Budapest, 1971. (9. évfolyam)

1. szám január - Győrffi Lajos: Úthálózat és közúti létesítmények

Budapest környéke szempontjából jelentős útvonalak (Fábián Tiborné rajzai zőek. Tennivaló szempontjából négy csoportra oszthatók. Az I. csoportba tartozó szintbeni keresztezések felszámolása sürgős, a II. csoport — ezt követően — a közeljövő építési feladatait tartalmazza, míg a III. csoportba tartozó keresztezések felváltása szintben elkülönített megoldással csak a távolabbi jövő feladata. Szintbeni elrendezésük korszerűsítése azonban addig is jelentékeny feladat. A IV. csoportba tartozó keresztezések kevésbé jelentősek, szintbeni elrendezésük — korszerű kialakítás mellett — a jövőben is tolerálható. E fenti csoportosítás figyelembevételével a közút-vasút keresztezések terén az alábbi építési, illetve korszerűsítési feladatokra van szükség: I. II. III. IV. összesen Budapesten 10 11 21 24 66 a környéken 2 2 — 21 25 összesen 12 13 21 45 91 A közlekedés egyéb közúti létesítményeinek fejlesztése Hazánkban mintegy tíz esztendeje kezdődött meg a személygépkocsi- közlekedés gyorsabb ütemű fejlődése. A rendszeres forgalomszámlálások adatai néhány főbb útvonalon, Duna-hídon szinte a kapacitás-kihasználás határát tükrözik. A balatoni forgalomnak a Budaörsi úton mért csúcsóra értéke befelé irányban elérte az 1900 E-t. (Egy órán keresztül mért legnagyobb forgalom személygépkocsi-egységben kifejezve a Budaörsi út keleti kocsiútjának egy keresztmetszetében). Előrebecslések szerint Budapesten a személygépkocsi-telítettség értéke 240 szgk/1000 lakos érték körül fog kialakulni, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban kb. minden negyedik lakos — majd minden család — rendelkezik saját autóval. Ma a budapesti ellátottság értéke 38 szgk/1000 lakos. Sok minden szükséges. A közúti forgalom növekedésére való tekintettel Budapesten is megkezdődött az úthálózatnak a megelőző időszakhoz képest gyorsabb ütemű fejlesztése. Igen sok, e programhoz szükségszerűen hozzátartozó létesítmény fejlesztése, gyarapítása azonban messze a kívánalmak alatt marad. Az általános városrendezési terv — a megelőző tervtől eltérően — jelentősen növelte az ipari és az ipari-tartalék területek számát és kiterjedését. Ezek nem új ipari üzemek, hanem a raktározás és a szolgáltatások területigényét elégítik ki. A városrendezési terv időszakának végére várható mintegy félmillió budapesti személygépkocsi megközelítően 10 km2

kiterjedésű szerviz-területet igényel. A területfelhasználási terv adta lehetőségeket kihasználva mód nyílik a régen esedékes MÁVAUT- és TEFU-telepek igényének kielégítésére, de az ugyancsak sürgős fejlesztést igénylő javító- és szervizállomások számának növelésére is. A fejlesztésnek mindezek mellett ki kell terjednie a parkolóhelyek, garázsok, üzemanyag-kimérőhelyek építésére. Ezek konkrét helyének kijelölése, területigényük meghatározása már a részletes tervezés feladata. Az úthálózat és a közúti létesítmények fejlesztésének programját — a sorrendet és az ütemezést — Budapesten az anyagi lehetőségek és az építési kapacitás által szabott határokon belül az alábbi körülmények befolyásolják: — A forgalomnövekedés és a baleseti statisztika alakulása az egyes útszakaszok és csomópontok műszaki és forgalomtechnikai állapotához viszonyítva; — A gyorsvasúti hálózat folyamatos építése, nagy keresztmetszetű közművek rekonstrukciója vagy fejlesztése; — A városfejlődés iránya, a telepítéspolitika. 9