Budapest, 1971. (9. évfolyam)

4. szám április - PRO URBE, 1971

Ide futnak be a szomszédos orszá­gokkal kapcsolatot tartó összeköt­tetések, valamint a belföldi hely­színi közvetítéseket lebonyolító közvetítőrendszerek végpontjai is. A műbolygós közvetítőrendszerek később létesítendő földi vevő­állomásainak összeköttetései is ide futnak be, az Intervízió és Euro­vízió összeköttetésekkel együtt. A létesítményben a Magyar Rádió és Televízió j átékstúdiói, bemondó stúdiói és a hozzátartozó kiszol­gáló helyiségek is helyet kapnak. Az állomáson rádiótelefon szol­gálat is lesz, amelyen keresztül mozgó járművekből létesíthető távbeszélő-kapcsolat. A létesítményben helyet kap majd egy önkiszolgáló postahiva­tal is, a közönség számára. Az állomás üzemi feladatainak ellátásátszervesenkiegészítő fenn­tartó és javító szolgálat is itt nyer elhelyezést. A létesítmény nagysága miatt nem elhanyagolható az erősáramú és épületgépészeti problémák megoldása sem, különös tekintet­tel arra, hogy az erősáram bizton­ságos felvitele a hegytetőre ko­moly műszaki problémát jelent. A létesítmény rendkívüli jelen­tőségére, összetettségére, repre­zentatív voltára tekintettel, az épületgépészeti követelményeket a legkorszerűbb berendezésekkel kell kielégíteni. A berendezések­nek üzemükben, illetve üzembiz­tonságukban olyanoknak kell len­niük, hogy azok az objektum funk­cionális feladatát ne zavarhassák. A korszerű épületgépészeti tech­nológia alkalmazása mellett fon­tos tényező a gazdaságosság is. Ezek után érdemes kissé részle­tesebben megvizsgálni egy ilyen nagy beruházás előkészítési és le­bonyolítási módját. A kiviteli terv előkészületei A tervpályázatot megelőző fel­mérések és a hely meghatározásá­hoz szükséges tervek feldolgozá­sára kereken három esztendő munkájára volt szükség. A felmé­rések alapján készült terepmet­szetek adatai határozták meg vé­gül is az adott helyet, ahová az új létesítmény kerülhet. A kiállítás bezárásával indul meg lényegében az operatív ter­vezés gyakorlati munkája. A ki­viteli tervek elkészítésére ugyan­csak megfelelő időre van szükség. A kiviteli terv már tartalmazza a részletes munkafolyamatokat is. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis az a helyzet, hogy egy­egy építkezésünkön általában 15— 20 millió Ft/évi teljesítménynél többet nem lehetett elérni. Az új torony esetében — ahhoz hogy 3—4 év alatt megépíthető legyen — ennek az összegnek a dupláját, sőt háromszorosát kell évente beépíteni, illetve teljesí­teni. Ez azt jelenti, hogy úgy az előkészítés, mint a lebonyolítás területén fokozott együttműkö­désre és teljes munkaintenzitásra van szükség a beruházó, a ter­vező és a kivitelező részéről egy­aránt. A torony végleges magasságát a tervezés során felmerülő további mérések és számítások határozzák meg. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy kb. 250—280 mé­ter magasság biztosít optimális üzemmenetet. Felvetődik a kér­dés : miért nem építünk magasabb tornyot ? Egyrészt műszakilag nem szükséges; másrészt Buda­pest földrajzi fekvése és a föld felülete olyan kedvező, hogy ne­künk a természet kb. 400—500 métert megépített: a hegytetőt. Az új torony ugyanis közvetlenül a jelenlegi adó mellett épül majd fel. Körbe forgó kilátó A toronyba tervezett vendéglá­tóipari egység az ide látogató ha­zai és külföldi turistáknak egy­aránt rendelkezésére áll. A külföl­diekhez hasonló, korszerű kikép­zés lehetővé teszi a körbe forgó kilátóról szinte az egész főváros áttekintését, s így gyönyörű vá­roskép tárul a látogatók elé. A körforgó kilátó a toronyban kb. 80—100 méter magasságban lesz. E fölött még egy zárt kilátót is létesítenek, ahová két gyorsfel­vonó viszi fel a közönséget. Az új létesítmény építése a IV. ötéves tervben elkezdődik, és a következő ötéves tervben fejező­dik be. Összefoglalva ismertetésünket, megállapítható, hogy az új létesít­mény, tartalékadókkal ellátva, I—V. sávban, gyakorlatilag az ország 30%-ának biztosít jó tele­vízióvételt, beleértve a színes tv­programot is. Ezenkívül — és ezt a kiállítást megtekintő érdeklődők véleménye is megerősítette — ez a létesítmény Budapestnek, szol­gálati jellege mellett, reméljük egyik építészeti ékessége lesz. Tiszóczky István — Mezőfi László A két harmadik díjat nyert terv makettjei (Nóvák Lajos felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents