Budapest, 1971. (9. évfolyam)
6. szám június - Mindennapi vizünk
Duna-víz árus az 1890-es évekből (MTI fotó — Fényes Tamás reprodukciója) A káposztásmegyeri Felszíni Víztisztítómű. Derítömedence (MTI fotó — Bara István felvételei) A főváros környéki „lakógyűrű" kommunális ellátottsága nagyon elmarad Budapestétől. Pedig igen sok — a fővárosi iparban dolgozó — ember lakik (és fog lakni) itt. A tervek szerint ezeknek a községeknek saját vízrendszerük lesz, de kritikus esetben a Fővárosi Vízmű is „kölcsönözne" nekik vizet. A csőhálózat 20 százaléka szorul rekonstrukcióra (több mint 700 kilométer). Az új lakótelepek, a növekvő város, az elhanyagolt kerületek fejlesztése további 900 kilométernyi cső lefektetését igényli. A közművek egy része — a napjainkban folyó kísérletek eredményétől függ, mekkora hányaduk — különleges módon kerül az utak alá. Az újpalotai lakótelepen először fektetik úgynevezett közműsávba a vezetékeket. A közműsáv (füves terület az úttest mentén) olcsóvá és gépesíthetővé teszi a közművek karbantartását. Ez jelentékeny előnnyel jár. Naponta ugyanis átlagosan 28 úttestre teszik ki Budapesten a táblát: vízvezeték, csatornaépítés-javítás folyik. A munka nagyon zavarja a forgalmat. Az autóforgalom növekedésének időszakában tehát az új módszernek egyre nagyobb jelentősége lesz. A közműsáv hátránya az, hogy csak új lakótelepeknél, vagy városrészek rekonstrukciójánál készíthetők. Az úttest ugyanis a füvesített sávval szélesedik. A közműalagút viszont (kétszer két méter keresztmetszetű betoncsatorna) a régi utcák alá is építhető. A többletköltség megtérül, mert az utat sohasem kell fölbontani. A szerelőknek bőségesen jut benne hely, hozzáférhetnek a csövekhez, kábelekhez, csatornákhoz. A pesterzsébeti városközpont terveinek elkészítésekor mindkét módszert kidolgozták; lehetséges, hogy az ország első közműalagútja itt készül el. A víz minősége pedig? Elvi állásfoglalás már erről is született. A terv szerint a Vízművek folyamatosan fölkutatja a legjobb vízkészleteket és szüntelenül törekszik a víztisztítás technológiájának javítására. Amíg azonban a Dunában egyre szaporodik a szennyeződés, kevés remény van arra, hogy a pesti víz íze ismét világhírű legyen. Dehát ez már nem ivóvíz ügy, hanem sokkal átfogóbb kérdés. Környezetünk védelmének nagy fontosságú témája. K. A. A vízművek számának gyarapítása, a csőhálózat hosszának növelése csak-akkor oldja meg Budapest vízellátását, ha egyúttal nő a víztároló medencék befogadóképessége. A tizenötéves távlati terv szerint a jelenlegi 140 ezer köbméteres medencetérfogat 1985-ig 476 ezer köbméterre növekszik. Az itt összegyűjtött víz segíti majd a vízműveket a csúcsfogyasztás nehéz napjaiban. A Gellérthegy már most is a főváros víztornyának számít. Aki a Vízművek féltve őrzött területére léphet, az a hegy gyomrában óriási tavat: 30 ezer köbméteres medencét talál. Ahegyoldalában egy kisebb, 17 500 köbméteres víztároló is van. Nemsokára pedig a Sánc utca és a Hegyalja út között elkészül az ország legnagyobb ivóvíz-tava; befogadóképessége 100 ezer köbméter lesz. Felszíni Víztisztitómű. Szűrőház