Budapest, 1971. (9. évfolyam)

4. szám április - Gopcsa Ervin: A zöldterületek

gi telepítésű oktatási intézmények (sportkert stb.) zöldterületi ellátása. Az ifjúság egészséges szórakozásához, az iskolán kívüli neveléshez, de a növekvő számú nyugdíjasok (és az egyre több szabadidővel rendelkező dolgozók) számára nincs elegendő pihenő- és mozgásterület a belső városrészekben; ám hiányzik a megfelelő, vonzó kialakítás és felszerelés, a téli-nyári üzemeltetés a mintegy 600 000 fős családiházas területeken is. Strandok, uszodák, sportpályák A szabadidő eltöltése szempontjából a strandok, az uszodák fontos létesítményei a fővárosnak. A főként melegvízforrásokból ellátott strandfürdők mintegy 67 ha területének látogatottsága nyáron az időjárás alakulásától függ. Jó időben túlzsúfoltak, télen illetve az év nagy részében kihasználatlanok. Budapest 17 uszodája jó lehetőséget biztosít az ember fizikai fejlődéséhez, aktív pihenéséhez, a sporthoz. Számuk, befogadóképességük azonban kevés, területi elhelyezkedésük sem kedvező (a főváros tizenhárom kerületében egyáltalán nincsen uszoda). Így jórészt megoldatlan az iskolai úszás-oktatás; de az úszósport sem rendelkezik világversenyek lebonyolítására alkalmas, a nemzetközi igényeknek megfelelő stadionnal. A sport egyéb területi adottságainak és problémáinak felvázolásához el kell mondanunk, hogy a főváros 344 helyén található 1068 pálya zömében egyesületi, az élsport igényeit és céljait szolgálja. Jelentős részük egészségtelen ipari létesítmény mellé települt, védőnövényzet nélküli. A pályákat főként az igazolt sportolók vehetik igénybe; a lakosság nagyrésze kiszorul ezekről a helyekről. Az utóbbi években előrehaladást jelentett, hogy a parkokban labdázóterek épültek, pingpong asztalokat állítottak fel. Üdülőterületeink A sportjellegű „víziélethez" igen gazdag lehetőséget nyújt a Duna. Nagy vízfelülete (mintegy 28 km hosszú budapesti szakasza) az evezés számára, partja, szigetei a horgászáshoz szinte kimeríthetetlen területi adottságokat biztosítanak. Az evezéshez, a kajak-kenu sporthoz is hiányzik azonbanx

