Budapest, 1971. (9. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: Barokk házak a Fortuna utcában (Balla Demeter felvétele)

IX. ÉVFOLYAM 9. SZAM 1971 SZEPTEMBER n FOVflRQS FOLYOIRDTD Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60, — Ft egy évre ... 120, — Ft ® 71.2281 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Dr. Reischl Antal: A nagyváros és az emberséges méretek 4 Fekete Gábor: Budapest várja az új Házi­rendet 8 Beszélgetés dr. Bartha Ferenccel io Makara — S. Nagy— Vitányi: Közönségvizsgálat három mú­zeumban 14 Veszprémi Miklós: Urbánus öregség? 16 Gábor István: A Fészek Művészklub 18 FÓRUM Vincze Oszkár: A lakástulajdonosok teherbíró képessége 28 A magánkisipar helyzete 30 Tarjányi Sándor: Szociáldemokraták a Város­házán a Bethlen-korszakban • • 32 Város az időben XXVII. Zolnay László: Buda és Pest első felszabadu­lása 38 Dr. Radnai Lóránt: Az 1831. évi koleralázadás. . . 42 Simon Tamás: „Budapest 71" nemzetközi bélyegkiállítás 48 A címlapon: Barokk házak a Fortuna utcá­ban (Balla Demeter felvétele) A hátsó borítón: Jacob Jordaens (1593 — 1678): Szatír a parasztnál. A Szép­művészeti Múzeum tulajdona (Szelényi Károly felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁI.YNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Párt­bizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Törté­neti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Mezei Gyula Hétköznapok az iskolában A X. Kongresszus határozata nyomán közéleti személyiségek, különböző szakterü­letek tudósai, szakértői, közgazdászok és demográfusok, gyakorló pedagógusok és a közoktatás irányító szakemberei a szülők és az ifjúság bevonásával keresik a választ: ho­gyan korszerűsíthető a magyar közoktatás? A tudományos-technikai forradalom rohanó időszakában milyen követelményeket állít a társadalom az ifjúság nevelése elé, minde­nekelőtt az intézményes nevelés műhelyé­ben, az iskolában? Milyen szerepe lehet és van az iskolának a munkaerő utánpótlás nagy gondjainak megoldásában; hogyan töltheti be szerepét az iskola a társadalmi mobilitás fokozásában; s nem utolsósorban megválaszolásra vár az a kérdés: milyen fel­tételeket kell teremteni az iskola számára ahhoz, hogy képes legyen teljesíteni a vele szemben megfogalmazott sokrétű követel­ményeket? A közoktatás helyzetének alapos vizsgálata, a kibontakozás útját megközelítő szenvedélyes viták azonban nem terelhetik el a figyelmet arról, hogy az iskolának ma is teljesítenie kell a rá háruló feladatokat, ne­velnie kell a most tanuló diákokat, jobban kihasználnia a már adott lehetőségeket. Azt hiszem, ez a dolog lényege. A mai helyzet­ben is lehetséges jobb, korszerűbb oktatás. Ezzel kapcsolatban említek meg most né­hány kérdést. Évek óta tevékenységünk középpontjában áll az a törekvés, hogy elősegítsük az iskolák társadalmi funkciójának kiteljesedését. Ezt szükségessé teszi a 2 milliós város gazdasági élete, munkaerő struktúrája, a politikai köz­élet demokratizmusa, az emberek életszín­vonala, életmódja, kulturális érdeklődése, a fiatalok társadalmi státusza, az iskolát kö­rülvevő társadalmi környezet megváltozása. Az iskola társadalmi funkciójának változása nem a nevelés céljának megváltozásából vagy revíziójából fakad; a nevelést befolyásoló té­nyezők változtak meg. Az iskolának ki kell terjesztenie hatását a gyermekek minden, egyéni fejlődésük szempontjából fontos élet­tevékenységére, és a gyermeki közösség terv­szerű fejlesztésének keretei között egyre in­kább minden egyes gyermek személyiségének teljesebb formálójává is kell válnia. Az általános iskolának egyre jobban be kell töltenie azt a szerepet, hogy a szociális és kulturális egyenlőtlenségek egyes gyer­mekek életútját determináló hatásait a maga tervezett és szervezett hatásrendszerében ellensúlyozza. A középiskola korszerű eszkö­zökkel végzett oktató munkája mellett szer­vezője, irányítója minden diák sokoldalú, ki­terjedt politikai, kulturális, szakmai és sport­tevékenységének, öntevékeny művelődésé­nek, szórakozásának is. Összhangot a követelmények és a feltételek között E célkitűzések megvalósításához ma még nem rendelkezünk minden feltétellel, de lehetőségeink a jelenlegi helyzetre jellemző eredményeinknél jobbak. Arra ösztönözzük a budapesti iskolák nevelőit, hogy e lehető­ségek jobb kihasználására törekedjenek. Természetesen, nem szabad illuzionistákká válnunk és olyan követelményeket állítanunk magunk elé, melyekhez a feltételeket nem tudjuk megteremteni. A követelmények meg­fogalmazásának és a feltételek biztosításának összhangban kell állniok. Milyen lehetőségekkel rendelkezik ma az iskola az egésznapos pedagógiai program meg­szervezésére? Nagyobb mértékben, gyorsabban fejleszt­hetők az iskolaotthonos osztályok. E lap ha­sábjain szóltunk már az iskolaotthonos osz­tályok működésének előnyeiről. Az idő jobb megszervezése a gyermekek számára szaba­dabb életlehetőségeket biztosít, megköny­nyíti az átmenetet az óvodából az általános iskolába, jobban egységet alkot a tantervi anyag a tanulók önálló munkája és szabad­idejük megszervezése között. Vizsgálódása­ink szerint az egésznapos iskolai osztályok­ban a segéd- és betanított munkások gytr-7

Next

/
Thumbnails
Contents