Budapest, 1971. (9. évfolyam)
7. szám július - Osgyáni Csaba: Csillebérc, úttörőváros
Ma már több mint százötvenezren tudnának személyes élmények alapján beszélni Csillebércről. 2. Körülbelül egymillió kétszázezer úttörő van Magyarországon. A csillebérci tábor egy-egy nyáron tizennyolcezer gyereket fogadhat. Kik juthatnak el Csillebércre? 1957 előtt — ekkor egyébként még a SZOT viselte a tábor gondját — elsősorban jutalomüdülésre jöhettek azok az úttörők, akiket a helyi csapatvezetők javasoltak. Ezután a Magyar Úttörők Szövetsége vette gondozásába a nagytábort. A változás elsősorban módszerbeli megújulásokhoz vezetett. Amint azt a Csillebérci Úttörő Nagytábor parancsnoka, Simon János elmondta, Csillebérc napjainkban hármas feladatkört lát el. A vezetőképzés központja, jutalomtábor, s a „holtszezonban" az átutazóban levő úttörőcsapatok szálláshelye. Mind ez ideig tíznapos turnusokban fogadták a táborozókat. így ugyan több gyerek juthatott el Csillebércre, ez az idő azonban meglehetősen szűkösnek bizonyult ahhoz, hogy a pedagógiai célkitűzéseket hiánytalanul megvalósíthatták volna. Pedig ezek a kellemesen eltöltött nyári napok az úttörőélet minden mozzanatának, követelményének alapos megismeréséhez nyújthatnak lehetőséget. Itt nem köt más elfoglaltság, más gond, teljes figyelemmel a foglalkozások okos és hasznos megszervezésén lehet ügyködni. Az iskolai tanítás idején az őrsi foglalkozásokat általában ugyanabban az osztályteremben tartják, ahol a tanórákat. Itt biztosított a gyerekek szabad mozgása, kikapcsolódása, szabadjára engedhetik fantáziájukat, alkotó kedvüket. A csillebérci központi vezetőképzésnek nagy szerepe van: itt készítik fel az úttörőmozgalomban résztvevő pedagógusokat, ifivezetőket és őrsvezetőket. Jutalomtáborozásra elsősorban a vidékieket hívják. Nekik külön nagy élmény két hetet a fővárosban tölteni, megismerni nevezetességeit, gyárakba látogatni. A budapesti gyerekeknek majd inkább a zánkai nagy tábor nyújt több érdekességet, ha — a közeljövőben — elkészül. Hasonlóképpen a vidéki úttörőknek segíthetnének azzal, ha a tavaszi-őszi uborkaszezonban esetenként szállást adnának nekik. Több kedvezmény ellenére is épp az iskolások kirándulásai, utazásai valósíthatók meg nehezen. Jóllehet, például a BNV-re, az Országos Mezőgazdasági Kiállításra is utazási kedvezményt kapnak — a szállodákban nincs számukra hely, s ennek a költségeit sem bírják fedezni. Ha Csillebérc befogadja őket, több vidéki úttörőcsapat ismerheti meg a fővárost. Csillebérc egyben nemzetközi úttörőtábor is. Évente 18—20 országból mintegy 300 külföldi gyerek vendégeskedik itt. 3. Csillebérc mindig is igényes nyári elfoglaltságokat akart biztosítani az úttörőknek. Az 1957 előtti periódusban ez sok látványos programban nyilvánult meg. Anyagilag jól ellátott szakkörökben tevékenykedhettek a gyerekek. Az Állatkert néhány szelídebb állatot kölcsönzött a számukra. Házinyomdájukban rendszeresen elkészítették tábori újságukat. Minden táborozó csillebérci egyenruhát kapott. — A legfontosabbnak azt tartjuk— mondta Simon János táborparancsnok —, hogy a gyerek ne iskolai légkört érezzen maga körül. Élje ki mozgásigényét, érezze magát szabadnak, legyen kedve hasznosan tevékenykedni. Ezt úgy szeretnénk megvalósítani, hogy igen sokféle és érdekes műsort, programot állítunk össze, amelyek tervezésébe sokszor a gyerekeket is bevonjuk. így hasznos „visszajelzéseket" is kapunk; s általában jó ötletekkel állnak elő. Régebben kicsit merevebb volt a házirend. Kötelezővé tették például a délutáni csendes pihenőt, amikor is mindenkinek aludni kellett. Mostanság inkább szabad foglalkozást írunk ki, s olyan tevékenységre próbáljuk rávenni a gyerekeket, ami valóban aktív pihenés a számukra. — Gondot okoz a pedagóguspálya elnőiesedése. Az egyik nyáron például hat leány és csak két fiú altáborunk volt. A