Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - Hajdú György: 75 éves a Köztisztasági Hivatal

A század elején alkalmazott, elektromos-meghajtású aszfaltmosó munkagép 75 éves a Köztisztasági Hivatal Sínpálya tisztító, önfelszedő seprőgép A Fővárosi Köztisztasági Hivatal jubi­leuma alkalmat nyújt a 75 év alatt elvég­zett munka értékelésére. A köztisztasági szolgáltatást Budapest lakossága érdekében javítani, fejleszteni akarjuk. A tervezett program teljesítéséhez nagy segítséget adnak a múltbeli tapasztalatok, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek. Az utak tisztántartása a zavartalan köz­lekedés egyik lényeges előfeltétele és dön­tően befolyásolja a levegő tisztaságát is. A szemét intézményes gyűjtése ugyancsak a kulturált életkörülmények szerves része. Fontos feladata a köztisztasági szolgálat­nak, hogy a szemetet egészségre ártalmat­lan módon helyezze el, s az esztétikai igé­nyeket is figyelembe vegye. A gyors tech­nikai fejlődés 1895-től napjainkig az állandó korszerűsítést szorgalmazta. Ez idő alatt a technikai segédeszközök és berendezések egész sorát sikerült a végzendő munka szol­gálatába állítani. A múlt század végén az úttisztítást, az öntözést és a szemétfuvarozást decentra­lizáltan végeztette a Főváros; részben saját fenntartásában, részben vállalkozókkal. A köztisztasági feladatok decentralizálása azt eredményezte, hogy a város egyes kerületei között kirívó különbségek jelentkeztek. Eh­hez járult, hogy az időközben nagyvárossá fejlődött Budapest már csatornázott, zárt burkolatú utcákkal rendelkezett; így szük­ségessé vált az egységes köztisztasági szerve­zet létrehozása. A Köztisztasági Hivatal megalakulásának időszakában, de később is, a köztisztasági munkákat az emberi és állati erőre alapoz­ták, ez természetszerűen következett a ter­melőeszközök és a termelési viszonyok fej­letlenségéből. A kor színvonalának megfelelő seprő-, locsoló- és a pormentes szemét­gyűjtő járművek már az 1920—30-as évek­ben megjelentek a világ nagyobb városai­ban. Igény itt is lett volna ezekre a gépekre, de az akkori városvezetés e célra nem sokat áldozott. A felszabadulás után megcsappant mun­káslétszámmal és gépek nélkül kellett hozzá­fogni a romok eltakarításához. Munkaesz­közeink és a vontató állatok majdnem telje­sen elpusztultak. A fővárosban a felszaba­dulás után mintegy 90000 m3 , zömében fertőzött szemét halmozódott fel. A járvány­veszély megszüntetése érdekében szükséges­sé vált a szállítási munkák ütemének foko­zása, a hivatal teljesítőképességének növe­lése. A Főváros vezetőségének anyagi támoga­tásával sikerült a városban még bennmaradt szemetet gyorsan elszállítani. A megtisztí­tott területeken megindult a rendszeres szemétszállítás. A 25 esztendős fejlődést szemlélteti, hogy amíg a Főváros 1955-ben 58 millió Ft-ot, addig 1970-ben már 285 millió Ft-ot for­dított a köztisztaság céljaira. Megközelítet­tük az optimális gépesítettséget. A Köztisz­tasági Hivatal dolgozói a 2 milliós budapesti lakosságtól közel ioc%-ban tervszerűen gyűjtik be a szemetet, szállítják el az ipari üzemek hulladékait. Napjainkban 162 500 íakóházból és több mint 600 ezer lakásból

Next

/
Thumbnails
Contents