Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Zolnay László: Buda felszabadítása

A literátus ácsmester hagyatéka A fővárosi levéltár budai „Inventaria nova" anyagában 1801-ből egy, a maga nemében feltűnően gazdag magánkönyvtár jegyzékére bukkanunk. Tulajdonosa Hacker Ferenc Xavér ácsmester, újlaki esküdt és kerületi bíró, tehát közbecsülésnek örvendő egyén. Az 1801. október 22-én felvett hagyatéki leltár szerint ingatlanokban, arany és ezüst értékben, házai belső berendezésében, ruházatban, könyvekben a Summarium 24 121 Ft. 20 kr-t tesz ki. Abban az időben ez óriási öszszeg. Ő maga 1801. május 28-án kelt végrendeletében önérzettel hangsúlyozza, hogy vagyonát saját maga szerezte, ennélfogva szabadon rendelkezik vele. (Főv. Lvtár, budai ívtár Testamentaria ll/a 15.) Ugyanitt említi három Landstrassen levő házát, vagyis a mai Mártírok útjától nyugatra és északra eső területen levőket, melyeknek hollétét ma a környék teljes újjáépülése következtében nem tudjuk megállapítani. A hagyatéki leltár ezenkívül az akkori Svábhegyen négy szőlőt és egy szántóföldet tüntet fel. Az ácsmestecség családi hagyomány Hackeréknál. Atyja, Hacker Mihály is ács volt. A hagyatéki eljárásban fel van tüntetve, hogy az örökségből az elhunyt atyjának, Hacker Mihálynak az adósságát is kifizették. Mikor Hacker Ferencet 1773. március 28-án felvették az ácscéhbe, a felvételi díjnál figyelembe vették, hogy ácsmester fia. A felvételi irat magyarul így hangzik: ,,Az 1773. esztendőben március 28-án megjelent Ferenc Xavér az igen tisztes céh előtt a budai fővárosban, a címzett megbízott, a mesterek és segédek előtt és előterjesztette kérelmét a városi mesterjogért. Miután az említett céh megb'zta őt a mestermű elkészítésével, az említett mester az említett munkát kivitelben és papíron olyan jól készítette el, hogy a tisztelt Comissarius egész elsőrendű darabnak minősítette. A legkegyelmesebben adományozott privilégiumért mint mester fia 7 Ft 30 kr-t fizet." Nem mutathatjuk ki, csak feltételezzük, hogy mesterünk kapcsolatban állott a pesti Hackerekkel, kik szintén ácsmesterek voltak. Kiemelkedik közülük Hacker József, a nemzeti színjátszás szempontjából oly nagy jelentőségű Hacker szála építtetője és tulajdonosa. Hacker Antalt is említjük aki 1776-ban a királyi palotában vég. zendő ácsmunkákra kapott megbizást_ A múltba tűnt házakról nem alkothatunk képet, de a gazdag és tulajdonosuk műveltségére mutató könyvtár alapján elképzelhetjük, hogy házai építészeti kiképzésére is gondot fordított. Kora több kiváló építőmesterével volt kapcsolatban, akik a hagyaték felvételekor jelentős összegekkel tartoztak az elhunyt mesternek: így Gföller Jakab kamarai építőmester, Lösch János óbudai és Krauss János pesti kőmives mesterek; és jelentős összeggel maradt adós a Zichyek híres udvarmesteré, Bebo Károly szobrász. Hild Jánossal is kapcsolatban volt. Az adósok jegyzékében gr. Batthyány Kajetán és gr. Hadik János is szerepel; Hacker bizonyára nagyobb munkákat végzett náluk. Házainak belső berendezése elég szerény, talán már életében több bútordarabot elajándékozott családtagjainak, rokonainak. Üveg, porcelán, majolika felszerelése viszont meglehetősen gazdag. Sok, mesterségéhez tartozó technikai eszközzel rendelkezik. Vannak ott szemüvegek, körző, barométer, távolsági és színházi látcső. Több óra van a lakásban; s még az is feltehető, hogy házi zenélés folyt nála, a leltár ugyanis egy zongorát és két hegedűt tart számon. Lakását sok kép ékesíti, így az Úr-42 vacsora kicsinyített mása, szentek képei, Mária Terézia és II.József portréja, valamint József nádoré és feleségéé. Tájképeket is gyűjtött; a jegyzék tizenhatot említ tölgyfakeretben, ezenkívül még tizenkilenc tájképet s két rézkarcot, melyek perspektivikus épületeket ábrázolnak. A lakás tulajdonosának széles körű és korában meglepő műveltségéről azonban főleg gazdag könyvtára tanúskodik. 180 könyvből álló gyűjteménye a szellemi élet legkülönbözőbb területeit öleli fel, a szépirodalomtól a mechanikáig különböző elméleti és gyakorlati munkákat. Holl Béla, a XVII. és XVIII. századi Pest-Buda polgárainak könyvkultúrájáról szóló tanulmányában (Tanulmányok Budapest múltjából XV. kötet 1963. 