Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: Buda felszabadítása

Molnár János reprodukciói küldöncöt is, aki nyakába varrt zsákban a budai pasa segélykérő üzenetét vitte.) Június 2 l-re Buda teljes körülzárása végetér. Elkészül Miksa Emánuel hajóhídja. Június 23 — 24. A támadók elfoglalják a Vízivárost. A törökség a Várnegyedbe s a palotába vonul. Július 13-án: a támadók sikertelen ostroma. Starhemberg, Bécs 1683. évi egyik védője megsebesül. Berwick hercege, a Buda ostromára érkezett kis brit csapat parancsnoka (II. Jakab angol király fia), illetve kísérője, Jacob Richards mérnök ezeket írja e napról „Journal of the siege and taking of Buda" c. megjelent emlékiratában: a franciák és spanyolok társaságában rohamozó angol önkéntesek a július 13-i ostromban kitettek magukért. A törökök megérezték a pillanat fontosságát s rendkívül hevesen védekeztek.. Muskétagolyók, gránátok, lándzsák, nyilak, kövek tömegét zúdították az angolokra. Amikor pedig a britek vissza akartak vonulni, a törökök kirohantak a kapun s közibük rontottak. Ez alkalommal több brit vezér elesett vagy megsebesült, puskalövésektől meg a rájuk vetett kövektől. Július 22-én a törökök lőportárát — a palota egyik tornyát — levegőbe röpítik. A pasa elutasítja Lotharingiai Károly felszólítását Buda feladására. Július 25: a törökök hatalmas kirohanást hajtanak végre. Július 27. Újabb roham. Egy győri hajdú feltűzi a zászlót a vár észak-nyugati — úgynevezett Esztergomi — rondellájára. A törökök visszaverik ezt a második nagy rohamot is. Augusztus 8. Szulejmán nagyvezír felmentő seregének 4000 lovasa dél felől Buda felé közeledik. Augusztus 13. 4000 janicsár és 3000 szpáhi megkísérli a betörést a budai várba. Kísérletük meghiúsul. Augusztus 23. Abdurrahman pasa két kirohanással próbálkozik. Jelenti a nagyvezírnek tarthatatlan állapotát. Szeptember 2. Délután öt órakor hat ágyúlövés ad jelt az általános rohamra. A Lotharingiai herceg alakulatai az Erdélyi bástya s a Bécsi kapu között betörnek a szétágyúzott várfalak mögé. A bajorok a királyi palota területére küzdik be magukat. Abdi pasa — a mai Hess András téren — kézitusába bonyolódik a benyomuló császáriakkal. Egy — a török kézen levő királyi palota felé visszavonuló — harcos csoport rábeszéli: vonuljon vissza, velük. Mire Abdurrahmán: — Ha nem tudtam megvédeni ezt a rámbízott várat, haljak meg! A Várnegyed a császáriak birtokába kerül. A palota még ellenáll. Szeptember 3. Egésznapos szabadrablás a várnegyedben. Buda lángokban. Az utcákon négyezer halott. A császáriak közül elesett két altábornagy, egy vezérőrnagy, három törzstiszt, három százados, egy hadmérnök. Huszonhárom főtiszt kisebb-nagyobb sebet kapott, köztük Lotharingiai Károly herceg, meg Savoyai Eugén herceg, a későbbi zentai hős. A törökök, a nagyvezír seregével együtt, Adony, Székesfehérvár felé vonultak vissza. A királyi palota török védőjét, a félkarú Csonka béget elfogták.* Szeptember 6-án a Lotharingiai herceg vezette sereg s Miksa Emánuel bajor választófejedelem tovább tört dél felé. Ünnepel egész Európa Buda felszabadításának hire bejárta az egész akkori világot. Barcelonában éppúgy megünnepelték a kereszténység győzelmét, mint Bécsben, Lipcsében, vagy Boroszlóban. Matteo Simonelli (f 1692), a sixtusi kápolna énekese misét komponált erre az alkalomra. „Missa Buda expugnata" c. művét XI. Ince pápának ajánlotta. Maga Buda lángokban állt. A palota olyan volt — írták —, mint egy koponya, amelybe gyertyát dugtak. Buda immár felszabadult — a töröktől. Ám újabb jó százötven évbe telt — majdnem kétszázba —, mire valóban Magyarország fővárosa lett. * Csonka bég török lovastisztet a magyarok ismertek és emberségéért becsülték. Mint fogoly felajánlotta, hogy átáll a császári ármádiába. Megkeresztelték, felvette a Zunkenberg nevet s huszártábornoki rangig vitte. Később a franciák elfogták s kiszolgáltatták a szultánnak, aki bőrbe varratta s a Boszporuszba vettette. 41