Budapest, 1971. (9. évfolyam)

4. szám április - Bozóky Éva: Értelmi fogyatékosok

FÓRUM Italboltok -alkoholizmus A Fővárosi Tanács V. B. együtt tárgyalta a Kereskedelmi Főosztály jelentését a budapesti italboltok helyzetéről, valamint a Magyar Vöröskereszt Budapesti Titkárságának elemzését és javaslatait az alkoholizmus elleni küzdelemről. A helyzetelemzés ilyen módja fel­tétlenül hasznos: amit a vállalati érdek, a hiányos hivatali ellenőrzés netán leplezni, de legalábbis szépíteni igyekezne a felettes hatóságok előtt, arról a társadalmi ellenőrzés segítségével sikerül tárgyilago­sabb, áttekinthetőbb képet kapni. AV. B. mártöbb ízben napirendre tűzte a vendéglátóipar, illetve az italboltok helyzetét. 1960-ban a Keleti pályaudvari és a többi, központi fekvésű vendéglátóipari egység korszerűsítésére vonatkozó javaslatokkal foglalkozott; 1964-ben jóváhagyta az italboltok biszt­rókká és kisvendéglőkké történő átalakításának tervét; 1965-ben a Vöröskereszt előterjesztése nyomán a V. B. ismételten állást foglalt az italboltok korszerűsítése kérdésében és előírta, hogy legalább egy fajta étel árusítását is be kell vezetni az italboltokban. Utasította a Kereskedelmi Főosztályt, hogy az üzemek közelében levő italboltok nyitva tartását olyan időpontban jelölje meg, hogy munkakezdés előtt az üzemek dolgozói ne fogyaszthassanak szeszes italt. A legutóbb tárgyalt két jelentés a határozatok végrehajtásáról, illetve a végrehajtás nehézségeiről, a társadalmi akciók és az állami szervek határozottabb intézkedéseinek szükségességéről számolt be. A vendéglátóipari hálózat összetételében a II. és a III. ötéves terv­időszak alatt kétségtelenül előnyös változások történtek, amint ezt az alábbi táblázat tanúsítja. Egységek száma Alapterület vált. Indexe 1961 =100 Forgalom vált. indexe 1961 «100 Profil 1961 1969 Index: 1961 =100 Alapterület vált. Indexe 1961 =100 Forgalom vált. indexe 1961 «100 darabban Alapterület vált. Indexe 1961 =100 Forgalom vált. indexe 1961 «100 Éttermek, vendéglők Cukrászda, eszpresszó Bisztró, falatozó Büfé Italbolt, söntés Borozó Üzemi éttermek * Üzemi büfék 407 438 40 292 500 79 273 403 488 486 144 344 336 113 352 473 119,9 110.7 360,0 117.8 67,2 143,0 128.9 117.4 139,8 116,1 288,7 107,5 61,4 279,0 125,0 275,5 167.0 129,4 476,2 179,8 86,3 249.1 120,0 189.2 Együttesen 2432 2736 112,4 128,7 142,9 * Saját kezelésű üzemi konyhák nélkül. Az italboltok és söntések alapterülete tehát 9 év alatt csaknem 40 százalékkal csökkent. Az italértékesítésben viszont ez nem jelen­tett azonos mérvű csökkenést, mert az italt árusító bisztrók, fala­tozók és büfék kapacitása ugyanakkor 20 324 m--rel növekedett. S ami lehangoló: a meglevő italboltok 1 m--re eső forgalma 1969-ben 40 százalékkal volt magasabb a már 1961-ben is túlzsúfolt italbolto­kénál! Tehát miközben szép számmal jöttek létre kulturált, étel­kiszolgálással bővített vendéglátóipari helyek, ezzel párhuzamosan a megmaradt italboltok helyzete tovább romlott; sőt, az átalakított egységek színvonala is rohamosan leromlott néhány hónap eltelte után, a magas igénybevétel miatt. A vállalatok korlátozott anyagi lehetőségeikre, a konyhai és éttermi, illetve a raktározási kapacitás hiányára hivatkozva nem hajtják végre maradéktalanul az ételkiszol­gálás bevezetését. A téeszek és állami gazdaságok borozói, poharazói már sokkal kulturáltabb körülményeket biztosítanak vendégeiknek — 1969-ben 113 ilyen borozó működött a fővárosban. A borozók üzemeltetői nem mindenütt élnek azonban a lehetőséggel, hogy ti. a borkimérés mellett saját termelésű húsféléket, hideg ételkészítményeket is értékesítsenek. A nagyüzemek környékén működő 35 italbolt közül mindössze 18 reggeli nyitvatartását sikerült eddig megváltoztatni. A kerületi kereskedelmi osztályok további 25 egység (italbolt, borozó, bisztró, büfé) üzletnyitását szabályozták, az üzemekhez vezető útvonala­kon, átszállóhelyeknél és végállomásoknál. A Vöröskereszt jelentése nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy még mindig szép számmal akadnak az üzemek környékén a munka­kezdés előtt nyitva tartó italmérések. Felhívja a figyelmet, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar lényegesen növelte azon üzem­egységeinek számát, ahol szeszes italt árusítanak. Olyan kereske­delmi egységek is foglalkoznak újabban alkoholeladással, amelyek­nek profiljától ez merőben idegen; így pl. a Zöldért üzletek, trafi­kok, sőt, a tejboltok is, ahol szintén kapható pálinka féldecis, 1 decis üvegekben. Társadalmi ellenőrök jelzéseiből tudhatjuk, hogy a 31 Apostol Pál felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents