Budapest, 1971. (9. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Bogdán Román felvétele

BUDAPEST KÖRNYÉK HATÁRA BUDAPEST HATÁRA KÖZPO.NTI VÁROSRÉSZ, VÁROSRÉSZ, TELEPÜLÉSCSOPORT VÁROSKÖZPONT VÁROSRÉSZKÖZPONT TELEPÜLÉSCSOPORT KÖZPONT Központok rendszere a budapesti agglomerációban sei együtt — ezekre a területekre koncentrálandó. Ily módon kialakulhatnak olyan nagyvárosias jellegű központok, amelyek alkalmassá válhatnak — a városrész igényeinek ellátásán felül — a városközpont bizonyos fokú tehermentesítésére is. A városrészközpontok igénybevétele a lakosság számára elsősorban lehetőséget, semmi esetre sem kényszert jelent. A városrész-központok elvileg a hozzájuk tartozó városrész lakosainak — illetve az ott dolgozóknak — igényeit elégítik ki. Kiépítésük nem jelenti a városközpont funkcióinak szűkítését vagy áttelepítését, szerepük kiegészítő, tehermentesítő. Ugyanakkor a városrész-központok intézményeinek vonzása — gyakorlatilag — nem korlátozódik kizárólag a városrész lakosságára. Elképzelhető, sőt kívánatos, hogy a városrész sajátos jellegzetességének megfelelő intézmények a városrészen túl is vonzást gyakoroljanak. Ezért a városrész-központoknak városias jellegű, adminisztratív, kulturális, szórakoztató intézményeket és változatos kereskedelmi létesítményeket kell tartalmazniuk (pl.: adminisztratív és tömegszervezeti székházakat, többféle áruházat, üzleti jellegű utcasort, vagy üzletekkel övezett gyalogosforgalmi teret, különböző vendéglátóipari létesítményeket, szállodát, bemutató mozikat, esetleg színházat, könyvtárat, szórakozóhelyeket vagy vidámparkot, uszodát és más sportlétesítményeket stb.). Ezeknek az intézményeknek, létesítményeknek jellegét a városrész nagysága, kiterjedése, lakosságának összetétele, szokásai, igényei befolyásolják, ezért a központok tartalmát, programját külön-külön kell meghatározni. Ez az egyedi meghatározás a városrész jellegének, tradícióinak megfelelően megadhatja a városrész-központnak azt a sajátosságot is, amely bizonyos mértékig — például kulturális vagy szórakozási lehetőségei révén — az egész városra vonzóerőt gyakorol. Nyilvánvaló, hogy ilyen jelentős központok létesítése csupán egynéhány helyen indokolt. Helyüket az határozza meg, hogy a lakosság nagy tömegei könnyen elérhessék. Elengedhetetlen, hogy a városmaghoz gyorsvasúti vonalak révén kapcsolódjanak. A gyorsvasúti hálózat megépítésének ütemezése ezért megvalósításuk sorrendjét is befolyásolja. Létesítésüket megkönnyíti, ha a területek központjellege már eddig is kialakult, vagy ha kialakításuk a városrekonstrukció keretében a lakásépítéssel párhuzamosan végrehajtható. Budapest sűrűn beépült belső magja körülbelül hétszázezer lakost foglal magában. Ennek a területnek népessége a városközpont közvetlen vonzáskörzetében, külön városrész-központot nyilván nem igényel, illetve a budapesti városközpont tölti itt be a városrész-központ szerepét is. Pest három városrésze A pesti oldal északi részén már kirajzolódik az Újpestből és Rákospalotából álló, többé-kevésbé ma is önálló életet élő városrész. A két volt peremváros lakossága ma együttesen kb. 144 ezer fő. Az épülő páskomligeti lakótelep lakosaival, Újpest és Rákospalota központjának átépítésével a lakosságszám kb. 220 ezer lakosra, a káposztásmegyeri lakótelep felépítésekor 300 ezer lakosra emelkedik. Természetes központja Újpesten van az észak-déli gyorsvasút vonala mentén. A gyorsvasút kiépítése után központi helyzetének előnyei megnövekednek. Újpest rekonstrukciója során reális lehetőség nyílik folyamatos megépítésére. Vonzása előreláthatólag kiterjed majd Angyalföld és a tőle északra fekvő Duna menti településcsoport lakosságára is. A pesti oldal keleti részének nagy kiterjedésű beépített területe, mint főútvonalra, a Kerepesi útra fűződik fel. Budapest régi közigazgatási területéhez tartozó Zugló lakosságszáma a XVI. kerület településeivel, Rákosszentmihállyal, Mátyásfölddel, Sashalommal és Cinkotával együtt jelenleg kb. 190 ezer fő. Ez a szám a zuglói építkezések befejezése után kb. 240 ezer főre emelkedik. Központja az Örs vezér tér környékén a kelet-nyugati gyorsvasúti vonal végpontjánál, illetve a gödöllői HÉV csatlakozási pontjánál létesül. Megfelelő kialakítás esetén vonzása — bizonyos mértékig — kiterjed a Kerepesi út menti Pest környéki településcsoportra, az egyébként önálló ipari jellegű településrészt alkotó Kőbányára, esetleg a XVII. kerületre és az ezt övező Pest környéki településekre. A keletpesti városrész központjának továbbfejlesztésére a Kerepesi út déli oldalán nagyobb szabad terület áll rendelkezésre. Ennek egy része a városrendezési elgondolások szerint központi jellegű kulturális létesítmények és sportliget céljára 3