Budapest, 1971. (9. évfolyam)

9. szám szeptember - A magánkisipar helyzete

helyzete volt. Az adófizetés általában megfelelő; mindössze 42 iparvisszavonás történt adótartozás miatt. A kisiparosok mintegy kétharmada közvetlenül a lakosság részére végez munkát. A III. ötéves terv összesített adatai szerint a fővárosban az összes lakossági szolgáltatóipari tevékenységnek 38,2 %-át a kisipar adta; ez 1970-ben 1,2 milliárd forintot tett ki. E teljesítményérték a 2 évvel ezelőtti helyzethez képest mintegy 7%-kal növekedett — bár részaránya, a szocialista szektor erőteljesebb fejlődése miatt, csökkent. A szolgáltatást javító jogosítványok kiadásánál a négy legfontosabb tevékenységre fokozott mértékben adtak ki engedélyeket, ennek ellenére pl. a textiltisztító- és kelmefestő szakmában a lakossági igényekhez mérten még mindig nem elégséges a növekedés. A lakáskarbantartásban, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításában már igen jelentős a kisipar részvétele. Az ún. hagyományos szolgáltatásokban, mint a férfi, női szabó, cipész stb., a kisiparosok részaránya magasabb a szocialista szektorénál, s e szakmák fejlesztése továbbra is előnyben részesül. A kisiparosok kb. egyharmada közületeknek végez munkát. Általában náluk jelentkezett elsősorban az az igény, hogy 3-nál több alkalmazottat tarthassanak. A legtöbb ilyen kérelem a lakatos és műszerész szakmában jelentkezett. A vállalatoknak végezhető munkák mértékét újólag szabályozták; e szerint csak rendkívüli esetekben lehetséges, hogy az építőiparban 50 ezer Ft, egyéb iparokban 100 ezer Ft-on felüli közületi munkát vállaljanak negyedévenként. Sok esetben úgy tűnik, hogy népgazdasági érdekből indokolt az értékhatáron felüli munkavállalás — de megfontolandó, hogy ezek engedélyezése nem vonja-e el a szükséges kapacitást a lakossági munkáktól. Az iparhatóságok az elmúlt két évben tervszerűbben és szakszerűbben ellenőrizték a kisiparosok tevékenységét s összesen 5830 kisiparos munkáját és helyzetét vizsgálták felül. A szakszerűség javítása érdekében az Ipari Főosztály munkatársai is több szakmában tartottak helyszíni szemlét, s tapasztalataikról tájékoztatták az illetékes kerületeket. Ezenkívül 552 árvizsgálatot is tartottak. Az árhatósági rendelkezések megszegése miatt 79 szabálysértési eljárást indítottak és 107 figyelmeztetést adtak ki. Ezen felül a feltárt szabálytalanságok miatt 125 jogosítványt vontak vissza és összesen 883 szabálysértési eljárást folytattak le. 840 esetben kellett beérkezett panaszt kivizsgálni, főként a vállalási határidők be nem tartása és a végzett munka rossz minősége miatt. A panaszok kivizsgálása után 12 iparjogosítványt vontak vissza pl. a szakszerűtlen munka végzéséért. Megállapítható, hogy a kisiparosok többsége szakszerűen és szorgalmasan dolgozik, a jogszabályokat, az előírt feltételeket betartja. Beilleszkedésük a szocialista társadalomba — az évek óta egyértelmű szövetségi politika eredményeként is — mindinkább megfelelő. Az árvízkárok helyreállítására pl. 1 780 000 forintot juttattak. Közreműködnek a népfrontbizottságok és a tanácsok munkájában. 122 kisiparos nyerte el a Könynyűipar Kiváló Dolgozója és 940 az Ipar Kiváló Mestere kitüntetést. Az irányító szervek együttműködése Az iparhatóságok, a társszervek és az érdekképviseleti szervek általában összehangolják tevékenységüket. Az Ipari Főosztály jogi és szakmai problémákban rendszeresen konzultál a Könnyűipari Minisztérium Kisipari Főosztályával; adóügyekben a pénzügyi hatósággal; szabálysértési és helyiségügyekben, telepengedélyezési eljárásokról az igazgatási osztályokkal, a KÖJÁL-lal stb. A KIOSZ alapszervi titkároknak és a kerületi ipari osztályvezetőknek tartott összejöveteleken megvitatják a magánkisiparpolitikai feladatokat; erre azért is nagy szükség van, mert a