Budapest, 1971. (9. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: Czeizing Lajos felvétele

pontosabb elhatárolása. A most elfogadott tanácstörvény világosan tükrözi állami életünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének útját, s ennek keretében a tanácsok tevékenységének, szervezetének és működésének fejlődését. Önállóság és szakszerűség A törvény biztosítja az önállóság jelentős növelését, a testületi és szakigazgatási munka nívójának emelését. A tanácsok jellegének meghatározása szerint : a tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerv, s ez egyszerűen azt is jelenti, hogy a nép választott szervei képviselik az állampolgárok érdekeit, a hatáskörükbe utalt kérdésekben önállóan döntenek, és szakszerűen, s a bürokratikus jelenségek lehető mellőzésével, feladataikat nagyobb felelősséggel látják el. A népképviseleti és önkormányzati jelleg természetesen nem engedi meg valamiféle „önállósodási" törekvések érvényesülését, melyek a helyi érdekeket országos jelentőségű feladatok rovására kívánnák előtérbe helyezni, hanem a szocialista demokrácia bővítését, szélesítését szolgálja. Általános tendencia, sőt mindegyre növekvő követelmény a tömegek részvétele tanácsi és társadalmi feladatok megoldásában. A tömegek aktivitásának alapja a demokratikus légkör megteremtése volt és az lesz a jövőben is. Ennek további szélesítésére a legnagyobb lehetőségük, ha úgy tetszik: tartalékuk — éppen a tanácsoknak van. A tanácsok munkája kapcsolódik legszorosabban a lakosság mindennapi életéhez, problémáihoz, tehát a tanácsok rendelkeznek a legközvetlenebb lehetőséggel az állam és a dolgozó nép kapcsolatainak szélesítésére. Túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában az állami élet demokratizmusának egyik alapvető és talán legfontosabb tényezője a tanács. A tanácsok jellegének újszerű megfogalmazásában nem lehet arról beszélni, hogy elsősorban a népképviseleti, önkormányzati, vagy államigazgatási funkció dominál-e. A hármas „tagozódás" az életben, a munkában tulajdonképpen eggyé válik, egyik feltételezi a másikat. Közelebbről nézve, mégis miben jelentkezik a most megválasztandó tanácsok újszerűsége, módszereik és lehetőségeik változása ? Új bevételi források a kerületekben Úgy vélem, hogy először a hatáskörökkel és a gazdasági alapokkal célszerű foglalkozni. Bővülni fog-e a tanácsok hatásköre? Erre egyértelmű igennel lehet válaszolni: az államigazgatás egységesítésére való törekvés folytán mind több és több feladat kerül a tanácsok hatáskörébe. Különösen a lakosságot közvetlenül érintő kérdések megoldása jelenti tevékenységük zömét. Általános elv, hogy a feladatok decentralizálása folytán a lakosság ügyeit lehetőleg a lakossághoz legközelebb álló helyi szervekre, a helyi tanácsokra kell bízni. Mivel pedig a hatáskör bővül, ehhez 2 megfelelő gazdasági alappal is rendelkezni kell. A Fővárosi Tanács ezért költségvetésének már mintegy 90%-át saját bevételi forrásaiból fedezi, s arra törekszik, hogy a kerületi tanácsok is egyre több bevételi forrással rendelkezzenek. A következőkben lehetne összegezni a kerületi tanácsok új bevételi forrásait — a lakosság által fizetendő együttesen kezelt adók, forgalmi adók, borforgalmi adó, — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek földadó, jövedelemadó, gépjárműadó befizetései, — a vállalatok és szövetkezetek illetményadói a Fővárosi Tanács által meghatározott nagyságrendben. Mindezek mellett csak üdvözölni lehet azt az eredményt, amit a kerületi tanácsok az elmúlt hónapokban elértek. Azt az összefogást, melynek eredményeként mintegy hétszáz millió forinttal megemelkedik a kerületi tanácsok fejlesztési alapja, melynek felhasználásáról önállóan döntenek. A törvényben biztosított gazdasági önállóság elsősorban azt jelenti és azt teszi lehetővé, hogy a tanácsok oldják meg a terület- és településfejlesztéssel összefüggő kommunális, lakáspolitikai, szociális, kulturális és szolgáltatási szükségletek folyamatos és zavartalan ellátását. Nem vitatható, hogy e tevékenység az egész népgazdaság fejlesztésének keretében, azzal teljes összhangban történik. Mindez már bizonyítja, hogy a tanácsok feladatai egyáltalán nem egysíkúak. Terveink — pl. a IV. ötéves terv — egyrészt rögzítettek az ország gazdasági, politikai céljainak egészében, szolgálják