á versenyek lebonyolítására alkalmas nemzetközi pálya. A Duna mentén alakultak ki legértékesebb üdülőterületeink (Római-part, Leányfalu, Göd, Dunaharaszti stb.). A hétvégi üdülőterületek száma az utóbbi időben rohamosan növekedett. A gyakran meggondolatlan, gyors parcellázások, a szigorú szabályozók hiánya illetve be nem tartása a problémák sorát szülte. A rendetlen építkezések váratlan közművesítési, ellátási, közlekedési stb. igényeket támasztanak, s akadályozzák az egyéb fejlesztési elképzeléseket. Nem épülnek meg a szükséges zöldterületek, védősávok, partvédelmi és egyéb erózióvédelmi művek. Hiányzik az üdülőterületek kialakítását ellenőrző, a gondjaikkal részletesen foglalkozó, azokat megoldani is képes fővárosi illetve megyei szervezet. A hétvégi szabadidő eltöltéséhez, az üdülőterületeken kívül, a városi és városköflnyéki erdők kínálnak kellemes lehetőséget. A 2925 ha budai és az 1487 ha pesti oldalon lévő erdő kedvezően-befolyásolja a városklímát, egészséges mozgásteret, sokféle élményt nyújt a kirándulóknak. A tömegközlekedési adottságok, valamint az erdők egy részének közhasználat elől való elzárása egyes területek hétvégi túlzsúfoltságát (pl. Hűvösvölgy), illetve mellőzését (pl. törökbálinti erdők) eredményezték. Az erdők felszereltsége, karbantartása az utóbbi időben javult. De változatlanul kevés még a turistaház, alig biztosított a kirándulók vendéglátóipari ellátása. Hangulatossá, változatosabbá teszi az erdők megközelítését a fogaskerekű és a háború után készült úttörővasút. A város új érdekessége a libegő. Nagymértékben nőtt a síelésre igénybe vehető terület. A terv javaslatai Az általános rendezési terv fontos feladatnak tekinti, hogy a város átszellőzését, klímáját a meglévő zöldfelületek továbbfejlesztésével megjavítsa. Annak a vázrendszernek a megerősítésére törekszik, amely a budai oldalon az erdős hegyek felől, a völgyek mentén, egészen a városmagig benyúlva tisztítja a szennyezett levegőt. A pesti oldalon az ipari területek elválasztása, szigetelése, a légáramlásokat kedvezően befolyásoló zöldsávok kialakítása az egyik cél, a város egyéb területeinek kondicionálása mellett. Főként a város környékén, jelentős tájvédelmi feladatokat is szorgalmaz a terv (bányagödrök betöltése, meddő- és szeméttelepek betelepítése, eróziónak kitett területek védelme stb.). Lehetőséget biztosít elsősorban a fővárosba bevezető közlekedési vonalak mentén zajcsökkentő zöldsávok létesí-A szabadidő kihasználásának jelentős bázisa a Duna. Az evezés, a horgászás, a hétvégi üdülés szempontjából a városfejlesztés fontos feladata a több tízezres befogadóképességű Római-part rendezése, területének északi irányban való kiterjesztése. Indokolt az eddig lényegében kihasználatlan soroksári Duna-ág budapesti és közvetlen Budapesthez kapcsolódó szakaszának üdülési célra történő fejlesztése, a kotrási, folyamszabályozási és egyéb munkák végrehajtásával. Budapest környékének üdülőterületei a Duna-partok mentén, főként településekhez csatlakozóan alakultak ki illetve ott fejleszthetők. A budai oldalon Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Szigetmonostor, Pomáz, Budakalász, Csobánka, Pilisboros jenő, Solymár, 4 Lőrinczy György felvétele tésére. Javasolja az idős fák átül tetését, fásított parkolók építését a fasorok számának növelését. A lakosság szabadidejénél egészséges eltöltése érdekébei elsősorban az ápolt közparkok kertek növelésére és arányosabl elosztására van szükség. Az új la kóterületek jobb ellátását az ösz szefüggő, nagyobb zöldterületei kialakításával, használati értékük vonzásuk fokozásával (gazdag fel szerelés, megfelelő üzemeltetés lehet elérni. A nagy laksűrűségí régi városbelsőkben nagyvonal! rekonstrukcióval, vagy belső udvarok összenyitásával teremthetünk alapot zöldterületek létesítésére. Ezek sem alkotnak majc a külső erdőkkel összefüggő rendszert, de a használati funkciói szerint egyenletes hálózatot biztosíthatnak. Ez a hálózat különböző nagyságrendű és felszereltségű zöldterületeket jelent, melyek az egész városra kiterjedően az eltérő korcsoportú és igényi lakosság napi, hétvégi szabadidejének eltöltésére szolgálnak. Ennek szellemében készül Budapest játszókerthálózatának terve; ígj került sor a Népliget átrendezéséi szolgáló tervpályázat kiírására is. Természetesen, a város más és más adottságai a funkciókat is különbözőképpen befolyásolják. A budai hegyvidék erdői és a hétvégi kirándulások összenőtt fogalmak. Területi fejlesztésük — az új telepítések mellett — a közhasználat elől elzárt területek megnyitását, többirányú tömegközlekedéssel, további libegők és felvonók építésével a kirándulóterületek széthúzását jelenti. Tartalmazza a fatermelő gazdaság helyett az erdő-parkok kialakítását, további sétautak, kilátóhelyek, felszerelt játék- és sportterületek, piknik-helyek, turistaházak, vendéglátóipari egységek stb. létesítését.