Budapest, 1971. (9. évfolyam)

7. szám július - Gábor István: A Magyar Tudományos Akadémia

átszervezéséig működött. 1949. december 15-én az országgyűlés törvényt fogadott el az Akadémiáról, mely kimondja: „A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Népköztársaság legfelsőbb tudományos testülete. Az Akadémia célja, hogy a dialektikus materializmus tudományos világnézete alapján, a tudományok valamennyi ágának művelésével és fejlesztésével, a tudományos munkálatok megszervezésével és támogatásával, továbbá az eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítésével hozzájáruljon a Magyar Népköztársaság társadalmi, népgazdasági és művelődési feladatainak megvalósításához, a szocialista társadalmat építő többi népek fejlődéséhez, valamint a tudománynak az egész emberiség érdekét szolgáló előrehaladásához."korábbi akadémiai intézetet foglal magában. Ezek az intézetek Budapestről kerültek le Szegedre. Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az intézményben végbement változásokat kérésünkre így foglalta össze: — A Magyar Tudományos Akadémiának régen kutatóintézete sem volt. Három osztálya működött, azokban havonként egyszer ülést tartottak, és az épületben kellemes körülmények között elbeszélgettek a tagok. Könyvkiadása is rendkívül szűkkörű volt. Amikor 1949-ben újjászervezték az Akadémiát, az ország tudományos életében jelentős szerephez jutott, a tudomány elvi kérdéseiben, a tudománypolitikában az ország első testületévé vált. Kutatóintézetek kerültek az Akadémiához. Jelentős mértékdémia egyre növekvő társadalmi bázisát jellemzi, hogy a már említett tíz tudományos osztály mellett több mint száz olyan tudományos bizottságunk működik, amelyeknek munkájába fiatal kutatókon kívül gyakorlati szakembereket is bevonunk; így az Akadémiát a szakemberek nagylétszámú gárdája veszi körül. Hatósugarunk kiszélesedését mutatják külföldi kapcsolataink is: a szocialista országok akadémiáival együttműködési szerződést kötöttünk, és ezek alapján nagyszámú közös kutatási témánk van. Szerződést létesítettünk több nyugati kutatási centrummal is, ezek a szerződések megkönnyítik az akadémiai szakemberek utazását, külföldi kutatásait. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az intézmény társadalmi szerepének megnövekedésére az Az olvasóterem Részlet a díszteremből 5-A Magyar Tudományos Akadémia régen kinőtte már díszes épületét. Több hivatali helyisége, például a három tudományági főosztály most a Münnich Ferenc utca 7. szám alatt található. Az Akadémia palotájában — a dísztermeken, az elnöki, főtitkári, főtitkárhelyettesi szobákon kívül — a központi igazgatási titkárság és a nemzetközi kapcsolatok főosztálya foglal helyet. Itt található a földszinttől balra az akadémiai könyvtár is, amelynek múltja még az Akadémiáénál is régebbi: 1826-ban alapította Teleki József, közcélokra adva át az apjától örökölt 30 ezer kötetes könyvtárat. A növekedés másik jellemzője: nemrégiben avatták fel Szegeden azt a biológiai központot, amely négy ben megindult a tanszéki kutatások támogatása. Jelenleg 43 kutatóintézete van az Akadémiának, s ezenkívül mintegy másfélszáz egyetemi tanszéken támogatja a kutatást, megfelelő kutatószemélyzettel és fölszereléssel. — Az Akadémia tíz tudományos osztályában az ország életének legfontosabb tudományos és tudománypolitikai problémáiban foglalnak állást a tudósok. Jelentékeny az Akadémia könyv- és folyóirat kiadása: több mint 70 folyóiratot, ezekből körülbelül harmincat idegen nyelven jelentet meg, és évenként több mint kétszáz tudományos mű lát napvilágot magyarul és különböző világnyelveken. Említésre méltó az Akadémia lexikon- és szótárkiadási tevékenysége is. — A Magyar Tudományos Aka-MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek példáját említi: — Ennek a nagyjelentőségű párthatározatnak az előkészítésében és kidolgozásában az Akadémia széles körűen vett részt, és fontos szerepet vállalt abban, hogy ezek a tudománypolitikai irányelvek hosszú időre megszabják a tudományos munka fejlődési tendenciáit is. 1865-ben Arany János így hirdette meg ország-világnak az Akadémia épületének avatását: „A legmélyebben átérzett hazafiság örök emlékéül, ősz Dunának partján áll immár fiatal szépségben, de századokra kiható erővel is." Ez az erő, amely századokra kihat, úgy tetszik, nem lankad, sőt, állandóan növekszik. 18