Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Győrffi Lajos: Úthálózat és közúti létesítmények

Sulyok Katalin A beszéd Beszélgetés a hangerősítő berendezés segítségével Hallásvizsgálat (Csigó László felvételei) A falunkban mindenki csak Annusnak hívta, talán nem is volt vezetékneve. Télennyáron rongyokban járt, ősz haja csapzottan repkedett a feje körül. Ha feltűnt az utcán, a gyerekek csúfolták, kővel, vadgesztenyével dobálták, a felnőttek karéj kenyeret vetettek oda neki. A szegényházban élt, együtt a falu bolondjaival. Pedig Annus nem volt bolond. Csak süketnéma. * Cházár András — nevét egy zuglói utca őrzi — Gömör megyei főjegyző, a II. József abszolutizmusa elleni mozgalom egyik vezetője, Vácott süketnéma intézetet alapított 1802-ben. Ez akkor a világon a tizedik ilyen intézmény volt. A váci tapasztalatok nyomán egymás után alakultak az országban a süketnéma intézetek: Temesvárott, Aradon, Kolozsvárott, aztán Pesten, az izraeliták intézete. „Mindezek azonban az ország kb. 4000 tanköteles süketnéma gyerekéből csak kb. 10 százalékot fogadtak be. Csak a fővárosban kb. 100 tanköteles korú süketnéma volt" a múlt század nyolcvanas éveiben. Márpedig ha egy süketen született, vagy valamilyen betegség következtében hallását veszített gyermek iskolai oktatásban nem részesül, az a társadalomba beilleszkedni nem tud. S jóllehet „Magyarországon, Európa több államát megelőzve az 1868. 38. tc. írta elő megkülönböztetés nélkül minden gyerek számára 6—12 évig a mindennapi iskolalátogatást" — a süketnémáknál a tankötelezettséget bevezetni nem tudták. „Süketnéma iskola kell a fővárosnak!" 1889 februárjában a székesfőváros közgyűlése hosszas vita után határozatot hozott: „Az 1889/90-es iskolai évben az összes tanköteles korú süketnémák tanításáról gondoskodni kell." Az I. kerületben levő Mozdony utca 24-es számú házban, a Budai Pedagógium tőszomszédságában — annak alárendelve — kezdte meg működését az iskola. Majd innen a Pály utca 3-ba költöztek. 1896-ban a Rökk Szilárd utca 10. számú bérház első emeleti jobb szárnyát bérelték ki. Ez két tanteremből, egy kézimunka szobából, előszobából és irodából állt. De már önállóan, saját tantestülettel működött, pecsétje volt, és portómentessége. „A magas tanügyi kormány intézkedett, hogy oly épület emeltessék, mely a székesfővárosi összes süketnémák befogadásához és azoknak minél jobb kiképzésére alkalmas legyen. 1900-ban a székesfőváros a VIII. ker. Mosonyi- és Festetich-utczák sarkán levő 255 négyszögölnyi háztelket az államnak átengedte, és meghatároztatott, hogy az épületnek a következő, 1902. évi augusztus hó 1-re készen kell lennie... Az építkezés 1901. évi november hó 27-én megkezdődött, teljes befejezést nyert 1902. évi szeptember hó első napjaiban." A váci intézet alapításának századik évfordulóján. Az épület „Iskolánk a Mosonyi utczai részen 32,23, a Festetich-utczai oldalon 28,44 méter hosszú. A 916,52 m2

teleknek közel kétharmada, 605,48 m2

L-betű alakjában van beépítve. A beépítetlen 311,04 m2

-nyi rész képezi az udvart. 12