helyi úttörővezetők többnyire leányokat küldtek. Ők végeztek jobb úttörőmunkát. Ami persze nem feltétlenül a fiúkra vet rossz fényt. A fiúk mozgásigénye, izgalmasabb feladatok iránti érdeklődése kevésbé vonzó a női pedagógusok számára; a lányokkal „kevesebb baj" van. A fiúk rangon alulinak találják a „lányoknak való" összejöveteleket. Részükre tehát érdekesebb, izgalmasabb programokat kell öszszeállítanunk. Tény, hogy az utóbbi időben ritkán tartottunk például éjszakai hadiriadót, hadd aludjon inkább a gyerek, mondtuk. Pedig a táborozás romantikájához ez is hozzátartozik. 4. 1968 óta nem fogad úttörőket Csillebérc. A tábor területét építők és földgépek foglalták el; veszélyes lenne, ha ilyenkor gyermekek is lennének itt. őket addig különböző vidékeken sátortáborokban helyezték el. Az új csillebérci tábor jelentős változásoknak néz elébe. 26 holdnyi területtel, vagyis két altáborral bővül. A sátrak helyébe panelházacskákat építenek, 6—8 ágyas szobákkal; 200 személyes, kollégium-jellegű úttörőszállodát, amelyben háromágyas szobák lesznek. Régebben az altáborokban alkalmanként 100 liter vizet tudtak melegíteni — a készülőben levő olajtüzeléses hőközpont révén a zuhanyozóban 200 rózsából ömlik majd a melegvíz: a tábor mindegyik lakója kétnaponként fürödhet. A kőépületekben sok játékot állítanak majd be. Asztali focit, társasjátékokat, függőkuglit. Bővítik a sportpályákat is. Valamennyi altáborban játékparkokat létesítenek, különféle ügyességi játékokkal. Szó van arról, hogy a Vidám Park kiselejtezett szórakoztató eszközeit ide mentik át. Épül a fedett sportkombinát, ahol méltó körülmények között rendezhetik meg az Úttörőolimpiát is. Készülőben egy 331 /3 -OS medence; a jövőben minden csillebérci táborozót megtaníthatnak úszni. Saját autóbuszt kapnak majd, ami a kirándulásokhoz nyújt sok segítséget. A tábori élet friss, aktuális megörökítésére és megelevenítésére ismét tervezik egy tábori újság kiadását, amit maguk az úttörők írnak és szerkesztenek. Több szakkör színvonalas működéséhez teremtik meg a lehetőséget. A táborműhely és a szakköri helyiségek blokkja már épül. Olyan új szakköröket hívnak majd életre, amelyek tapasztalatait az úttörők a mindennapi életben hasznosíthatják: kertészbrigádok, közlekedésrendészeti brigádok alakulnak majd; motorvezetést tanulnak. Az idegenvezetői szakkör tagjai egyelőre a Minipoliszban kalauzolnák a vendégeket. A Minipolisz voltaképpen állam az államban: külön kis úttörőváros. Híres épületek, építmények és emlékművek kicsinyített másait helyezik majd el itt: a szovjet űrhajós emlékművet ötvenszeres kicsinyítésben, az Eiffel-torony mását s egyebeket. 24 makett már elkészült. Katonák segítenek a honvédelmi park létrehozásában. Korszerű haditechnikai eszközöket állítanak itt ki, s érdekességük épp abban áll, hogy a gyerekek nemcsak passzív szemlélői lehetnek, hanem közelebbről is megismerkedhetnek velük. Hasonló érdekessége lesz a „skanzennak" is. A tábor egyik részében érdekes és jellegzetes külföldi épületeket húznak fel: jurtát, Lenin razlivi kunyhóját, szaunát, indiánsátrat stb. A legkiválóbbak jutalomképpen ezekben az épületekben lakhatnak majd. A mozgalom történetét örökítik meg a leendő Úttörőmúzeumban. Csülebérc első éveinek a bemutatása, sajnos, hiányos lesz, mert 1956-ban sokminden elpusztult vagy eltűnt, máig sem tudni, hogyan és hová. A tábor építőinek és régebbi lakóinak beszámolóiból pótolják, amit lehet. Csillebérc — fennállásának huszonötödik évfordulójára — újjászületik. S nemcsak az évente itt megforduló többezer úttörő örömére, hasznára. CSEREI SZÁSZ LÁSZLÓ Törve is Fogd meg a torkom te ma, ha gondolod: a világnak úgy a jobb! Vágj le gyalogbékaként falusi járdák léccel szegett agyagléptein. Törve is égre énekelem: a holdat, a csillagot — székely őseim mintázva késem hegyére szúrom szalonnának a napot. 14
