikereket értek el bűnüldöző szerveink. A fővárosban a vesztegetések 95 százalékát, a társadalmi tulajdont károsító sikkasztások 90 százalékát, a szándékos emberölés miatt indított eljárások 80 — 85 százalékát fejezték be eredményesen. A szocialista törvényesség a büntetőeljárás minden szakaszában következetesen érvényesül — állapította meg elemzésében a Budapesti Pártbizottság. Az ügyészségi szervek és az állampolgárok évről évre kevesebb észrevétellel, panasszal élnek a rendőrségi szervek tevékenységével szemben, s ezt elsősorban a jogszabályok helyes alkalmazása, a védelem és a vádlottak jogainak biztosítása, az ügyek gyors befejezésére irányuló törekvés eredményezte. Azoknak a felelősségre vont személyeknek az aránya, akikről az bizonyosodott be, hogy nem ők követték el a bűncselekményt, tavaly mindössze 0,3 százalék volt. A rendőrségi, ügyészségi nyomozások az esetek 86 százalékában fejeződtek be két hónapon belül. A bűnüldöző szervek a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket is a törvényeknek megfelelően alkalmazták, ezt tanúsítja az is, hogy jóllehet az előzetes letartóztatások száma megnőtt, az ellenük benyújtott panaszok száma csökkent. A bűnüldözés feladatai A budapesti bíróságok ítélkezési gyakorlatát a jogpolitikai elvek figyelembe vétele, az elkövetett bűncselekmények és a tettesek társadalmi veszélyességének értékelése határozta meg. Ennek alapján megállapítható volt, hogy a bíróságok a korábbinál határozottabban léptek fel a közrendre és közbiztonságra fokozott veszélyt jelentő erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben; a szigorúbb ítéletek mellett tapasztalható volt az is, hogy a bíróságok mind nagyobb figyelmet szenteltek az egyes bűncselekmények társadalmi összefüggéseinek is. A megelőző tevékenység szervezésére a különböző bűnüldöző szervek együttműködése, a veszélyes bűnözők rendszeres ellenőrzése, a jogpropaganda szélesítése, s szorosabb kapcsolatuk az állami, társadalmi szervekkel volt a jellemző. A Budapesti Pártbizottság elemzése végül megállapította: a bűnüldöző szervek jövőbeni feladatait az MSZMP X. kongresszusának az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvei, valamint a belügyi, ügyészségi és igazságügyi szervezet fejlesztésére vonatkozó párthatározatok szabják meg. E feladatok között kap helyet a bűnözés tendenciáinak rendszeres értékelése és a megelőzéshez szükséges intézkedések kidolgozása, a garázda, durva, az utca rendjét sértő, s a harácsolás, ügyeskedés jellemzőit magukon viselő bűncselekmények következetes visszaszorítása. Fekete Gábor 2