Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Bogdán Román felvétele

ségek. A központ forgalmára jellemző, hogy a mintegy 60 000 lakosú V. kerületben 110 000 ember dolgozik és nappali népessége az ügyeiket intézőkkel, vásárlókkal, diákokkal együtt mintegy 300 ooo-re tehető. A budapesti városközpont már ma is túlzsúfolt és zsúfoltsága állandóan fokozódik, mert: — A magasabb fokú intézmények legnagyobb része itt helyezkedik el. — Számos nem idevaló intézmény, üzem, raktár a városközpontban működik. — Területe kicsi, beépítése elavult, szabad területeinek és közlekedési felületeinek mennyisége kevés. — A gépkocsiforgalom növekedése főként a városközpont közlekedését akadályozza, ezenfelül lehetetlenné teszi a városmag túlterhelt csomópontjain és útszakaszain áthaladó tömegközlekedés menetrendszerű forgalmát. Ez a városközponton kívüli területek közlekedését is gátolja. Kerületi központ szerepét betöltő közintézmény-együttes Budapesten viszonylag kevés helyen található. Ezek jellege és fejlettségi foka nem elegendő ahhoz, hogy a városközpontot tehermentesítsék. Budán a Krisztinaváros és a Lágymányos központjának városias jellegű beépítése a két világháború között alakult ki. A nagy ipari kerületek: Kőbánya, Angyalföld és a volt peremvárosok: Újpest, Kispest, Budafok a felszabadulásig csupán külvárosi, illetve kisvárosi jelleggel fejlődtek. A felszabadulás után meginduló közintézmény-telepítések és lakásépítések folytán néhány helyen (Pesterzsébet, Kőbánya, Csepel stb.) a városiasság fokozódott, kisebb, központi jellegű együttesek is keletkeztek. Budapest környékén mindössze a régi tradíciókkal rendelkező Szentendrének és az újabb ipari fejlődés következtében Dunakeszi egy részének van valamelyest városias jellege. A külterjes fejlődés jellegzetes példája a 30 ezer lakosú, de a városiasság minden ismérvét nélkülöző Érd. A városközpont tehermentesítése a budapesti agglomerációban is — más világvárosok törekvéseihez hasonlóan — csupán a városszerkezet decentralizálásával: a városközpont korszerűsítésével, területének növelésével és a városközpontot tehermentesítő helyi központok létesítésével oldható meg. A decentralizált városszerkezet terv szerinti sémája: a városmagot körülvevő városrészek számára városrészközpontok létesítése, és a külső településgyűrű településcsoportonkénti összefogása településcsoportközpontok útján. A városmag korszerűsítése A városközpont korszerűsítésének fogalmába tartozik mindenekelőtt a területét határoló és belső úthálózat rendezése, parkólási lehetőségek biztosítása és a gépkocsiutaktól elválasztott gyalogos üzletutcák hálózatának kialakítása. A beépítés szükséges lazítását az elavult tömbök, foghíjak átépítésével, a városközpontba nem illő üzemek, raktárak, intézmények kitelepítésével kell megoldani. A városképi-városesztétikai fel-2 BUDAPEST KÖRNYÉK HATÁRA BUDAPEST HATÁRA I VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZKÖZPONT KERÜLETI KÖZPONT TELEPÜLÉSCSOPORT KÖZPONTJA KÖZÉPFOKÚ INTÉZMÉNYEKKEL ELLÁTANDÓ TELEPÜLÉS TELEPÜLÉS KÖZPONTJA ÚJPEST ZUGLÓ - ÖRS VEZÉR TÉR KISPEST LÁGYMÁNYOS MOSZKVA TÉR ÓBUDA Városrészek és települések rendszere adatok között kiemelkedő fontosságú a Dunapartok beépítésének rendezése. Az eddig kialakult helyzetnek megfelelően a Belváros északi részét továbbra is elsősorban igazgatási, középső részét kereskedelmi-idegenforgalmi, déli részét kulturális és felsőoktatási jelleggel kell fejleszteni. A Belváros lakóterület-jellege nem szűnik meg; ez a terület kihasználása szempontjából is szükséges, azonban a lakásviszonyok javulásával a lakosok száma csökkenni fog. A városközpont területének növelése egyrészt a Belvárosból kiágazó útvonalak mentén fekvő területek fejlesztésével (a Várnegyednek, valamint a Dózsa György út városligeti szakaszának kulturális jellegű fejlesztése, a Váci út—Hungária körút keresztezésében irodaházak elhelyezése stb.), másrészt a központot övező egyes területek (Belső-Erzsébetváros stb.) átépítésével oldható meg. Városrészek és városrész-központok Városrészeknek Budapesten néhányszázezer lakosú, általában több kerületből álló, többé-kevésbé önálló életet élő területek tekinthetők. Városrész-központok céljára az általános városrendezési terv azokat a területeket jelöli ki, amelyek adottságaiknál fogva (sokoldalú forgalmi kapcsolatok, kedvező beépíthetőség, már kialakult jelleg stb.) ilyen fejlesztésre a legalkalmasabbak. A magasabb fokú intézmények építése — esetenként nagyvárosias lakásépítéssel, irodaház-építés-