Budapest, 1971. (9. évfolyam)
4. szám április - Gopcsa Ervin: A zöldterületek
Budapest és környéke általános városrendezési terve VI. Goposa Ervin A zöldterületek Ebben a képben a zöldterületekének alapvető szerepük van. A város zöldterületei (házikertek, közkertek, parkok, zöldbe ágyazott közintézmények, erdők stb.) nemcsak esztétikai, hanem biológiai, egészségügyi szempontból is jelentősek. Hatékonyságuk azonban különböző mértékű; a növények egyéni tulajdonságai, együttesei, a városban való helyzetük, a zöldterületek használhatósága stb. eltérő. A használhatóság szempontjából legjelentősebbek a szabadidőben gyorsan, naponta igénybevehető közkertek, közparkok. Jelenleg az ápolt parkterület Budapesten 987 ha, a város összterületének 1,7%-a.Ez a mennyiség átlag 5 m2 -t biztosít lakosonként. A kerületi megoszlás azonban igen nagy eltéréseket mutat. Amíg a X. kerület lakosainak 20,36 m2 parkterület jut, addig a legnagyobb laksűrűségü belső kerületekben (VI., VII. ker.) mindössze 0,22—0,23 m2. Ez annyira kevés, hogy még az igen intenzíven felszerelt és ezért nagy befogadóképességű játszókertek is túlzsúfoltak, a kisgyermekeknek sem biztosítják a megfelelő mozgásterületet. Az elmúlt 25 év alatt, a parkhelyreállítások után, a lakásépítési programmal együtt fejlődtek zöldterületeink. Ezenkívül a főváros megkezdte az elavult parkok rekonstrukcióját, jelentősen fejlesztette a játszókerteket, bővítette a berendezési, felszerelési tárgyak körét. Ezzel szemben az egész várost átfogó zöldterületi rendszer kialakítására még nem került sor. Űj közterületi park alig épült. A régi telepítésű városbelsőben, az útkorszerűsítésekkel és az új létesítmények elhelyezésével a még meglevő parkok területe is egyre csökken (pl. Városliget, Vérmező stb.). A legtöbb problémát az elkövetkező időszakban a gépkocsiparkolók elhelyezése jelenti; ezek többszintes megoldása biztosíthatja csak a meglévő és tervezett zöldterületek megmaradását illetve létrejöttét. Égető gond a ré-A meglevő adottságok 1 Budapest természeti képe rendkívül kedvező. A Duna és szigetei, a budai hegyek és a pesti síkság, a város kellemes éghajlata, hévízforrásai világszerte híresek. A városrendezésnek is feladata a lakosság egyre szélesebb körű, komplex ellátása. E feladatok között szerepel a város kondicionálását szolgáló zöldterületi ellátás is. A zöldterületek a város színvonalának, a lakosság életmódjának jelentős fokmérői, meghatározói. Létük, mennyiségük, minőségük, berendezettségük, megoszlásuk és megfelelő üzemeltetésük szervesen összefügg a város biológiai, gazdasági, társadalmi életével. Jelentős a szerepük a városklíma alakulásában, a levegőszennyezettség, a zaj elleni védekedésben éppen úgy, mint a tájvédelemben, vagy akár az elidegenedés, a dezorganizációs jelenségek elleni küzdelemben. A zöldterületek a szűk lakásokkal szemben a tág teret, a levegőt, a napfényt, a zöldnövények látványát, az emberi léptéket jelentik. Az erőteljes városi stresshatásokkal szemben a nyugalmat biztosíthatják a csöndes pihenés, vagy a változatos, sokmozgásos tevékenység részére. Egyéni és közösségi tartózkodásra, az iskolán kívüli nevelésre, az ifjúság szórakozására, felfrissülésre a legegészségesebb területek. Jelentőségük a szabadidő növekedésével fokozódik. A népesség szaporodásának, a gigantikus méretű városok kialakulásának, a gyors gépesítésnek következményeként az emberi környezet védelme, a városi ártalmak elleni küzdelem, a szabadidő megszervezése világszerte a jelentős feladatok sorába emelkedett. A világvárossá fejlődött Budapestnek szintén erőfeszítéseket kell tennie e problémák megoldására. Budapest meglevő és tervezett zöldterületei (Fülöp Sándorné rajza) Reismann Mariann felvétele 3