190. sk. I.) a leggazdagabb gyűjtemény, a Tiborc Jánosé (1787), 89 könyvvel szerepel. Mint Hacker végrendeletében hangsúlyozza, vagyonát ő maga szerezte. Feltehető tehát, hogy könyveit is ő maga gyűjtötte. Meg kell jegyeznünk, hogy a képek és a könyvek ára feltűnően alacsony; ritka az 1 forint értéket meghaladó. Az is érdekes, hogy könyveinek legnagyobb része szépirodalmi tárgyú. Talán nevelt leánya, Barbara kedvéért gyűjtötte? Nem tudhatjuk. Ám feltehető, hogy bizonyos fokú humanista képzésben is részesült, mert Aesopus, Phaedrus meséit és Ovidius elégiáit is megszerezte, továbbá Telemachos történetét. Egy gyermek mesekönyv is ott szerénykedik könyvespolcán, „Erzählung für Kinder" címen. A „Gertrudis és Mechtildis" című regényes történet valószínűleg nagyon népszerű lehetett, Holl is említi. Már száz évvel azelőtt is megvolt — 1694-ben — Becker Bartholomäus borbély és felcser könyvtárában. Hackernél Blumauernek, a Travesztált Aeneis szerzőjének költeményeit is megtaláljuk és Hagedorn Frigyes német költő verseit. A francia irodalmat Marmontel ,,Belizár"-ja képviseli, kinek „Erkölcsi meséi" Báróczy Sándor fordításában már eljutottak az olvasókhoz. Azt is csodáljuk, hogy hogy került a budai ácsmester könyvtárába a szintén francia Voltaire „Mérope" című tragédiája. A kalandos életű báró Trenk történetét két mű is tárgyalja 3 részben, Hacker mester egy teljes forintot áldozott érte. Figyelemreméltó könyv egy Crestomathia; nem tudjuk, klasszikus próza- vagy versírók gyűjteménye. Hübner Zeitungslexikonja nagyon népszerű munka lehetett, az árverésen 2 Ft 5 kr-ért kelt el. Holl két könyvgyűjtőnél is említi: Aigner Leonhardnál 1728-ból és Mikits Konrádnál 1800-ból. 35 szélesebb fogalmi körben értelmezhető történelmi tárgyú könyvet találunk Hacker könyvtárában; ezek megválogatása is széles körű műveltségről tanúskodik. Ide sorolhatjuk a „Geschichte des Menschen" című, 10 krajcárért elkelt művecskét. Magyar történelmi tárgyú a „Geschichte der Ungarn" című munka. Mint sok budai polgártársa, Hacker is németajkú volt, de bizonyára magyarnak vallotta magát. Szerepelnek további könyvei között „Mahomet élete" és a „Hussiten Kriegsgeschichte", s az „Anna Königin in Bretagne" című munka. Nem hiányzik könyvtárából a Savoyai Jenő hőstetteiről szóló mű, sőt, két változatban is megvan; s az árverésen 3 forintért kelt el az „Eugeni Heldenthaten"című, 6 részből álló mű. Nagy összeg volt ez akkor — könyvért. Nem kerülte el mesterünk figyelmét a királyi palota első építtetőjének, Regal tábornoknak a rendelkezéseit tartalmazó „Regal General Militärische Regulamente" című mű sem. Helyet kapott könyvtárában a Mária Terézia háborúiról szóló leírás „Kriegsgeschichte Anno 1756 und 1757" címen. Aktuális volt akkor a „Charakter Joseph des 2ten" jellemrajz, s már az ő jelenébe torkollik a „Revolutions Almanach Anni 1794,95 et 97" című, három részből álló tanulmány. Vaskos kötet és alapvető munka lehetett egy 20 forintra becsült és 44 forintért elkelt könyv, melynek fejezetei a következők: 1) Bonaparts Briefe, 2) Dumoritz über den Krieg, 3) Carnotz (Carnot) Exdirector der franzözischen République, 4) Betrachter der Revolution. Egy világtörténelem is volt a könyvtárban „Die Weltgeschichte" címen. A jezsuita rendet bírálja a „Der Jesuit vor dem Richterstuhle". Mesterünket a hadtudomány is érdekli, erről tanúskodnak a következő munkák: „Beiträge zur Geschichte der Stadtmauer", „Die Verschanzungskunst", Chevenhüller: „Militärische Observationspunkte". Végül Rákóczi latin imádságos könyvéről is meg kell emlékeznünk, ennek címe: „Officium Rákóczianum". Természetesen vallási tárgyú könyvei is vannak, szám szerint 24. Ilyen vallástörténeti tárgyú a „Vorbothen des Heidenthums". A Biblia több kiadásban is szerepel. Ilyen az „Alt und Neues Testament". Népszerűbb kiadvány lehetett a Biblia Sacra (2 forint), Holl több könyvtulajdonosnál is említi. Krisztus élete német nyelven található Hackernél, címe „Leben Christi". A szerzetesrendek kialakulását bizonyára kora szemléletével tárgyalja a „Naturgeschichte des Mönchentums". A „Legent der Heiligen" terjedelmesebb mű lehetett, 2 Ft 21 kr-ért kelt el. Mesterünk tulajdonát képezi a „Briefe St. Augustini" című munka, s egy mű szól a XVII. század híres egyházi szónokáról: „Etwas für alle von P. Abraham". Széles látóköréről filozófiai érdeklődése is tanúskodik. 11 bölcseleti könyve közt szerepel a „Sinopei Diolllusztráció Marmontel „Belizar"-jából