annak helyi megvalósítását, másrészt a lakosság szükségleteinek ellátását is biztosítják. Az új tanácstörvény az általános választások napján fog hatályba lépni. A választások menetének megváltozása általában már ismert. Most egy rövid, kétéves ciklus előtt állunk, mert a megválasztandó tanácsok megbízatása 1973-ig szól. Az új tanácsok számára nagy feladatot jelent a tervek és az új tanácstörvény következetes megvalósítása. Ebből következik: a választások során a lakosságnak is alaposan figyelnie kell arra, hogy a rendszerhez való hűségen és az aktív közéleti tevékenységen túlmenően a tanácsok szakszerűsége is biztosítva legyen. A módosított törvény a jelölés jogát a jelölőgyűlésre ruházta át, s ez a választások demokratikus vonásainak erősödését szolgálja. Gazdasági tennivalók Az új tanácsokra hatalmas gazdasági feladatok várnak az idén indult IV. ötéves terv végrehajtása során. Nagyon sok és súlyos gond megoldását kell a tervidőszak alatt előkészítenünk. A főváros IV. ötéves tervét lakáspolitikai feladataink alapjaiban meghatározzák. Úgy is mondhatom, hogy szinte mindent e feladatnak kell alárendelni, ennek tisztességes megvalósítása magával hozza más ágazatok fejlődését is. Az előirányzat nagyszabású építőipari tevékenység kibontakozását feltételezi: öt esztendő alatt fővárosunkban 91 ezer lakást kívánunk felépíteni, aminek realizálása után a 100 lakásra jutó személyek száma 317-ről 300 körülire csökken. A lakáspolitika másik — nem kevésbé fontos — része az új lakásügyi jogszabályok fővárosi alkalmazása. Sokoldalú tevékenysége mellett a tanácsi apparátusnak nagy előkészítő munkát is el kell végeznie, hogy az új jogszabályok fővárosunkban zökkenőmentesen érvényesüljenek. Nem kisebb gondot és fejfájást okoz a budapesti közelekedés. 1972 végére teljesen befejezzük a kelet—nyugati Metró építését, megkezdődik, pontosabban megkezdődött az észak—déli vonal első szakasza, s a millenniumi földalatti meghosszabbítása. Befejezzük a Batthyány tér rendezését, hozzákezdünk a nagyon frekventált Kálvin és Felszabadulás tér többszintes átépítéséhez. Eléggé ismert tény, hogy mintegy 130 vasúti kereszteződés van Budapest területén, ennek mintegy 25—30%-a nagyban érinti Budapest tömegközlekedését. Ezért a IV. ötéves tervben 12 közúti felüljárót építünk, többet, mint az előző két ötéves tervidőszak alatt. A közműellátás fejlesztését az előző ötéves tervidőszakhoz mérten 80%-kal magasabb előirányzat szolgálja. A tervezett fejlesztések egy része szervesen kapcsolódik a lakásépítkezésekhez, azok előfeltételét teremti meg. Más része a fennálló feszültségek enyhítését célozza. Nagymértékű javulás várható a vízellátás területén, de a gázellátás és a távfűtés fejlődése is meghalad minden eddigit. Egészségügyi és oktatási téren a társadalmi igények mennyiségi és minőségi növekedésével számolunk, s ezért a IV. ötéves tervben e területen is fokozzuk beruházásainkat. A lakosság ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatásainak összvolumene számításaink szerint mintegy 43%-kal nő. A budapesti kiskereskedelmi forgalom várható növekedése 36% lesz, ezen belül a tanácsi áruforgalom emelkedését 33%-ra becsüljük. A tanácsi ipari és élelmiszeripari vállalatoknál öt év alatt mintegy 28%-os termelésnövekedés várható. Ami a tanácsi építőipart illeti, a magas- és mélyépítőipar termelési értékét öt év alatt mintegy 40%-kal növeljük. A termelés növekedésének ütemét alapvetően a rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségek és munkaerőhelyzet határozzák meg, bár megjegyzem: az építési igények lényegesen nagyobb fejlesztést tennének szükségessé. Építőipari kapacitás terén a jelenlegi feszültségek csökkenése várható ugyan, de a IV. ötéves terv végére sem remélhetjük a keresletkínálat egyensúlyának kialakulását. Amint az elmondottakból következik: öszszehangolt, szervezett munkára van szükség a következő időben. És hiába dolgozunk bármilyen erőfeszítéssel, a lakosság támogatása, hasznos észrevételei nélkül nem tudunk előre lépni, hatékony munka csak így bontakozhat ki. Bízom az új tanács erejében, rátermettségében és meggyőződésem, hogy a lakossággal együttműködve elérjük céljainkat, Budapestet szebbé, korszerűbbé alakítjuk, s a város lakossága megtalálja benne mindazt, mi életéhez, boldogulásához szükséges.