kisipari tevékenységet szabályozó 1958. évi 9. sz. trv. több módosításon ment keresztül, s mert az ipari osztályok dolgozói között nagy a fluktuáció. Holott ez a munka kellő tapasztalatokat és szakismereteket igényel; ezek hiánya okozza, hogy még mindig gyakori a bátortalanság az ipar kiadásánál vagy éppen visszavonásánál. A kisiparosok tevékenységében sokszor felnagyítják a hibákat. Az üzemek is sokszor nehezen adják hozzájárulásukat ahhoz, hogy saját dolgozóik munkaviszonyuk megtartása mellett iparengedélyt válthassanak — miközben épp az üzemek sok kisiparost vonnak el a lakossági munkától, nagy megrendeléseikkel. További tennivalók A IV. ötéves tervidőszak során további gondot kell fordítani arra, hogy a törvényes előírásokat megtartó kisiparosok a társadalom megbecsült tagjaiként folytathassák működésüket. A tőkésedési, a harácsolási tendenciák ellen természetesen ezután is fel kell lépni, s meg kell akadályozni a lakosság bárminemű megkárosítását. A meglevő magánkisiparpolitikai irányelvek kielégítően határozzák meg hosszú távra a feladatokat. A legfontosabb: hogy a kisipari tevékenység még erőteljesebben segítse a lakossági szolgáltatások ellátását. A IV. ötéves terv szerint a szocialista szektor erőteljes fejlődése mellett kívánatos a kisipari szolgáltatások 14—15 százalékos növekedése. Előreláthatóan 1975-ben a kisipar részaránya a szolgáltatásokban kb. 30% lesz. A kiemelt tevékenységek közül a lakáskarbantartásban legalább 25—30 százalékkal, a gépjárműjavításban 45—50 százalékkal, az elektroakusztikai és háztartási gépjavításban mintegy 25—30 százalékkal kell fejleszteni a kisipari tevékenységet. Az ún. hagyományos szakmákban — ahol jelenleg is sok kisiparos dolgozik, ugyanakkor ezekben a legerősebb az elöregedési folyamat — a jogszabályok nyújtotta minden lehetőséget fel kell használni annak érdekében, hogy e területek szolgáltatása ne essen vissza. A legfontosabb tennivalók a következőkben foglalhatók össze: — a kerületi tanácsok az engedélyek elbírálásakor továbbra is vegyék figyelembe az egész főváros ellátottságát, ehhez a fővárosi szervektől kapjanak megfelelő információt; — engedélyezzék minél nagyobb számban a fiatalabb korosztályúak ipargyakorlását; — megkell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ipargyakorláshoz szükséges műhely, üzlethelyiség létesítéséhez és felszereléséhez a kisiparosok hitelt kaphassanak; — az ellátatlan területeken egy-két évre szólóan adómentességet lehet biztosítani; — felül kell vizsgálni, hogy a nyugdíjba készülő, illetve nyugdíjas kisiparosok részére milyen további kedvezmények biztosíthatók, annak érdekében, hogy munkakedvüket ne veszítsék el; — az új lakótelepeken és a belvárosi rekonstrukció során — a lakosság jobb ellátása érdekében — létesíteni kellene kisebb helyiségeket a kisiparosok részére, ezzel a szanálások miatt felmerülő problémák is csökkennének; — felül kell vizsgálni, hogy az új üzletbérek bevezetése során nem érte-e jogtalan sérelem azokat a kisiparosokat, akiknél indokolt valamilyen kedvezmény megadása. Az ipar jogosítványok kiadásának növelése mellett fokozott ellenőrzésre van szükség, a lakosság érdekeinek védelmében. A szolgáltatások minősége, a vállalási határidők és a felszámított árak helyességét időről időre felül kell vizsgálni. Azokkal szemben, akik lehetőségeikkel visszaélnek, a törvényes előírásokat nem tartják be és üzérkedő, spekulációs tevékenységet folytatnak, erélyesen fel kell lépni, akár az iparengedély visszavonásával. * Az Ipari Főosztály jelentésében foglalt irányelvek és a kiemelt feladatok végrehajtásáról a V. B. elnökhelyettese gondoskodik. A V. B. végezetül felkérte a KIOSZ Budapesti Titkárságát, hogy nyújtson segítséget az iparhatóságoknak a IV. ötéves terv időszakára kitűzött feladatok megvalósításához. 31