Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - Még egyszer a Közmunkatanácsról

Még egyszer a Közmunkatanácsról Az elmúlt évben megjelent utolsó lapszámunkban cikk ielent meg „Budapest tervezésének kezdetei" címmel. Ságvári Ágnes a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megalakulásának centenáriuma alkalmából írta e vázlatos áttekintést a Tanács munkájáról. A kényszerűen kis terjedelem arra szorította a szerzőt, hogy a Közmunkatanácsnak a felszabadulás utáni tevékenységét néhány általánosító mondatban értékelje. Ezt az akkori idők több neves szereplője személyes tapasztalatainak közreadásával óhajtotta kiegészíteni. Készséggel adunk helyt a hozzászólásoknak, melyek a várostörténet e jelentős szakasza értékeléséhez nyújtanak becses adalékot. VAS ZOLTÁN, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa feloszlatásának idején Budapest polgármestere volt, így emlékezik a Tanács feloszlatásának okaira: „Én kezdeményeztem annak idején a Közmunkatanács feloszlatását. Ma már nem látom olyan logikusnak hajdani intézkedésemet, mint amilyen lépésként azt Ságvári Ágnes leírja. Az a Közmunkatanács, amelylyel nekem annak idején dolgom volt, kiváló városrendezési szakembereket fogott össze. Fischer József elnököt — jóllehet akkor politikai ellentéteink voltak — csak tisztelettel emlegethetem . .. Hogy mi késztetett akkor mégis a Tanáccsal szembeni kemény fellépésre? Engem, mint a város újjáépítésének kormánybiztosát, döntéseimben a pillanat kényszere befolyásolt. Egy metropolis hevert itt romokban. Budapesten nem volt villany, tüzelő, közlekedés. Munkások estek össze éhségükben a gyárakon belül. Járvány fenyegetett. Fővárosunk puszta léte vált kritikussá. Ez az időszak nem kedvezett a messzetekintő, alapos, testületi munkának ... Hadd érzékeltessem ezt egyetlen példával! Ismert tény, hogy az ostrom idején elpusztult a Városházának a mai Tanács körútra tekintő épülettömbje. Helyreállítására akkori szorult helyzetünkben nem is gondolhattunk. Kapóra jött hát a kereskedők, kisiparosok egy csoportjának ajánlata. Vállalták, hogy felépítenek a romok helyén egy földszintes üzletsort, ha biztosítom őket: tíz évig nem háborítjuk őket a helyiségek használatában. A Közmunkatanács hallani sem akart erről a megoldásról. Szerintük arra a helyre palotákat kellett volna építeni. Én azt mondtam: egyelőre semmi reményünk a palotákra, viszont a szerény üzletsor is begyógyítja a városkép egyik sebét. Érvényesítettem is ezt az álláspontomat. És jóllehet sok minden épült azóta Budapestünkön, az üzletsort máig sem váltották föl a hajdan helyére álmodott paloták. A belső Erzsébetváros rekonstrukciójának terve. 1946. (modellfotó) Árpád-híd pesti hídfő (Rendezési tervtanulmány, 1947.) Siklós Péter reprodukciói 10